Visszafogottan terveznek az idén a tejtermelők

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H.Z. - H. Gy., 2023/05/17

Harcz Zoltán 
ügyvezető igazgató

A magyar tejágazatban zajló piaci folyamatokat az Európai Unió piaca határozza meg. A magyar tejtermelés nem nagy súllyal van jelen a 27 tagország tejtermelésében, így az uniós piaci események jelentősen befolyásolják a hazai tej árát, kezdte a beszélgetést Harcz Zoltán.

Tejár libikóka

Igazolják ezt a számadatok. Az Unió nyers tej átlagárának 2021 januárja óta tartó emelkedése 2022 decemberében megállt, 2023 januárjában 3,5, februárban pedig – az Európai Bizottság becslése szerint – további 2,8 százalékos csökkenés következett be az átlagárban. Az így elért 54,75 eurocent/kg ár mindazonáltal még mindig csaknem 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet. Az olaszországi spot piaci árak az elmúlt év novembere óta hónapról-hónapra csökkenek, 2023 januárjában 25 százalékot meghaladó mértékben estek vissza a külföldi eredetű teljes tej spot árak, amelyet februárban már egy mérsékeltebb, alig 7 százalékos csökkenés követett. A februári 43,69 eurocent/liter ár ezzel több mint 28 százalékkal az uniós átlagár alá süllyedt, az egy évvel korábbi árszinttől pedig 26 százalékkal marad el. A márciusi ár tovább csökkenve már csak 39,44 eurocent/litert mutat. A fölözött tej veronai spot ára februárban átmenetileg javult (+7 százalék), de márciusban már újra közel 20 százalékkal esett vissza, egészen 17,94 eurocent/liter szintig, amely 42 százalékkal marad el az egy évvel korábbi ártól, mutatott rá az ügyvezető.

A nyerstej AKI által mért hazai felvásárlási árának 2021 augusztusa óta tartó emelkedése 2023 januárjában lelassult, az előző hónaphoz mért árjavulás mértéke már alig érte el a 0,6 százalékot. Ezt követően a február már csökkenést hozott, egy hónap alatt mintegy 3 százalékot mérséklődött az ár. Az így elért 217,22 Ft/kg átlagár mindazonáltal 63 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árat, míg az elmúlt öt évben mért februári átlagárnak csaknem a kétszerese, 98 százalékkal magasabb. A hazai átlagár alakulását euróban mérve (56.32 eurocent/kg) azt látjuk, hogy az uniós trendtől elválva folyamatosan emelkedve februárban már 2,8 százalékkal meghaladta az uniós átlagárat. Ennek a mozgásnak egyik fő oka természetesen az árfolyamváltozás, jelentette ki Harcz Zoltán.

Csökkenő exportár

A piaci folyamatokra érzékenyebben reagáló hazai kiviteli ár 2022 novembere óta a spot árak trendjével megegyezően folyamatosan csökken. Januárban a spot ár csökkenéséhez hasonló mértékben, 15 százalékkal mérséklődött a hazai kiviteli ár, februárban azonban már jóval nagyobb mértékű, 23 százalékos volt a visszaesés, ezzel pedig 2021 októbere óta először süllyedt 140 Ft/kg alá az ár. A 138,99 Ft/kg februári exportár 7 százalékkal marad el az egy évvel korábbi ártól, miközben a felvásárlási árnak csupán a 64 százaléka, a spot piaci – forintban mért – ártól való elmaradása pedig 32 százalék.
Az EU-27 tejfelvásárlásának 2022 szeptembere óta tartó emelkedése következtében 2022. év összes felvásárlása alig mérhetően, kis mértékben (+0,004 százalék) meghaladta a 2021. évi szintet. A növekvő tendencia 2023-ban sem változott, januárban az előző hónaphoz hasonlóan ismét érzékelhető módon 0,8 százalékkal nőtt a felvásárlás értéke az előző év januárjához képest. A nagy tejtermelő országok közül Németországban folytatódott a 2022. év végén kezdődött termelésnövekedés, ahogy Hollandia termelése is emelkedett, mégpedig jelentős, csaknem 5 százalékos mértékben. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban csökkenés, míg Lengyelországban stagnálás jellemezte a felvásárlást a bázis évhez mérten.

Az AKI adatai alapján Magyarország tejfelvásárlása 2022 áprilisától – a júliusi stagnálás kivételével – folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökken előző év azonos hónapjához viszonyítottan. Januárban 5, februárban pedig 7 százalékos volt a mérséklődés, s e közben az év első két hónapját tekintve 6 százalékkal csökkent a felvásárlás 2023/2022 viszonylatában, értékelte a piaci folyamatokat az ügyvezető igazgató.
A hazai tehénállomány 2022-ről 2023-ra 2 százalékkal csökkent, 2023 első két hónapjában azonban kismértékű növekedés következett be. Habár a tehénkivonások száma csaknem 3 százalékkal emelkedett, ezt az üszővásárlások számának 34 százalékos növekedése az állománypótlás szempontjából meghatározó üszőbeállítások számának stagnálása (-0,1 százalék) mellett is kompenzálni tudta. Mindez az állomány 0,4 százalékos emelkedését eredményezte 2023/2022. viszonylatában. Az ellenőrzött Holstein állomány másfél év alatt 3,5 százalékkal, míg a telepek száma 6 százalékkal csökkent.

Mérséklődő tejtermék árak

Az EU-s tejtermék átlagárak – a 2023. márciusi adatok szerint – az előző egy év során jelentősen mérséklődtek: a sovány tejpor (-31,5 százalék), a savópor (-38 százalék) és a vaj (-21 százalék) ára is visszaesett. A félkemény sajtok kivételt jelentenek, ezek ára 14 százalékkal magasabb, mint egy éve, amelynek az az oka, hogy az elmúlt évben tapasztalt drágulás májustól, az év második felében gyorsult fel igazán.

Az elmúlt évben az EU-27 exportja valamennyi főbb tejterméknél visszaesett. A teljes EU-27 export tej egyenértékben kifejezve 9 százalékkal volt alacsonyabb, míg értékben 20 százalékkal magasabb a 2021. év exportjánál. A visszaesést az EU magas tejtermék áraiból adódó alacsonyabb versenyképessége mellett szinte valamennyi terméknél a kínai import jelentős csökkenése okozta, amely egyrészt Kína zéró Covid-politikájára, másrészt 2021. évi rekord magas – készletfelhalmozó – importjára vezethető vissza. Mindemellett a többi importáló országokat is jelentősen sújtotta a gazdasági válság, a lakosság vásárlóereje csökkent. A tej és tejtermékek hazai külkereskedelmében 2022. évben az export 46, az import pedig euróban kifejezve 2021. évhez mérten 22 százalékkal nőtt. Külkereskedelmi egyenlegünk javult, ugyanis míg 2021. évben 9 százalékkal magasabb értékben importáltunk tejterméket, mint amennyi exportra került, addig 2022-ben exportunk értéke 8 százalékkal meghaladta az import értékét, hangsúlyozta Harcz Zoltán

Változó nyers tej piac

A magyar nyers tej export 2022. évben összességében 10 százalékkal csökkent előző évhez viszonyítottan. A főbb célországok felé irányuló nyers tej kivitel tekintetében 2022. a célpiacok közül Olaszország esetében nagyobb mértékű változást hozott, a 2020. évhez képest is csaknem felére visszaesett export tovább csökkent: az előző év azonos időszakában kivitt mennyiségnek alig 40 százalékát szállították ki. Ugyancsak csökkenés (-5 százalék) tapasztalható az első félévben még magasabb romániai kivitel tekintetében, míg a Horvátországba irányuló export mennyisége az év végére megerősödött és a teljes év vonatkozásában már 15 százalékkal meghaladta a 2021. évi szintet. Ugyanakkor jelentősebben csökkent (-17 százalék) a többi célország (Németország, Bulgária, Lengyelország) felé irányuló nyers tej kiszállítás. A romániai kivitel részaránya az összes exportból 50, a horváté 20 százalékos, míg a korábban fő célpiacnak számító olasz exporté 4 százalék. Idén a nyers tej kivitel újra csökkenni kezdett, januárban 11, februárban 5 százalékkal mérséklődött a nyers tej exportja a tavalyi év azonos időszakához mérten. Ezzel 2023 első két hónapjának a nyers tej kivitele összességében 8 százalékkal marad el az előző évitől. A felvásárláshoz viszonyított kiviteli arány 11 százalékos mutatóval rendelkezik, mondta az ügyvezető igazgató.

Dömpingáras sajt import

A tejexport szerkezetében a 2021. évben jellemző, a magasabb feldolgozottságú termékek kivitele irányába történő pozitív irányú elmozdulás 2022. évben is folytatódott. Habár a nyers- és fogyasztói tejexport mennyisége 6 százalékkal megnőtt 2022/2021 viszonylatában, a magasabb feldolgozottságú termékek kivitele ennél is nagyobb mértékben emelkedett: az egy évvel korábbi mennyiségekhez képest a sajt és túró exportja 15, a savanyított tejtermékeké pedig 17 százalékkal emelkedett.

A főbb hazai tejtermékek közül a korábban az import vonatkozásában első helyezett nyers, illetve fogyasztói tej behozatalának csökkenése 2022. év első félévében megállni látszott, az év egésze tekintetében azonban a csökkenés folytatódott: 2 százalékkal kevesebb mennyiség érkezett hazánkba 2022/2021 viszonylatában. Ugyanezen időszakban a magasabb feldolgozottságú termékeknél is átrendeződés történt előző évhez képest: a savanyított tejtermékek esetében növekedett (+2 százalék), míg a sajt és túró kategóriában csökkent (-8 százalék) az import mennyisége, fogalmazott Harcz Zoltán.
Egyes nagykereskedők továbbra is alacsony áron szállítanak Magyarországra - raktárakban beragadt, ’fölösleggé vált’ - félkemény sajtokat, gyakran a hazai önköltségnél kilónként akár 1000-1200 Ft-tal is olcsóbban. A helyzet január eleje óta nem javult, a hazai trappistát gyártó tejfeldolgozók eladásai jelentősen visszaestek, a raktárkészletek nőnek, több helyen a trappista gyártás csökkentésével kell reagálni a kialakult piaci helyzetre. Az ilyen gyakorlat nagymértékben hozzájárul a tejpiaci egyensúly megbomlásához, ezért kérte a Terméktanács ez év elején a hatóságokat, hogy lépjenek fel e piaci magatartás ellen, mondta az ügyvezető igazgató.

Támogatások

A hazai tejtermelőket sújtó terhek enyhítése, a telepek, illetve a tehénállomány további csökkenésének megállítása érdekében a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás mértékének – költségnövekedéssel indokolt – megemelését továbbra is megalapozottnak tartja a szakmaközi szervezet. A szakma azt kérte, hogy az idei átmeneti nemzeti tejtámogatás teljes összegét mielőbb hirdessék meg, hogy minél gyorsabban jussanak a támogatás összegéhez a tejtermelő gazdaságok, mivel a tavalyi év finanszírozás szempontjából igen nagy terhet jelentett az ágazati szereplőknek. A támogatás sok esetben az egyes tejtermelő gazdaságok számára egyszerűen csak a túlélést jelenthetné.

Az iskolatej rendelet a tavalyi évben rendkívüli módon lehetetlenné tette a programban való részvételt, hiszen miközben jelentős nőttek a költségek, aközben az iskolatej támogatás mértéke nem változott. A költségnövekedés mellett a tejfeldolgozóknak egyszerűen nem volt érdekük, hogy jókora veszteséget termeljenek a programban való részvétel okán. Az őszi folytatásnak csak úgy van reális esélye, ha a tejtermék adagok után járó támogatás mértéke emelkedik. Itt kerül szóba az árstop kérdése is, amire az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy a Tej Terméktanács többször kérte, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej kerüljön ki az árszabályozott termékek közül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara februári közleményéhez a TT is csatlakozott, ebben több élelmiszeripari és kereskedelmi szervezet kérte az árstop megszüntetését, mert az elmúlt hónapokban az árstop betöltötte a szerepét. A politikai döntés ellen azonban szakmai érvekkel nehéz eredményt elérni, fogalmazott az ügyvezető igazgató. Ma már bumeráng hatása van az árstopnak, mert sok kisebb termelő kedvezőtlen feltételekre kötött hosszú távra – 1-2 évre – áramszerződéseket magas, 200 forint/kWh körüli árakon, míg az áram ára korábban 60-65 forint/kWh áron mozgott. A tejtermelés nagyon energiaigényes terület, ezért a kistermelőket gúzsba kötik ezek a szerződések. Ebben kormányzati segítségre lenne szükség, hogy ezek az áramszerződések minden szektorban felülvizsgálatra kerülhessenek. Hiszen ilyen magas energiaköltségek mellett a hazai szereplők nem tudják lejjebb szorítani áraikat, így az import nagyobb szerephez jut. 

Uniós és hazai piaci kilátások

Az idei piaci kilátások kapcsán jól látható az, hogy az infláció miatt a tej és tejtermékek iránti fogyasztói igény Európa-szerte visszaesett. Ezzel egy időpontban azonban az európia nyers tej termelés erősödni tudott, így a két jelenség pedig komoly kínálati piaci helyzetet teremt. Ezt a helyzetet súlyosbítja az is, hogy Európában sokan készleteztek feldolgozott tejtermékekből az előző év végén.

A műtrágya idei elérhetősége, ára a legelők és a takarmány minőségre is ki fog hatni. A 2023. évi olaj árak nagyban függenek majd a kínai igényektől, a gáz esetében ugyanakkor az európai tárolók töltöttsége Brüsszel szerint rendben van, és a kontinens gázellátása is folyamatosnak tűnik. A szója, a repce és egyéb olajos magvak takarmánycélú (világpiaci) elérhetősége jelenleg jónak tűnik Európa-szerte. Az előző két év után a globális tejtermelés kissé emelkedhet, azonban továbbra is kiszámíthatatlan faktor az időjárás a főbb tejtermelő régiókban (a la nina Új-Zélandon máris gondokat okoz).

Az élelmiszer infláció számos európai országban kedvezőtlen hatással van a tejtermékek közül pl. a sajtfogyasztásra. A fogyasztók igen árérzékennyé váltak, egyszerűen ott spórolnak, ahol tudnak, és olcsóbb márkákat vesznek, vagy alacsonyabb árfekvésű boltokban vásárolnak. A 2020. és 2021. évek erős kínai tejtermék készletfelhalmozása, valamint a magas árak 2022-re visszafogott kínai kereskedelmi jelenlétet mutattak. A kínai készletek napjainkra normalizálódnak, s remény van arra, hogy idén rendeződhet náluk is a covid helyzet. A lendületesebb kínai import 2023 második felére térhet vissza, de ebben még vannak kockázatok, mutatott rá Harcz Zoltán.

A piaci helyzet Magyarországon is hasonló tendenciákkal szolgált, mint az Unió piaca: 2023 januárjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Idén februárjában a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árakat. Az élelmiszerek ára 2023 februárjában az egy évvel korábbi árhoz viszonyítva 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékek (76 százalék), a vaj és vajkrém (75 százalék), a sajt (72 százalék) és a tej (53 százalék) drágultak. Februárban januárhoz képest az élelmiszerek még mindig 1,7 százalékkal drágultak. Összességében elmondható, hogy a hazai tejfeldolgozók belföldi értékesítési adatai az elmúlt hetekben - éves bázison - markáns mennyiségi csökkenést mutatnak, jelentette ki az ügyvezető.

Marketing tevékenység

A szakmaközi szervezet erőteljes marketing tevékenységet folytat a hazai tejtermékek fogyasztásának a népszerűsítése, növelése érdekében. Erre azért is szükség van, mert továbbra is gyakran érik valótlan vagy nem igazolt vádak a tejet és tejtermékeket, számos esetben a legkevésbé sem törődve tudományos indokokkal és adatokkal. A gyakran megalapozatlan információk rendkívül sokat ártanak a hazai tejágazat hírnevének, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót vezethetnek félre. Ez a folyamat nem csak hazánkra jellemző, hanem szinte minden európai ország piacára.

Például az alternatív, növényi alapú termékek gyártói gyakran nem csak termékeik önálló értékeivel és tulajdonságaival kampányolnak, hanem a termékelőnyök között kifejezetten a tejtermékekre utaló, azokra emlékeztető és jellemző elnevezéseket, megfogalmazásokat használnak. A megtévesztő terméknevek, csomagolások és a gyakran olvasható, a tejtermékeket negatív fényben feltüntető „hírek” olyan fogyasztókat is eltéríthetnek a tejtermékektől, akiknek nincs konkrét problémájuk a tejtermékek fogyasztásával.

A Tej Terméktanács „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége” című felhívás alapján pályázatot nyújtott be 2021-ben a Rögös túró, mint minőségrendszer promóciójára. A kétéves promóciós kampány 70 százalékos vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Terméktanács pályázata az ismeret-terjesztést, a Rögös túró (mint minőségrendszer) iránti fogyasztói érdeklődés erősítését, az e tejtermék iránti kereslet bővülését, az értékesítésre kerülő mennyiség növekedését, valamint a minőségrendszerben részt vevő tagok számának és árbevételének növekedését szolgálja. A kétéves projekt célja elősegíteni, hogy a fogyasztók ne csupán felismerjék, de tudatosan keressék, és minél változatosabban használják fel a Rögös túrót. A kampány során alkalmazott főbb promóciós eszközök között minden platform megtalálható, így készültek televíziós reklámfilmek, weboldalt alakítottak ki, közterületi-, és banner kampányokat folytattak, folyamatosak a social media, influencer megjelenések, a PR kampányok, az online videó hirdetések, s a nyereményjátékok. És készül egy szakácskönyv is a Rögös túró sokoldalú felhasználhatóságáról, mondta végezetül Harcz Zoltán.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikájaDr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai