Kihívásokkal teli évre számít a tojáságazat

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: (Hajtungy), 2023/05/18

Dr. Molnár Györgyi
a BTT mezőgazdasági titkára

Tavaly a tojástermelőknek a takarmányköltségek kétszeresre történő emelkedése okozta a legnagyobb problémát, mivel ez az önköltség kétharmadát teszik ki. Ezt az áremelkedést a termék árában nem tudták érvényesíteni, mert év közben a kormány a tojást is bevonta az ársapkás termékek közé.

Molnár Györgyi számadatokkal igazolja, hogy az elmúlt időszakban a takarmány alapanyagok ára átlagosan 1,9-2,2-szeresére növekedtek. Konkrét példával megvilágítva, míg 2020 decemberében 7.370 forintba került 100 kilogramm jércenevelő táp, addig 2022 decemberében ugyanezért 16.100 forintot kellett kifizetni. Hasonló a helyzet a Tojó 1. elnevezésű táp árával, ami ugyanezen időszakban 8.209 forintról 16.770 forintra emelkedett. Keveset beszélünk róla, pedig a meghatározó input árak (takarmány, energia) mellett a termelés más alapanyagai (csomagolóanyag, pecsételéshez szükséges festék, gyógyszer és vitamin) is importból származnak, melyek ára szintén emelkedtek, s a forint/Euro árfolyam alakulása is tovább nehezítette a beszerzést és jelentősen növelte az önköltséget 2022-ben, kezdte a beszélgetést a BTT titkára.

Az árstop negatív hatásai

Az energiaárak is mondhatni elszabadultak, ami – mivel tavaly a negyedik negyedévben kellett az energiaszerződéseket újra kötni – az idei magas árakban is visszaköszönnek. A tőkeerősebb cégeknek, amelyek tőzsdei áron veszik a megemelkedett árú energiát, két-három hónapot előre kell kifizetniük, amit szintén nehéz kigazdálkodniuk, és a likviditásukat jelentősen befolyásolja. Biztosan lesznek cégek, amelyek felhagynak a tojástermeléssel, és többen termelési profilt fognak váltani. „Kértük a minisztérium támogatását és közbenjárását annak érdekében, hogy rendeleti vagy egyéb úton a kormányzat szabályozza úgy az energiaszolgáltatók működését, hogy az egyébként energiaigényes baromfi ágazatban működő vállalkozások termelő tevékenységükhöz kedvezményes feltételekkel juthassanak energiához (gáz, villamos-energia)”, fogalmazott Molnár Györgyi. 

Az elmúlt évi gazdasági körülmények miatt a hazai tojáságazat nincs jó helyzetben. Az ársapka bevezetése sem jött jókor az ágazatnak, mert két olyan időszak van egy évben, amikor a tojás vásárlása megugrik, és nagyobb árbevételre tehetnének szert a termelők: ez a karácsony és a húsvét. Ha ez a két időszak jól alakul, az egész éves árbevétellel sem szokott probléma lenni, hiszen ez a két időszak ellensúlyozni képes, ha a többi időszakban visszaesik a fogyasztási szint, s az árak is lejjebb mennek. Az árstopot karácsony előtt vezették be, aminek következtében a termelő nem tudott árat emelni, hiába nőttek a termelési költségek. Most, húsvét előtt is ugyanez a helyzet. Az árstop révén nagy nyomás alá került a tojástermelő ágazat.

Ez egyrészt abból adódik, hogy a tojás esetében nincs helyettesítő termék, minden méretű, minden technológiából származó, mindenféle csomagolásúra alkalmazni kell a rendelet előírását. A rendelet ugyan a kiskereskedelmi fogyasztói árakra vonatkozik, de éppen az áruházláncok nyomásának köszönhetően – miközben emelkedtek a termelés költségei – az elmúlt hónapokban a termelők ezt a növekményt nem tudták érvényesíteni a tojás árában, sőt, decemberben már a termelői árak csökkenését érzékelték a piacon, ami sajnos a januárra és a februárra  is jellemző volt. Szerencse, hogy az Európai Uniós árak jelenleg is magasak, így a karácsony előtti időszakban nem érkezett az országba nagyobb mennyiségű import, csak annyi, amennyit a hazai piac megkívánt. Egyértelmű, hogy az ágazat számára megnyugvást jelentene, ha a jelenlegi árstop megszűnne, hangsúlyozta a titkár.

Változnak a forgalmazási szabályok

Az Európai Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy módosítsa a tojás forgalmazási szabályokat. Az egyik ilyen javaslat, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne legyen elegendő az első csomagolási helyen történő tojásjelölés, hanem a termelői telepen tenné ezt kötelezővé. „Ezzel a javaslattal egyáltalán nem értünk egyet, hiszen kétszer kellene kezelni a tojást: egyszer a termelőnek kell a telepen pecsételni, majd a csomagolóban újra végig kell futtatni a terméket, ahol válogatják, osztályozzák, majd csomagolják a tojásokat. A folyamat így több időt, több adminisztrációt, valamint extra beruházást igényelne a termelőktől (új gépeket kellene beállítani), melyek jelenleg is ott vannak a csomagolóközpontokban, s melyek jelenleg egy folyamatban el tudják végezni az összes lépést (válogatás, pecsételés, osztályozás, csomagolás). Ez az intézkedés hátrányosan érintené azokat a kistermelőket, amelyek önálló csomagolóval nem rendelkeznek, s jellemzően a legközelebbi tojásválogatóval vannak hosszabb távú kapcsolatban, s azokat a nagyobb vállalkozásokat is, melyek több teleppel rendelkeznek, és/vagy a csomagolóközpont külön telephelyen van”, mondta Molnár Györgyi.

A BTT azt kérte, hogy a minisztérium támogassa és járjon közben, hogy ez a rendeleti módosítás ne legyen érvényes a magyar termelőkre, oly módon, hogy ne támogassák az uniós kezdeményezést. Amennyiben a Bizottság – minden ellenkezés és józan érv ellenére – mégis bevezetné a rendelkezést, akkor szülessen olyan tagállami szabályozás, amely a jelenlegi hazai gyakorlat szerint engedélyezi elsődlegesen a csomagolóhelyen a tojások jelölését. Hazánkban szoros integrációban hatékonyan és visszaélésmentesen működik a tojásjelölés rendszere. A változtatás drága és jelentős többlet adminisztrációval járna.

A madárinfluenza itt is „aratott”

A madárinfluenza az utóbbi években erősödő probléma. Még korábban 2-3-5 évente jelent meg a vírus, az utóbbi években folyamatos kártétellel szinte állandóan jelen van. A tojótyúk ágazatban 2021 novembere és 2022 júniusa között összesen 3,482 millió baromfit öltek le vagy hullott el a betegség megjelenése okán. A kitörések elsősorban a víziszárnyas ágazatot érintették (148 kitörés), míg a tyúkfélék (étkezési tojóállományok és tenyész tyúkok) esetében csak 19 kitörést jelzett a hatóság. A létszámában viszont a kivágott tyúkállomány (étkezési tojótyúk, jérce, valamint tenyész tyúk) igen jelentős számú, 1,043 millió egyedet, míg a víziszárnyas ágazatban 1,843 millió egyedet érintett. 2021 november és 2022 január között 700 előnevelt jércét és 121 099 étkezési tojástermelő tyúkot (12 telep), míg 2022 tavaszán 907 622 végtermék tojótyúkot kellett leölni. Az adatok sajnos azt mutatják, hogy a tojástermelő ágazatot – mivel koncentrált a telepek elhelyezkedése - kevesebb teleppel, de jelentősebb állatlétszámmal sújtotta a járvány, és ezzel arányaiban nagyobb kárt okozott, mint a többi baromfi esetében, mutatott rá Molnár Györgyi.

A tojáságazatra az jellemző, hogy egy-egy termelő állományhoz a vállalkozás maga neveli fel a jércéket, amely a termelésbe állításig, azaz (17-)18 hétig tart. 2022-ben a járvány korábbi elszenvedői úgy tűnik, hogy feladták ezt gyakorlatot, és igyekeztek inkább tojásrakásra képes állományokat vásárolni, lecsökkentve ezzel az termelésből kieső – improduktív – időszakot. Részben ennek köszönhető, hogy az ágazat összes tojástermelése nem csökkent le drasztikusan. A tojástermelési adatok azt mutatják, hogy a vágóhídon levágott tyúkok mennyisége több, mint 8 százalékkal csökkent (6.415 tonnáról 5.872 tonnára).

Ukrán vámmentes import

A beszélgetés során külön kitértünk az ukrán import tojásra is. Az Európai Unió által meghozott kedvezmény, miszerint a nem EU tag Ukrajna egy éven keresztül vámmentesen hozhat be bizonyos mezőgazdasági termékeket – többek között étkezési tojást és tojástermékeket – 2023. június 5-én jár le. Az Ukrajnából érkező étkezési tojás és tojástermék import 2022. január 1. és december 31. között elérte a 22.233 tonnát, amely 300 százalékkal több mint az előző év azonos időszakának importja.  Ezen kategórián belül a friss tojás importja emelkedett legjelentősebb mértékben (+446 százalék), amely elérte a 12.506 tonnát. A héj nélküli tojás kategória importja szintén emelkedett 162 százalékkal, aminek mennyisége elérte 7.957 tonnát.

Itt fontos megjegyezni, hogy az import termékek kontrollálatlan mennyiségű és minőségű beömlése beláthatatlan károkat okoz az európai és ezen belül a hazai baromfiágazatnak. Szekértői becslések szerint - elsősorban az ukrán irányból érkező baromfihús és étkezési tojás esetében - az ellenőrizetlen tételek miatt lényegesen több a beáramló mennyiség (+25-30 százalék), mely gazdasági károkozáson kívül (ár letörés) komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokat is rejthet. Az európai politikának úgy kell kezelnie ezt a problémát, hogy csak olyan termékek érkezhessenek Európába – legyen ez gabona, baromfi, tojás, sertés stb. – ahol az uniós termelési előírásokat ellenőrzötten betartják. Jelenleg ez nem valósul meg, ezzel pedig a magyar termelők komoly gazdasági kár elszenvedői. A tojás esetében is meg kell oldani a baromfitermékek szigorú ellenőrzését, illetve az uniós normákat be nem tartó termékek esetében el kellene rendelni a behozatali tilalmat. Az Uniónak meg kellene védenie az uniós állattenyésztést, de az a tapasztalat, hogy az Unió vezetőinek ez a témakör nem fontos, fogalmazott a titkár.

Veszélyben a ketreces tartás

Évek óta lebegteti az Európai Bizottság, hogy az Unióban betiltják a ketreces tyúktartást. Miután ez a kérdéskört az állatvédők polgári kezdeményezésére tűzték napirendre, az Európai Parlament nyomására a Bizottság célul tűzte ki, hogy számos más állatfaj és hasznosítási típus mellett az étkezési tojástermelő tyúkok tartását is szigorítja. Habár 2012-ben a hagyományos ketrecek kivezetésekor az ágazat azt az ígéretet kapta, hogy nem lesz szigorítás, de mára ez az ígéret feledésbe merült. 

A ketreces tartás betiltásáról 2022-re ígértek hatástanulmányokat, ami 2023 elejére meg is érkezett, s még ebben az évben számítani lehet az ezzel kapcsolatos jogszabály módosításának elindítására.

Molnár Györgyi hangsúlyozta, hogy az elkészült tanulmányokban gazdasági, állatjóléti szempontok szerepelnek, míg a környezetvédelmi (ökolábnyom, zöld program betartása) hatásokkal nem foglalkoztak. Szakmailag sem értünk egyet a ketreces tartás kivezetésével, hiszen ez a (legolcsóbb), leghatékonyabb, legkisebb környezetei terheléssel bíró technológia a négy közül (ketreces , alternatív (madárház és mélyalmos tartás), szabad-, és biotartás), állategészségügyi és humán egészségügyi szempontból is a legkedvezőbb. Emellett, ha a hazai technológiai megoszlást megnézzük, a hatmillió férőhely 81,3 százaléka ketrec.

Mi a cél a tilalommal?

A ketrecek teljes tilalmára vonatkozó rendelet a hazai tojástermelő ágazatot teljesen tönkre tenné. Nem érdektelen, hogy az Európia Unióban, bár lassan, de folyamatosan csökken ugyan a ketreces tojástermelés aránya, viszont még mindig a legnagyobb arányt képviseli (ketrec 45 százalék, alternatív 35,6 százalék, szabadtartás 12,8 százalék és biotartás 6,6 százalék), jelentette ki a titkár.

Látva a nyugat-európai tendenciákat, nagy a politikai és kereskedelmi nyomás a ketrecek csökkentésére, miközben a lakosság keresi az olcsó terméket (ahol még megtalálja) és elfordul a szabadtartásos és biotermékektől. Az ukrán-orosz háború és az infláció növekedése miatt ez a fogyasztói tendencia egyre erősebb. A ketreces tartás teljes megszüntetése nem csak az árutermelő tojótyúktartást lehetetlenítené el, hanem kihatna a teljes ágazatra: a jércenevelésre és a tenyésztésre is. Ráadásul az új technológia bevezetése (a többszintes ketreces tartás) olyan tőkeigényes, amellyel a magyar termelők jelenleg nem rendelkeznek, hangsúlyozta Molnár Györgyi. 

Összegzés

Arra a kérdésre, hogy le kell-e mondania a tojáságazatnak arról, hogy a hazai önellátást teljes mértékben biztosítsa a magyar fogyasztók számára, a titkár azt válaszolta, hogy egyre távolodik ez a stratégiai cél elérése, de soha nem mondanak le róla. Több irányból éri negatív hatás az ágazatot, amelyek egymással ellentétes irányban hatnak. Egyik oldalról itt az ukrán import veszélye, ahol sokkal alacsonyabb színvonalú állatjóléti, környezetvédelmi feltételek mentén, jóval olcsóbban tudnak termelni, s az olcsóbb import a helyi – azaz a hazai – árakra is negatívan hat. A ketrecek kivezetésének terve egy olyan fenyegetés, mely átálláshoz, új technológia beruházásához van szükség, aminek egyrészt óriási a tőkeigénye, másrészt megdrágítja a termelést is, összegezte az elhangzottakat a titkár. 

Ugyanakkor a technológiaváltással az ammónia-kibocsájtás, a környezeti terhelés is nőne, miközben van egy uniós rendelkezés (BAT), mely az ammónia-kibocsájtás csökkentését írja elő. A telephelyi kötelező tojásjelölés szintén beruházási költséggel, telepi többletmunkával, többletköltséggel és többletadminisztrációval járna. A tojástermelő ágazat szempontjából az árstop hazai bevezetése nem volt szerencsés, célszerű lenne annak minél hamarabb történő kivezetése. A fentiekben vázolt és egymással ellentétes irányú folyamatok és hatások olyan nyomást gyakorolnak a termelőkre és a tojáságazatra, amelyek a termelési környezet (jogszabályi és piacszabályozási) optimalizálása nélkül, komolyan veszélyeztetheti a hazai tojástermelés és ellátás biztonságát, s ez senkinek nem lehet célja, mondta végezetül Molnár Györgyi.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Dr. Babinszky László:
Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásbanDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Novotniné Dr. Dankó Gabriella - Kiss Andrea:
Antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertés- és baromfitenyésztésbenPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai