A Halak és a Halőrök napja

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: (hajtungy), 2023/05/19

A halak napja idei központi rendezvényét a média képviselőinek és az ágazat vezetőinek jelenlétében 2023. március 20-án rendezték meg Budapesten, a Kopaszi-gát rendezvény központjában. Idén a MOHOSZ OHSZK volt a házigazda, amikor is már hetedik alkalommal köszöntötték a halak napját, és másodjára a halakat őrző, védő szakembereket. A rendezvényen a szervezők tájékoztatást adtak aktuális kérdésekről, megoldandó feladatokról, illetve az általuk felkért neves előadók egy-egy népszerű, aktuális témát jártak körül a halakkal és világukkal kapcsolatban, több oldalról, közérthetően megvilágítva az egyes folyamatokat.

E jeles nap elsődleges célja a halak és védelmük további népszerűsítése, mert megítélésünk szerint még ma sem mindig kapják meg a társadalomtól azt a figyelmet, amelyet jelentőségüknél fogva megérdemelnének. Ezen a napon, illetve e nap naptári környezetében valamennyi halakkal kapcsolatban álló, vagy azokkal akár csak érintőlegesen is foglalkozó szervezet a saját profiljának legjobban megfelelő módon hívhatja fel a figyelmet a halakra, azok megbecsülésére és a halakkal, az élőhelyekkel kapcsolatos általános és aktuális témák, feladatok jelentőségére. Ilyen szakmai felületek a jelentős hagyományokkal és tudományos háttérrel, szakmai tapasztalattal rendelkező, őshonos magyar halfajokra fókuszáló magyar halgazdálkodás és haltermelés, az akvakultúra, a halas kutatás-fejlesztés, a horgászat, mint rekreációs tevékenység, a horgászsport és horgászturizmus, annak iparágai, az akvarista tevékenység, vagy éppen az egészséges halfogyasztást is népszerűsítő minőségi halas gasztronómia – s minden olyan egyéb tevékenység, ahol a halakkal kapcsolatban állnak. 

Dr. Szűcs Lajos 
elnök

Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke a megnyitójában szorgalmazta, hogy becsüljük meg jobban a halainkat és a halőreinket. Ezen a napon az a cél, hogy valamennyi érintett szervezet a saját profiljának megfelelő módon hívja fel a figyelmet a halak megbecsülésére, valamint az élőhelyükkel kapcsolatos általános és aktuális témákra, feladatokra, fogalmazott az elnök. A halőri rendszer az utóbbi időben látványos fejlődést tudhat maga mögött, szükség is volt a megújulásra mind szemléletben, mind technikai felkészültségben, hiszen a vizes élőhelyek a szárazság fenyegetésében fokozott védelemre szorulnak. Magyarországon a legnagyobb természetes vizek állami tulajdonban vannak, a bennük élő halak pedig hivatalosan is nemzeti kincsnek számítanak. A halak 31 ezer fajból álló csoportja nem csak táplálékforrás, sok kultúrában az élet jelképe és a Halak csillagjegy uralkodása az égbolton március 20-án ér véget. Az ötletgazda Magyar Haltani Társaság azért is választotta a csillagászati tél és tavasz fordulópontját a halak napjának, mert hazánkban ekkor van a csukák ívásának csúcsa, és a többi halfaj is ezt követően gondoskodik a következő nemzedékről. Március 20.-a tavaly óta a halőrök napja is, hivatásuk előzményei évszázadokra nyúlnak vissza, munkájukat a környezet sérülékenységét felismerve különösen meg kell becsülni - hangsúlyozta Szűcs Lajos.

Dr. Dérer István 
főigazgató

Dr. Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója azt az egyszerű kérdést tette fel az előadása témájának, hogy hány halfaj él Magyarországon? A főigazgató az előadás során elmondta, hogy hazánkban 97 halfaj honos. Magyarország őshonos halállománya ma is sokszínű, de ennek mértéke víztípusokként eltérő, és sokszor sérülékeny, az idegenhonos fajok aránya magas. Dérer István kifejtette, hogy Magyarország 97 halfajából 28 őshonos védett faj, 27 halgazdálkodási jelentőségű őshonos faj, a többi idegenhonos, ezekből 23 fordul elő rendszeresen a belföldi vizekben, 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj. A szakmai szervezetek feladata, s ebben a horgászok is segíthetnek, hogy fölhívják a figyelmet az őshonos fajok jelentőségére, és megőrzésére. És az is fontos, hogy jusson forrás a MOHOSZ kezelésében lévő csaknem 600 természetes víz halállományának a gondozására, a védelmére, fogalmazott a főigazgató. 

A klímaváltozás okozta vízhiány halakat érintő kihívásairól beszélt Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium főosztályának vezetője. Az elmúlt években rendkívüli vízhiány alakult ki az országban, és napi szinten érezzük a klímaváltozás hatásait, amelyek közvetve, és közvetlenül is hatnak a vizeinkre. Általános tünet, hogy kevesebb csapadék hull a megszokotthoz képest, és ami ennél is rosszabb, hogy a csapadék nem egyenletesen esik, ami más jellegű problémákat okoz az országban. Mindez hatással van a vizeinkre is, de tudomásul kell venni, hogy gyakoribbá válnak ezek a változások. Az aszály miatt egyre kisebb területre kényszerülő fajoknak egymással is meg kell küzdeniük a túlélésért, a folyók áramlásának lassulása iszaposodással fenyeget, a kedvezőtlen változások az inváziós fajok terjedését okozhatják. A megoldás az - ami elsősorban vízügyi feladat – hogy a vizek megtartása tározókkal és csatornákkal valósuljon meg. A halgazdálkodók és a horgászok azzal segíthetnek, ha továbbítják a természet figyelmeztető jelzéseit, és szükség esetén segítenek a halmentésben és a visszatelepítésben, mondta a főosztályvezető. 

Az etikus akváriumi haltartásról és a díszhalak kereskedelméről Tamus-Juhász Emese tartott előadást. A Kongó kincsei - mellőzött díszhalak Nyugat-Afrikából címmel tartott érdekes előadást Liziczai Márk (Akvaristák Magyarországi Egyesülete) díszhalak szakértője. Az előadásában bemutatta a nálunk mellőzött, ám csodálatos nyugat-afrikai díszhalakat, köztük apró, hátonúszó harcsákat ajánlott az akvaristák figyelmébe. 

Együttes erőfeszítések egy különleges halfajunk, a mocsári bobály megóvására című előadásban sokan nem gondoltuk, hogy az év haláról, a lápi pócról lesz szó. dr. Müller Tamás, a MATE kutatója arról beszélt, hogy a lápi póc a zászlós hajója a természetvédelmi halaink között. A lápi póc összekapcsolódik a magyar nép lelkével, ezért is kapott legalább harminc nevet, köztük a mocsári bobályt az elmúlt évezredekben. Az elmúlt évtizedekben sokat tettek a halkutatók azért, hogy a lápi póc populációját megmentsék, így az előadó beszámolt a halfaj megmentésére tett erőfeszítésekről, azaz a mocsári bobály megóvásáról. S miért kötődik a néplélek ehhez a kis halfajhoz, aminek nem lenne jogosultsága? Az előadói kérdésre a Tanú című film ikonikus mondatára asszociál a válasz: a lápi pócunk kicsit barnább, kicsit kesernyésebb, de a mienk.

Fenntartható tógazdálkodás horgászati szempontú megközelítéséről tartott előadást prof. Dr. Urbányi Béla. A horgászat, a természetes vizek telepítése, azon belül az ökológiai egyensúly fenntartása nem működhet fenntartható tógazdálkodás nélkül. Ha fenntarthatóságról beszélünk, alapvetően három tényezőt – környezeti, gazdasági és társadalmi – kell említeni, mert ezek metszéspontjában helyezkedik el az akvakultúra horgászati kérdésköre. Az azonban köztudott, hogy a horgászszervezeti egység és az egyéni horgász igényei között elég nagy a különbség. A horgászok minél többféle halat szeretnének fogni a vizeken, ami jogos igény. Kérdés, ki állítja elő ezeket a halakat? A haltermelők ugyanis azt hangoztatják, hogy ebben a közép-európai térségben több halfaj termelését igen nehéz beilleszteni. A másik kérdés az, hogy ki hajlandó megfizetni az új, termelésbe vont halfaj árát, mivel egy új halfaj termelésbe vonása, a kutatás-fejlesztése, innovációja, sok időbe, és sok pénzbe kerül. Cél az, hogy gazdaságosan előállítható halfajok termelését kell minél hamarabb megvalósítani. Fontos azonban a párbeszéd kiszélesítése, a horgász szervezetekben a halról való tájékozódás, a két szektor közötti szoros együttműködés. S ez utóbbival már nincs probléma, mert a MOHOSZ és a MA-HAL együttműködése kiváló, mondta végezetül a professzor.

A halőrzés jelentősége, múltja, jelene és jövője címmel Dérer István főigazgató tartott előadást. Az idővonalon haladva a főigazgató bemutatta, hogyan fejlődött a hazai halőrzés tevékenysége a mai magas színvonalra, és ősbűn volna a MOHOSZ halőri szolgálatának az eredményeit veszélyeztetni, netán lebontani, mert ezen a színvonalon való működéshez a forrásokat biztosítani kell. A halőrök védik az állami vagyont is, ezért mindig a hasonló foglalkoztatói csoporthoz szeretnék pozicionálni a jövedelmi lehetőségeiket. Mindezt a kormánynak folyamatosan, kiemelten képviseli a MOHOSZ, éppen ezért elemi érdekük a konzekvens végrehajtás. Gyakorlatilag koncentrálják a széttagolt erőforrásokat, vizsgálják a méretgazdaságosságot és a működőképességet. Az előadás végén a főigazgató megköszönte minden magyar horgász szövetségnek, szervezetnek az eddig végzett munkát. Fontos, hogy az egységes szemléletet, fejlődést tovább tudják vinni, mert ez a halak és a horgászok érdeke is. Együtt kell építeni a jövőt, mondta végezetül a főigazgató.

Ez alkalommal vehették át okmányaikat a területi illetékességű és a MOHOSZ haszonbérletébe tartozó vizeken az országos illetékességű halőrök. Utóbbiak közül ezúttal hárman megfelelő ismeretek birtokában nemcsak a saját vízterületükön ellenőrizhetnek – ahol alkalmazzák őket – hanem bárhol az országban. Immár második alkalommal ítélte oda a MOHOSZ a legkiemelkedőbb halőri munkát végző négy halőrnek a címzetes vezető halőri rangot a halak és halőrök napján. Ehhez sokéves példamutató szolgálat, udvarias, de határozott magatartás, kiemelkedő szakmai ismeretek, informatikai jártasság is szükséges. Ebben az évben címzetes vezető halőr lett: Balda Miklós a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségétől, Fehér Attila a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségétől és Oláh István az Észak-Magyarországi Horgász Egyesülettől. Sipos Károly Vas vármegyei halőr a címzetes vezető halőri cím mellé az év halőre elismerésben is részesült. Munkájára, halőri tevékenységére jellemző a precizitás, a határozottság és a korrektség. Vas vármegye leglátogatottabb, legforgalmasabb vízterületein dolgozva lelkiismeretesen, minimális konfliktus mellett látja el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai