A méz a természet csodája

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: Agrárium infó, 2023/03/13

Nagy István agrárminiszter a rendezvény megnyitóján a beporzókról szólva kiemelte: az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető. Ha azonban a közvetett hasznot tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, az egész élelmiszeriparunk és az egész jövőnk a méhek tevékenységén múlik, jelentette ki a miniszter. Végtelenül fontos mindaz a munka, amelyet a méhek végeznek. “Ha nem végeznék el a méhek a beporzást, akkor pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól, és üresek lennének az üzletek” – mondta Nagy István.

A méheket szinte észre sem vesszük, hiszen az ember számára láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen. Magyarország kivételezett jó helyzetben van, hiszen a vad beporzók száma is megfelelő. Az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul: Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartanak a gazdák és 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk a legmagasabb a világon. Ha van a természetnek csodája, akkor az a mézben sűrűsödik össze” – fogalmazott a tárca első embere. Ha támogatni akarjuk a méhek és a méheket tartók életét, egészségesek szeretnénk lenni, fogyasszunk mézet. A virágporra és a propoliszra is kitérve a miniszter hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk a méhekkel együtt élni, és használni mindazon anyagokat, amelyeket termelnek. A méhek munkája hozzájárul ahhoz, hogy a bolygó élhetőbb, fenntarthatóbb legyen. Az elmúlt fél évszázadban háromszorosára nőtt azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes beporzást igényelnek, tette hozzá Nagy István.

A Beporzók Napja (március 10.) rendezvénysorozat 2018-ban szakértők és civil szervezetek által is támogatott kezdeményezésként jött létre. Mára országos eseménnyé nőtte ki magát, melyen többek között múzeumok, könyvtárak, óvodák, iskolák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és nemzeti parkok is rendeznek eseményeket, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.

Magyarország elsőként tette a méhészetet adómentessé, elsőként adott beporzási támogatást, és elsőként fogja ténylegesen felsorolni a címkén, mely országokból származik a méz, hiszen a termelők és a fogyasztók védelme így biztosított. A méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van a gyümölcsfák termékennyé tételében, hiszen beporzás nélkül nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során, valamint a nemzeti támogatási rendszerben is. A méhészeti szektorális támogatások esetében megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás, és 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, méhcsaládonként 15 euró jár a gazdálkodónak.

Az európai mézpiacon zavar keletkezett azzal, hogy az európai mézpiacra az unió döntése értelmében Ukrajnából ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül a méz. Az ukrajnai háború kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az ukrán mézből viszont 71 százalékkal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és ott vették meg tőlük a vámmentes, olcsó terméket, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket. A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 20 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. A magyar kormány tárgyaló delegációja bízik abban, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját, és valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd le az asztalra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai