Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés | 2023/05/25

A növények igénye valójában igény egy adott talajréteg lazultságára, aprózottságára, nedvességtartalmára, és az ezzel járó összes kedvező tényezőre. Ha ez nem teljesülhet, a talajállapottal szembeni tűrés kap nagyobb jelentőséget. A művelés célja — újabb felfogásban - a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség-, levegő- és hőforgalmának kedvező befolyásolása. A talaj kímélésének, mint művelési célnak a hangsúlyozása nem jelenti a növények igényének teljesítéséről való lemondást. Tapasztalatok és egzakt kutatási eredmények bizonyítják, hogy a megkímélt szerkezetű talajon könnyebben és kisebb energiával érhető el a növény számára kedvező talajállapot. Az ökológiai növénytermesztést alapozó talajművelés célja az előbbinél tágabb: a művelés célja a talajvédelem és a növénytermesztés igényei közti harmónia megteremtése és fenntartása olyan takarékos és kímélő módszerekkel, amelyek hosszabb időszak alatt sem növelik a gazdálkodás kockázatát.

A talajműveléssel szemben támasztott követelmények

Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés és talajállapot legfontosabb jellemzői:

• a talaj mély bolygatása mellőzhető, ha fizikai állapothiba nincs;
• a művelés mélysége igazodjék a talaj állapotához. A környezet védelmét és a növények fejlődését akadályozó talajállapot (tömör réteg a gyökérzónában) esetén javító, mélyebb - lazításos - művelésre lehet szükség;
• a mélyebb, javító műveléssel kialakított kedvező talajállapotot lehetőleg hosszú ideig megőrizzük; 
• kedvező nedvességforgalom fenntartása (a talaj alkalmas legyen csapadékos időszakban és öntözéskor a víztöbblet befogadására, száraz időszakban pedig a mélyebb rétegekből a gyökérzónába juttatására);
• kedvező biológiai tevékenység kialakulása és megőrzése (a biológiai szerkezet, a beérés, a művelhetőség érdekében);
• a tarlómaradványok kihasználása a nedvesség vesztés csökkentésére, a felszín védelmére (elhordás, lehordás, kifúvás akadályozása), a gyomkelés korlátozására.

A felsorolt elvárásokból következően a talaj szerkezet kímélése és tartós megóvása általában nem valamely mélyebb vagy sekélyebb műveléssel, hanem a körülményekhez leginkább alkalmazkodó, a javulást és a kedvező állapot fenntartását szavatoló gazdálkodási módszerekkel lehetséges. A javító műveléssel kialakult kedvező talajállapot fenntartásához a termesztéstechnológiát (menetszám, öntözés, trágyázás, talajlazító növények) is észszerűsíteni szükséges.

A talajállapot-romlás megelőzése érdekében kerülendő:

• a tarló mélyhántása vagy felszántása nyári és nyár végi betakarításkor;
• a felszín nyitva hagyása, bármely nyári és nyár végi lazító művelést követően (a talajkiszáradás miatt romlik a következő beavatkozások minősége);
• fedetlen felszín hagyása nyári időszakban (mivel fokozza a nedvesség vesztést);
• a gyakori mélyszántás vagy a minden évben való szántás (a felrögösítés lehetősége, valamint a szerves anyag fogyás miatt);
• a talaj indok nélküli mély bolygatása (több menetes vissza tömörörítésre kényszerít);
• bármely művelési vagy termesztés technológiai eljárás, amely kiváltja, vagy fokozza a talajok tömörödését, és ennek következtében javító (és általában mélyebb) művelésre kényszerít;
• a sokmenetes, porosító magágykészítés (több menet akkor szükséges, ha rossz minőségű - rögös - az alapművelés és az elmunkálás;
• a kártevők és kórokozók elszaporodása, mivel a drasztikus kémiai beavatkozások mellett mélyforgatásra vagy a tarlómaradványok elégetésére kényszerít;
• az elgyomosodás, mivel a korlátozás mélyebb, és többszöri művelést tesz szükségessé.

Az ökológiai talajművelés előnyei

Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés legfontosabb jellemzője a talaj természetes folyamatainak előmozdítása és fenntartása. Módszereiben és hatásaiban is jelentősen eltér a hagyományos és az intenzív műveléstől.

Az ökológiai talajművelés előnye a növénytermesztés és a környezetvédelem között megteremthető harmónia, amely a termesztés eredményességét is csökkentő környezeti károk megelőzésének biztosítéka lehet. A talaj állapotára vetített kedvező hatások - jó művelhetőség, mérsékelt elhordhatóság és tömöríthetőség, jobb beérési hajlam, tágabb művelhetőségi nedvességtartomány - mindazok, amelyeket a hagyományosan művelt, gyakran bolygatott és taposott talajainkon általában nélkülözünk. A talajállapot-javulás ökonómiai előnyét a takarékos művelés kisebb kockázata adja.

A folytatás az ökológia talajművelési rendszerek részletes bemutatásáról a Dr. Radics László szerkesztette Ökológia gazdálkodás című kötetben olvasható.

Az ökológiai gazdálkodás világszerte az egyetlen olyan ágazat a mezőgazdaságban, amely dinamikusan fejlődik. Termékeire mind nagyobb szükség van, mondhatjuk azt is, korlátlan piac áll rendelkezésre. Mit jelent ily módon termelni, élni, gondolkodni? Erre ad választ Dr. Radics László szerkesztésében kiadásra került Őkológiai gazdálkodás című kötet.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás II.Tóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázásLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanDr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodásDr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásával

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél