A tudás felértékelődése nagy lendületet adhat a magyar élelmiszer-ágazatnak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2023/05/27

PROF. Dr. Friedrich László 
intézetvezető (MATE-ÉTI)

Maga a tudástranszfer két területet ölelhet fel: az oktatást, illetve a technológia és a hozzá tartozó műszaki háttér átadását. Az oktatásnak azért is van különleges szerepe a tudástranszferben, mert a termelésben a nyersanyag és a technológia mellett a megfelelő tudással rendelkező humán erőforrás meglétén és minőségén múlik a siker – magyarázta Friedrich László. 

Kell a szaktudás

Szinte világtendencia, hogy az egyik legsürgetőbben megoldandó, és az agrár-élelmiszer-gazdasági szereplők számára a legnagyobb problémát jelenti jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya. Márpedig a szükséges tudással felvértezett munkaerő a kulcsa annak, hogy akár a legmodernebb technológia is megfelelően tudjon működni, hiszen a megfelelő szakmai tudás birtokában bármely technológia sokkal hatékonyabbá válik. A jelenlegi nagy nemzetközi versenyben pedig csak a kiváló hatékonyságú termeléssel lehet piacképes termékeket előállítani – hangsúlyozta az intézményvezető.
A technológiai fejlettségben – és persze az oktatás minőségében is – vannak különbségek az egyes országok között. Magyarországon nemzetközileg is elismerten megvan a szakmai háttér, ami Friedrich László szerint a múltunkból, a tapasztalatainkból is adódik. Megtörtént, illetve zajlik is a generációváltás, amely keretében sok ismeretet sikerült átadni a mezőgazdasági és élelmiszer termelést tovább folytatóknak. 

Előny a tudás koncentrálódása 

Nagyon fontos momentum az is, hogy a hazai felsőoktatási és a kutatóintézeti szinten a tudásbázis nem csupán létre jött, hanem lépést is tart a korral. A MATE esetében ez pedig nemrégen egy kézbe került, aminek az az előnye, hogy az elméleti és a gyakorlati tudás is összpontosul. Az egyetemi oldalon sok esetben a gyakorlati ismeretek az ipari kapcsolatok által tudtak jól összekapcsolódni az elmélettel – tette hozzá a professzor.

Az ilyen tapasztalatokra és tudásra pedig már régóta van igény a nemzetközi piacon. Ez bizonyos szinten igaz akár tőlünk nyugatra is, de ezek a fejlesztési lehetőségek, a magyar szakemberek által nyújtható tudástranszfer elsősorban a keleti régiót érintheti, mégpedig a Közel-Keleten, az arab világban, illetve az afrikai országok egy részében, mint például Ghána, Nigéria, Egyiptom, és a Távol-Keleten is, például Vietnámban, de még Szingapúrban is, ahol az élelmiszer-önellátás megoldandó feladat – sorolta az intézményvezető. Azért vagyunk ezekben a régiókban a tudástranszferben előnyben másokkal szemben, mert mi technológiai színvonalban a nagyon fejlett nyugati és a fejlesztésre szoruló keleti államok között állunk: bár a high-tech fejlett technológiák is megjelennek nálunk, azért a magyar technológiai fejlettségi szint jellemzően inkább közepes. 

„Mivel az említett régiókban valamivel mögöttünk állnak, így mi hidat képezünk a két eltérő fejlettségű régió között. Vagyis megvan a tapasztalatunk az alacsonyabb technológiai szintű termelésben is, szereztünk már annyi tudást, hogy pontosan meg tudjuk ítélni, mit és hogyan érdemes megugrani a fejlesztésekben, és ezt a tudást tovább tudjuk adni, ezzel számukra sok mellékvágányt spórolunk meg. Ez a mi szerepünk, és ezt szeretnénk kihasználni a tudástranszferrel”, nyomatékosította az intézményvezető. Előny az is, hogy Magyarország benne van az ipar 4.0 mentén zajló fejlesztésekben, az elmúlt időszakban sok tapasztalatra tettünk szert, és sok fejlesztéssel előre léptünk, ezeket pedig tovább lehet adni más országoknak, vagy más vállalatoknak – magyarázta a Friedrich László. 

Hívószó lett a digitalizáció

A digitalizáció népszerűsítésében, a szükséges tudás megszerzésében – visszautalva a humánerőforrásra, mint a termelés egyik fő kulcsára – az egyetemeknek óriási szerepük van azzal, hogy a szakképzésbe be tudják vinni az aktuális ismereteket és információkat, a legújabb fejlesztéseket, innovációkat, amelyeket aztán a szakemberek a gyakorlatban megvalósítanak. 

Manapság úgy lehet hatékonyabban termelni egy üzemben, ha a digitális készségeket fejlesztjük, illetve a digitalizációs szinteket emeljük, legyen ez a méréstechnika, vagy az automatizálás – ezekhez kell az a humán erőforrás, amelyik ezt kezelni tudja. Nem véletlen, hogy a tavaly elfogadott Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) egyik fő pillére a hatékonyságnövelésben a termelésirányítási rendszerek fejlesztése mellett a humánerőforrás magasabb tudásszintre emelése, ami azt is jelzi, hogy a modernizációs lépések egymásra épülnek. Ez néhány évvel ezelőtt el is indult a felsőoktatási és középiskolai képzésben is. Ezek a szakok meglehetősen népszerűek is, a fiatalok affinitása ugyanis nagy a digitalizáció irányába, amit meg kell lovagolni. „Azt is látjuk, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, viszont egy robbanás-szerű fejlődés fog bekövetkezni. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a sokat kárhoztatott telefonfüggőségnek a sok negatív mellett van pozitív hatása is” – hozott be egy új szempontot a professzor. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban pedig a digitalizáció kifejezetten az élen jár, ami vonzó a fiatalok számára, és kulcselem lehet abban, hogy vonzóvá váljon a mezőgazdasági, élelmiszeripari ágazat.  

Az élelmiszer-gazdaságban meglévő tudást pedig ki tudjuk vinni külföldre is – hangsúlyozta az intézményvezető. Magyarországon ugyanis néhány éve már elkezdődött a digitális átállás, tudatos fejlesztések indultak a mezőgazdaságban az élelmiszeriparban is. Az üzemek már úgy épülnek, vagy úgy alakítják át azokat, hogy megfeleljenek a digitalizáció feltételeinek és a további fejlesztésekre is lehetőséget adjanak. 

A külföldi diákok is segítenek

Az oktatás természetes terepe a tudástranszfernek, hiszen a MATE – de más egyetemek is – szerepet vállalnak a nemzetközi képzésekben. Egyre több külföldi hallgató érkezik a magyar agrárfókuszú kurzusokra: a MATE angol nyelvű képzéseire például több mint 100 országból érkeznek diákok, ami sokat segít a tudástranszfer megvalósításában. Az itt diplomát szerző külföldi hallgatók egyrészt viszik a magyar agrároktatás jó hírét, másrészt pedig a Magyarországon szerzett diplomával a zsebükben vezető pozíciókat töltenek be gazdasági szférában és kormányzati szinten is. Ez által az adott országban a személyes kapcsolatok segítenek a tudástranszfer megvalósításában is. 

A személyes ismeretségen túl közvetlen, intézményi kapcsolat is van az egyetemekkel, akár double degree, vagyis kettős diplomát adó programok révén. Ilyet indított a MATE például az olasz Salernoi Egyetemmel, élelmiszeripari folyamattervezésre specializálódva, amelynek keretében digitalizációs és automatizációs ismereteket szerezhetnek a hallgatók.  

Az üzbegisztáni Taskenti Állami Agráregyetemmel pedig nemrég élelmiszer-biztonsági területen indítottak MSc-diplomát adó képzést, amelyhez a MATE dolgozta ki a tantervet. Az élelmiszer-biztonság egyébként Friedrich László szerint kulcsterület a tudástranszferben, hiszen ennek és az állategészségügynek a szintje Magyarországon hagyományosan magasabb, mint az európai uniós átlag. Tény, hogy az ezekkel kapcsolatos előírások betartása és betartása mindig magas szintű volt idehaza. „Ezért Magyarország jó példa sokak számára abban, hogy mit kell teljesíteni az uniós exportengedélyekhez, vagyis ahhoz, hogy az Unió piacára szállíthassanak élelmiszereket” – írta le Friedrich László az ezen a területen meglévő előnyeinket. Számunkra kulcskérdés, hogy az élelmiszerek eltarthatóságát és higiéniai biztonságát fokozzák, az ehhez szükséges termékfejlesztésekhez és higiéniai beruházásokhoz szükséges tudást pedig a magyar szakemberek és oktatók át tudják adni. Több egyetemmel pedig most folynak az egyeztetések a kettős diplomát adó képzések kidolgozásáról és beindításáról. „Érezzük az igényt. Az élelmiszer-biztonság hívószó, de az egyéb területeken meglévő tapasztalataink is megoldást jelentenek a partnereinknek” – mondta az intézményvezető.

Működik a technológiai transzfer is

Több példa van arra is, hogy Magyarországról a szakértelmet és technológiát visszük ki. Friedrich László hangsúlyozta, hogy ezekben az esetekben a technológiai területhez a műszaki hátteret biztosító gépészet is kapcsolódik, anélkül nem menne a megvalósítás. Ezért a hazai kapcsolatrendszert jól lehet alkalmazni és közös erővel kivinni külföldre, és ott megvalósítani az adott fejlesztéseket technológiai és műszaki területen egyaránt. 

Mint Friedrich László elmondta, az Üzbegisztánnal a tudás- és technológiai transzferben fennálló kapcsolat nagyon aktívvá vált az elmúlt időszakban, például a gyümölcsfeldolgozás területén, hiszen ott a gyümölcsök mennyisége és minősége is kiemelkedően jók, viszont a feldolgozottsági szintjük alacsony, így a gyümölcsökkel szüret után végzett műveletek, vagyis a post-harvest technológiák is alacsony szinten vannak. Sok gyümölcs emiatt megromlik, így itt hűtőházak telepítése, és post-harvest technológiák kialakítása és fejlesztése az egyik fő feladat. A tudás- és technológiai transzfer egyben a szemlélet átadását is jelenti, hiszen, ha valaki már megtermelte a gyümölcsöt, belefektette a pénzt, energiát, időt, akkor a termés minél nagyobb részét meg kell őrizni, és érdeke a termésből magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani.

„Abban van előnyünk, hogy ezt a szemléletet át tudjuk adni, mivel a mi véleményünk, a szakmaiságunk nemzetközi szinten is elfogadott” – mondta Friedrich László. Az ez irányú érdeklődés egyébként a balkáni országok felől is megvan, de a post-harvest technológiákra és a termékek tovább-feldolgozását lehetővé tevő technológiákra a többi említett országban is nagy szükség van. 

Egyébként a hazai élelmiszer-gazdaságra is az a jellemző, hogy többnyire az elsődleges feldolgozottságú élelmiszereink mennek exportra, a magasabb szinten feldolgozottak pedig importként jelennek meg, sok esetben „visszajönnek”, amin változtatni szükséges. Ez a folyamat már lassan ugyan, de elindult, és éppen ezek alapján a tapasztalatok alapján tudnak a magyar szakemberek a tudástranszferrel szemléletet formálni, illetve konkrét tanácsokat adni egyes országoknak, vagy ágazatoknak, hogy mit lépjenek. Az említett országok még hátrébb tartanak, náluk az elsődleges feldolgozás már egy nagy érték, amiben például a tartósításnak nagy szerepe van, legyen szó aszalásról, vagy aszeptikus technológiáról.

Kulcsterület az élelmiszer-biztonság

A beszélgetés során itt térünk ki a már említett élelmiszer-biztonság kérdésére. Nem véletlen, hogy erre nagy igény van a képzésben, ugyanis, ha ezek az országok biztosítani tudják azt az élelmiszer-biztonsági szintet, amelyet az Európai Unió megkövetel, akkor megnyílik számukra az uniós piac, ami nagy lépés számukra. „Ebben a mi szerepünk jelentős, mert olyan tapasztalatokkal rendelkezünk, amelyeket át is tudunk adni” – mondta az intézményvezető.
Üzbegisztánban konkrét projekt is indult az ottani, jelentős édesgyökér-termelésre alapozva. A termény feldolgozása jelenleg ugyanis nagyon kezdetleges, miközben az édesgyökér olyan bioaktív komponensekkel, hatóanyagokkal rendelkezik, amelyek a gyógyszeripar számára nagyon értékesek. Ezek kinyeréséhez technológia fejlesztésére és a műszaki háttér megteremtésére van szükség, amihez a magyar szakemberek tudását használják. Ez a projekt nagy ugrás lehet az édesgyökér-feldolgozásban, és megalapozhatja a további együttműködéseket – érzékeltette a mintaprojekt jelentőségét Friedrich László.

Nagy értékünk a tudásvagyon

Az elmúlt néhány évben itthon is előtérbe került a tudásvagyon gyarapítása, amiben például a MATE vezető szerepet játszhat – mondta az intézményvezető. Az egyetemnek és a cégeknek több közös szabadalma is van, és cél az, hogy az együttműködéseket tovább erősítsék, amelynek eredménye újabb szabadalmakban, know-how-kban, oltalmakban jelentkezik majd. Ezeknek az együttműködéseknek a szorosabbra fűzése a gödöllői központú egyetemen elindult, ezt a tudásvagyont pedig nemzetközi szinten is kiterjeszthetik, amivel Magyarországot, és a MATE-t is népszerűsítik. 

A modellváltás azt is magával hozta, hogy az egyetemnek nem csak az oktatásban, hanem a gazdaságfejlesztésben, újabb technológiák megalkotásában, a fejlesztésekben használható tudásvagyon gyarapításában is kulcsszerepe van. Ha pedig ennek, az egyetemeken kifejlődő tudás, illetve annak gyakorlati hasznosulása eredményeként a gazdaság fejlődik, akkor a gazdaság ki tud termelni annyi plusz pénzt, ami visszaforgatható és további kutatás-fejlesztésre használható – magyarázta Friedrich László, hogyan válik önfenntartóvá a rendszer. Az egyetemeken most is óriási tudás van, ezt kell piacosítani, ami szintén visszaforgatható saját bevételeket generál – tette hozzá a professzor. 

A következő öt-tíz évben még inkább felértékelődik a tudás szerepe, így a tudástranszferé is. Ebben például a MATE nem csak, mint egy szimpla egyetem vesz részt, hanem az intézmény köré csoportosuló kutatóbázissal, az ipari kapcsolatokkal, és az ezekből felhalmozott tapasztalatokkal, amely így együtt nagyon nagy értéket jelentenek – magyarázta az intézményvezető. A MATE és más egyetemek is sok esetben inkubátorházként vesznek részt a fejlesztésekben, összefogva azokat a gazdasági szereplőket, akik a kutatás-fejlesztésben is szerepet vállalnak, és gyakran a projektek megvalósítói is. Ez nagyon nagy érték, főleg, ha együttműködésben valósul meg, mert ez az érték öt-tíz év múlva még nagyobb lesz. Friedrich László szerint az immateriális javak, a tudás, a szabadalmak, a know-how-k felértékelődnek, ami a MATE óriási értéke, hiszen az egyetemhez kapcsolódnak a kutatóintézetek, sok alap- és alkalmazott kutatással, az egyetemen pedig egyre szorosabbá válnak a nemzetközi és ipari kapcsolatok, mondta végezetül a professzor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai