Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2023/05/15
Hamarosan újra itt a május 20-a, vagyis a személyi jövedelemadó bevallás határideje. Tavaly a jelentős adó visszatérítések miatt már sokan az év elején letudták bevallási kötelezettségüket, azonban idén, a korábban megszokottak szerint, sokan az utolsó pillanatra hagyják a bevallást.

A bevallás benyújtása során továbbra is a legegyszerűbb, ha az eSZJA felületen elérhető bevallás tervezet felhasználásával online nyújtjuk azt be. Ezen felül továbbra is lehetőség van az ÁNYK keretprogramban kitölteni a bevallást és szintén online módon beküldeni azt. Elektronikus elérhetőség hiányában a BEVTERK nyomtatvány kitöltésével és postai vagy személyes benyújtásával van lehetőség a bevallás tervezetet postai úton megkérni. Aki mégis úgy dönt, hogy személyesen keresi fel valamelyik NAV ügyfélszolgálatát a bevallás tervezete kapcsán, az vigye magával a munkáltató(i)tól kapott M30-as nyomtatványt, és az egyes kedvezményre jogosító iratokat, ugyanis ezek birtokában tudnak a leginkább segíteni az ügyfélszolgálat munkatársai.
A bevallási kötelezettség szükségét befolyásolhatja a 2022-ben történt KATA átalakítás, ugyanis értelemszerűen az az egyéni vállalkozó, aki a régi KATA szabályok szerint is és folytatólagosan, tehát egyetlen nap kihagyása nélkül 2022. szeptember 1-jén már új KATA alany volt, nem kötelezett bevallás benyújtására, ha más személyi jövedelemadó köteles jövedelme nem volt. Ha az egyéni vállalkozó a 2022. szeptember 1-jétől nem volt KATA alany, hanem a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint – tételes vagy 10%-os költségelszámolással – számította a jövedelemét, vagy átalányadózóként folytatta a tevékenységét annak ezen időszakra nézve teljesíteni kell a bevallási kötelezettséget. Azt is fontos kiemelni, hogy esetükben, ahogy az egyéni vállalkozók esetében mindig a bevallást ki kell egészíteni, jóvá kell hagyni, az nem válik automatikusan bevallássá. Ugyan így kell eljárni annak az egyéni vállalkozónak, akinek a KATA alanyisága 2022-es évben szűnt meg úgy, hogy akár csak 1 nem KATA alanyisággal fedett napja volt 2022-ben.
A magánszemélyek esetében továbbra is igaz, hogy interakció hiányában a bevallástervezet 2023. május 22-én (május 20-a hétvégére esik) automatikusan bevallássá válik. A bevallási tervezetek elfogadása, a bevallások benyújtása során gyakori hiba szokott lenni, hogy a kedvezményekre vonatkozó adatok hiányosan, pontatlanul szerepelnek. Az összevont adóalap többféle kedvezménnyel csökkenthető, azonban ezeknek megvan az érvényesítési sorrendje. Eszerint:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
3. 30 év alatti anyák kedvezménye, (!először csak a 2023-as adóévben, a mostani bevallási időszakban még nem)
4. személyi kedvezmény,
5. első házasok kedvezménye,
6. családi kedvezmény.
A kedvezmények érvényesítésének részletes szabályai elérhetők az adóhatóság honlapján található információs füzetben, valamint a bevallás kitöltési útmutatója is példákkal szemléltetve mutatja be az adatok helyes megadását. Lényeges, hogy minden esetben minden fél (házastárs) és jogosító gyermek adatait megadjuk és pontosan jelöljük a jogosító hónapok számát, illetve az esetleges közös érvényesítés, megosztás módját is. Ezek azért is fontosak, mert az önálló tevékenységek jelentős részére is alkalmazhatók, tehát egyéni vállalkozók is élhetnek az adókedvezmény lehetőséggel. A személyi kedvezményre szóló jogosultságot szükség esetén igazolni is tudni kell, tehát csak az erről szóló igazolásban szereplő időszaktól kezdve érvényesíthető. Magát az igazolást nem kell a bevalláshoz csatolni vagy benyújtani a NAV-hoz, de meg kell őrizni, mert egy esetleges ellenőrzés során be kell mutatni.
Az őstermelők bevallási kötelezettségük teljesítése során több adómegállapítási mód közül is választhatnak, így a személyi jövedelemadót átalányadózással, tételes költségelszámolással, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazással állapíthatják meg. Aki a 2022-es év során átalányadózást választott, annak a bevétele nem haladhatja meg a 24.000.000,- Ft-ot. Ha a bevétel mégis meghaladja ezt a limitet, akkor a bevallásban a teljes adóévre a 10%-os vagy tételes költségelszámolás szerint kell adózni, mely jelentősen magasabb adóterhet jelent. Adót csak a 12.000.000,- Ft feletti bevétel után kell megfizetni. Ha a bevétel nem haladja meg 12.000.000,- Ft-ot, vagyis a 2022-es minimálbér ötszörösét, akkor adófizetési kötelezettség nem merül fel, ugyanakkor a bevételről és jövedelem összegéről a bevallást be kell nyújtani. Ha a bevétel nem érte le az 1.200.000,- Ft-ot, akkor bevallási kötelezettség sincs.
A bevétel meghatározása során fontos megemlíteni, hogy 2022-től a termelési tényezők, vagyis a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából származó bevételt nem a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételei közt kell figyelembe venni. Ez esetben a jövedelem az értékesített vagyontárgy jellegétől függően az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem, illetve az ingatlan átruházásából származó jövedelem szerinti szabályok szerint alakul. Átalányadózás esetén a jövedelem (vagyis az adóalap) számítása során az az általános szabály érvényes, hogy a jövedelem a bevétel 10%-a lesz, míg a 90%-a költségként számolható el.
Ha az őstermelő személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett, akkor az éves szja-bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a következő évre nem választ átalányadózást. Így például, ha az őstermelő 2022-ben nem kíván átalányadózást alkalmazni, akkor a 2023. május 22-ig benyújtandó 22SZJA bevallásban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével teheti meg ezt a nyilatkozatot. Bevallási kötelezettség hiányában a bevallási határidőig a 23T101 nyomtatványon tehető meg a nyilatkozat. Mivel a fő szabály azt mondja, hogy az őstermelő átalányadózó, ezért nyilatkozat hiányában ennek megfelelő adózási formában kell a jövedelmét a jövőre nézve megállapítani. A nyilatkozatot mindaddig évente meg kell ismételni, amíg nem átalányadózást választ az őstermelő.
Az az őstermelő, aki a 10%-os költséghányad levonást alkalmazta 2022-ben, értelemszerűen a bevételét 10 százalék költséghányaddal csökkentheti. Ez esetben költségeket nem számolhat el, hanem a bevétel 10%-a fog költségként jelentkezni. Ezen időszakban a tárgyi eszközök – kivéve a személygépkocsit –, nem anyagi javak időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Továbbá, minden évben az előző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20–20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.
A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével. Tételes költségelszámolás esetén a bevételből levonhatók a bevételt csökkentő kedvezmények, valamint a tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt, elszámolható költségek, így az értékcsökkenési leírás is.
Értelemszerűen költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (nem ide értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerződés.
Az őstermelői tevékenységét kezdő magánszemély a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült, és az e tevékenységének megkezdése előtt még nem érvényesített, igazolt kiadásait – feltéve, hogy azok a megkezdett tevékenységhez kapcsolódnak – a kezdés évében költségként számolhatja el, továbbá megkezdheti a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását is.
A szociális hozzájárulási adó költségenkénti elszámolhatóságának módja attól függ, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek év közben kellett-e szociális hozzájárulási adóelőleget fizetnie vagy sem. A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére kötelezett pedig tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket, míg a szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része, vagyis a kötelezettség különbözet után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként.
A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő csökkentheti az összevont adóalap adóját e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összegével, de legfeljebb 100 ezer forinttal (őstermelői adókedvezmény). Az adókedvezmény mezőgazdasági csekély összegű, de minimis támogatásnak, vagy halászati csekély összegű, de minimis támogatásnak számít.
Speciális átalányadózási szabályok vonatkoznak az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) tagjaira. Egyrészt a tagoknak ugyanazt az adózási módot kell alkalmazniuk az őstermelésből származó jövedelmükre. A tagok külön-külön tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek, ugyanakkor közös az annak alapjául szolgáló nyilvántartás. A tagok akkor alkalmazhatják az átalányadózást, ha a bevételük nem haladja meg az adóév utolsó napja szerinti létszámuk és az éves minimálbér tízszeresének (24.000.000,- Ft) szorzatát, de legfeljebb a 96.000.000,- Ft-ot.

Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza