Egyedi igényekhez igazított műtrágyagyártás – Fertilia

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2014/12/17

A száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás enyingi telephelyén fogadta partnereit. A tanácskozáson részt vett Czerván György, a Földművelési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára is.

A szakmai nap kezdéseként Venczák Zsolt cégvezető köszöntötte a meghívott előadókat és a cég partnereit, majd ismertette a tanácskozás programját.

A Fertilia Kft. ügyvezetője Simon Péter, megnyitójában elmondta, hogy közel tíz éve jutottak arra a felismerésre, hogy a szokásos összetételű műtrágyák a megváltozott technológiai és gazdasági környezetben nem szolgálják már kellőképpen az egyre intenzívebbé váló termeléshatékonyság igényét. Azt a feladatot tűzték ki célul, hogy az alkalmazott hatóanyagokkal sokkal jobban felvehető formában és arányokban szolgálják a termesztett növények igényeit. A rugalmasan változtatható egyedi igényekhez igazított műtrágyagyártással szembeni elvárás volt az is, hogy a felesleges környezetterhelést elkerülje. Mindemellett pedig az, hogy a gazdálkodók nyereségüket maximalizálni tudják.

„Mára elmondhatjuk, hogy sikeresen megoldottuk a feladatot, a Gramix NPK műtrágya családunk kedvező fogadtatásra talált” – mondta Simon Péter.

Alacsony hazai műtrágya-felhasználás

A nap első előadásában Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az agrárgazdaság aktualitásait fejtette ki. Beszélt az agrárium meghatározó szerepéről a nemzetgazdaságban, valamint a megújuló támogatási rendszerrel kapcsolatban is részletes tájékoztatást adott. A betakarítási eredményekről is szólt, majd a nap témájához kapcsolódóan elmondta, hogy műtrágya-felhasználásunk jócskán elmarad az uniós átlagtól(126 kg/ha).

Az elmúlt öt évben ugyan a műtrágya-felhasználás hatóanyagban másfélszeresére növekedett az országban a korábbi eredményekhez képest, de ez még mindig csekély mértékű javulás, ugyanis 93 kg/ha értéket mutat.

Ez jóval alatta van a hetvenes évek számadatának, akkoriban 230 kg/ha volt az átlagos felhasznált mennyiség. Megjegyezte, hogy tápanyagmérlegünk a kilencvenes évek óta kis mértékben negatív.

„Több tápanyagot vonunk ki a termőföldből, mint amennyit pótlunk, ez hosszú távon nem fenntartható” – hívta fel a figyelmet az államtitkár

Kiemelte még, hogy fontos a szervestrágyázás is, de az ésszerű műtrágya-felhasználás további növelése szükségszerű lesz a jövőben, mivel nem lehet olyan hozamokat elérni nélküle, ami potenciálisan benne van a termőtalajban és vetőmagokban.

Tápanyagmérleg és verseny­képesség

A második előadást Dr. Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója tartotta, a tápanyag-gazdálkodás helyzetét mutatta be hazai és külföldi perspektívából.

Előadását azzal kezdte, hogy úgy érzékeli, a földműveléssel foglalkozók manapság nem kapnak kellő figyelmet a társadalom széles rétegeitől. Visszatekintést adott az ország tápanyag-gazdálkodásának alakulásáról. Elmondta, hogy sajnálatos, de az utóbbi pár évből nem állnak rendelkezésre teljes képet mutató adatok talajaink tápanyagmérlegére vonatkozóan. A helyzet pedig kritikus, mivel tápanyag-utánpótlásunk nem tűnik elegendőnek. Ebben a gazdálkodóknak kell előrelépniük.

A hazai műtrágya-felhasználást bemutatva elmondta, hogy meglehetősen szerény mennyiség, 60–80 kg/ha volt jellemző a korábbi évekre. A tavalyi évben jelentősebb növekedés volt megfigyelhető, így lett 90 kg/ha feletti az érték. Ennek a növekedésnek folytatódnia kell, hiszen azok az országok, amelyekkel szemben versenyhelyzetben vagyunk, lényegesen magasabb műtrágya-felhasználással dolgoznak.

Az előadásban arról is hallhattak a résztvevők, hogy évente 2000–2500 hektárt vonnak ki véglegesen a mezőgazdasági területekről. Azt is elmondta azonban, hogy a nyugat-európai országokban a tápanyag-felhasználásnak felét adja a műtrágya, másik felét a szerves trágya, amíg nálunk országos átlagban ebből 10 kg/ha jut a földekre.

A térség mezőgazdaságának helyzetértékelését ismertette előadásában Varga Gábor országgyűlési képviselő. A jövőt illetően úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló 2015–2020-as időszakban soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a térség előtt is, ahol kis, közepes, de akár nagy feldolgozóüzemek is létrejöhetnek, megerősödhetnek. „Ehhez a szakmai tudás mellett összefogás kell, hogy a régió adottságait kellő mértékben ki tudjuk használni. Úgy gondolom, hogy a következő időszakban az alapanyag-termelésből a magasabb feldolgozottság szint irányába kell elmenni” – tette hozzá a képviselő.

Egyre keresettebb a szója

A 2014/2015-ös évek terménypiaci kilátásait vázolta fel Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet agrár- és vidékpolitikai igazgatója.

Ismertette a várható rekordtermések eredményeit. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a világ kukoricatermelése meghaladja az előző évi mindenkori rekordot, idén 990 millió tonna körül alakulhat. A búza esetében is jelentős mintegy 720 millió tonnás termés volt, ehhez legnagyobb mértékben az Unió búzatermelése járult hozzá. Az olajnövényekről is részletes tájékoztatást kaptak a résztvevők. „A szója egyre nagyobb jelentősséggel bír a világpiacon.” – hívta fel a figyelmet az igazgató.

A világon minden negyedik megtermelt szójababot ma már Kína vásárolja meg. Ez 73 millió tonnát jelent a folyó gazdasági évben. Ez két évvel ezelőtt még 60 millió tonna volt, becslések szerint 2020-ra ez 100 millió tonna feletti mennyiség lehet. Ez a hatalmas igény többek között azzal magyarázható, hogy Kínában tartják a világ minden második sertését. A szójaszükséglet a sertés- és baromfiágazat mellett az akvakultúrában is egyre nagyobb.

Egy kilogramm állati termék előállításához globálisan négy kilogramm takarmányra van szükség. A szója tehát egyre keresettebb termény lesz a kukorica mellett, és húzó hatással lesz a világpiacra az elkövetkező tíz évben. A főbb növényi és állati eredetű termékek vonatkozásában a globális felhasználás jelentős mértékű növekedésével lehet számítani – zárta előadását Dr. Potori Norbert.

Egysikeres hazai vállalkozás

Várszegi Erika, a Fertilia cégvezetője a vállalkozás történetét mutatta be a kezdetektől. Két szakaszra osztotta a mögöttük álló éveket. Az első 13 évben folyamatos fejlesztésekkel erősítették műtrágya-kereskedelmük hátterét, majd 2004-re regionális kereskedőből a műtrágyapiac országosan meghatározó szereplőjévé váltak.

Ebben az időszakban tűzték ki célul, hogy saját gyártású termékeket fejlesszenek ki annak érdekében, hogy az egyedi műtrágyákkal jóval hatékonyabb termékeket kínáljanak a megszokottaknál.

Ismertette a műtrágyagyártás során alkalmazott alapvető technológiákat. Elmondta, hogy az USA-ban a műtrágyapiac közel felét teszi ki a rugalmas gyártástechnológiára alapozott ún. „bulk blending” technológiával előállított keverék műtrágyák.

Úgy tervezték, hogy a termékkínálatukat a prémium kategóriába pozícionálják. A különböző talajigényekhez igazítható műtrágya családok a Gramix NPK és az UMG MICRO a Rizodyne talajaktívátorral kiegészítve mára valóban előkelő helyet foglal el a műtrágyapiacon. Ezt a negyedmilliomodik tonna műtrágya legyártása is bizonyítja.

A tanácskozáson a termelők is megosztották tapasztalataikat, és az első és kétszázötvenezredik tonna vásárlóját Simon Péter, a cég ügyvezetője a Fertilia Kft. ajándékaival jutalmazta meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai