2026. 04. 18., szombat
Andrea
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

MBH AgrárTrend Index: Óvatos optimizmus jellemzi a magyar mezőgazdaság szereplőit - Jó termés esetén várhatóan már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhe

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: MBH Bank, 2023/05/11

Egy év folyamatos csökkenés után 2023 első negyedévében ismét emelkedett az MBH AgrárTrend Index értéke. Az energia- és a takarmányárak csökkenése miatt az idei jó eséllyel az állattenyésztők éve lehet, a magyar mezőgazdaság alapjait jelentő szántóföldi növénytermesztésben azonban épp az alacsonyabb felvásárlási árak okán nagyon jó időjárási körülményekre lesz szükség a jövedelmezőség fenntartásához – derült ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. A szakértők szerint a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése ugyan kedvezőtlen hatással van a feldolgozóipari forgalomra, a magas árak azonban ellensúlyozzák ezt. Bizakodásra adhat okot az infláció lassulása és az energiaárak mérséklődése.

„Az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével, MBH Bank létrejöttével a legkisebb őstermelőktől a kis-, a közepes és a nagyüzemeken át az exportképes nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van az élelmiszer-gazdaságra, amelynek finanszírozása kiemelkedő tudást és stabilitást követel meg. Banki oldalról nálunk mindez rendelkezésre áll” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. „Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban, szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség” – mondta, hangsúlyozva, hogy stratégiai jelentőségű ágazatról, és az olyan meghatározó kérdések révén, mint az élelmiszerárak, az embereket egyre inkább érdeklő területről van szó. „Az agrárügyfelek esetében kiemelten fontos, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljunk számukra, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci környezetben és a most induló új európai uniós támogatási időszakban. Utóbbival kapcsolatban hamarosan újonnan elérhető finanszírozási formát is kínálunk az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával, beleértve az Agrár Ökológiai Program jogcímeit is.”

Javuló bizalmi mutató

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 első negyedévében 29,8 pontra erősödött a 48 pontos skálán. A mostani érték a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,3 növekedést, éves összehasonlításban 0,3 pontos csökkenést jelent. A megelőző negyedévhez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.

Magas termésátlag kell a jövedelmezőséghez a szántóföldi növénytermesztésben

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – elsősorban a jó időjárásban bíznak a termelők. Hiába csökkent ugyanis például a műtrágya ára, és állt meg az egyéb költségelemek érdemi növekedése, az értékesítési árak 2021 végi, 2022 eleji szintre estek vissza, amelynek ellensúlyozásához magas termésátlagra van szükség. „Nem lesz elég az elmúlt 2-3 évben látott mennyiség. Búzából, árpából a hektáronkénti 5-6 tonna helyett 6-7 tonna termés az, ami a költségek kifizetése után némi jövedelmet is termelhet” – mutatott rá Héjja Csaba szenior agrárelemző. Mint mondta, az ősszel elvetett növényekre Magyarországon is jók a terméskilátások. „Azonban tavaly pont ilyentájt vette kezdetét az aszályos időszak, a kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban tehát egyelőre nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni.” Az Ukrajnából érkező gabonaimporttal kapcsolatban hozzátette, volt ugyan piaczavaró hatása, de bizonyos mennyiségre mindenképp szükség volt az feldolgozóipar működésének fenntartásához. „A kormányzati döntések révén egyelőre megszűnt Ukrajnából a behozatal, így meg kell kezdődnie a tárolókban lévő magyar termények értékesítésének. Előfordulhat azonban, hogy egyes gazdák csak alacsony áron, vagy veszteségesen tudják eladni a gabonájukat.”

Nőhet az állattenyésztők által elérhető jövedelem

Az állattenyésztők helyzete egyelőre kedvezőbbnek tűnik a szakértők szerint. Az első negyedévben tetőző takarmányárak csökkenésnek indultak, jelenleg érezhetően kevesebbe kerül az állatok nevelése, az értékesítési árak viszont nem estek vissza. „Előreláthatóan tehát lesz egy rövidebb-hosszabb időszak, amikor magasabb jövedelemre tehetnek szert az állattenyésztők. Annak ellenére is, hogy a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek iránti kereslet, amit tükröznek is az adatok” – mutattak rá a szakértők.

A tejágazatban országos szinten tavaly a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel, ez azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye a bank elemzői szerint. A tejtermékek esetében a kínálat bővülése, ennek okán pedig az árak mérséklődése látható, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint máshol Európában. A kiskereskedelemben látható „árháború” egyes tejtermékeknél várhatóan a feldolgozói árak csökkenéséhez vezet a közeljövőben – tették hozzá. Az MBH AgrárTrend Indexben az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is legalább kilogrammonként 510 forintért lehet eladni a vágócsirkét, ami a takarmányárakhoz viszonyítva jó jövedelmezőséget biztosít. Emellett a feldolgozók rendkívül jó évet zártak 2022-ben. A belföldi értékesítésben és az exportban viszont stagnálás látható, sőt, csökkenés vette kezdetét.

Jó értékesítési lehetőségekre számítanak a szőlő-bor termékpályán

Elsősorban az élénkülő turizmus miatt kedvezőek a kilátások a szőlő-bor alágazatban. Hozzájárul ehhez az energiaköltségek, ezáltal pedig a feldolgozás költségeinek csökkenése is. Az új évjáratok már elérhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és bár emelkedtek az árak, nem rendkívüli mértékben. A gyümölcsösökben jellemzően nem volt nagymértékű fagykár, így a szakértők szerint előreláthatóan nem lesz gond az idei termésmennyiséggel. A termelői szektornak azonban mindenképp áremelésre lenne szüksége, ugyanis nem tudták megfelelő mértékben érvényesíteni az előállítási költségek emelkedését. A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható, és a zöldségfélék árában mutatkozik némi növekedés. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálkutak révén. Ebben az alágazatban tehát kitart a jó hangulat, bár a fogyasztás csökkenésétől való félelem is megmutatkozott a helyzetértékelésükben.

Várhatóan már nem nő tovább az élelmiszervásárlás terhe

Az AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályákon most látható folyamatok a bolti élelmiszerárakban később lesznek érezhetők – mutattak rá a szakértők. Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban jelenleg úgy látják, hogy a kiskereskedelemben a kötelező akciózás idővel talán felváltja az élelmiszerár-stopot. Ennek, valamint az infláció lassulásának köszönhetően vélhetően már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, egyes élelmiszertípusok pedig még olcsóbbak is lehetnek – tették hozzá. Annak, hogy a magyar inflációs mutató éves összevetésben még mindig magasabb az EU-s átlagnál, elsősorban az árszínvonal tavaly végbement jelentős emelkedése a magyarázata. Ennek hátterében elsősorban az export-import kitettség, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.

Háttérinformációk

MBH Bank Nyrt.
Az MBH Bank Magyarország egyik vezető pénzintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági- és vállalati-intézményi ügyfeleit egyaránt.

Az MBH Bank számos szegmensben rendelkezik erős piaci pozícióval, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágakban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési tevékenységet végez.
Az MBH Bank közel kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány meghaladja a 6500 milliárd forintot, míg a bruttó hitelállomány 5000 milliárd forint felett alakul. Az MBH Bank rendelkezik a legtöbb fiókkal Magyarországon, és több mint 9000 munkavállalót foglalkoztat.
A hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva az MBH Bank átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukban, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankjává váljon, és megjelenjen a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Az MBH AgrárTrend Index
Az MBH AgrárTrend Index az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas nagyságrendű ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a bank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
A válaszadók a bank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.
Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

Ajánlott kiadványokDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Pupos Tibor:
Forgótőke-gazdálkodás
Kozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza