Alpok–Adria GMO-mentes térség

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2014/12/17

ogy fontos és kényes kérdésről van szó, bizonyítja, hogy az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi és közegészségügyi bizottsága a közelmúltban megszavazta azt a javaslatot, amely – az eddigi szabályozást megváltoztatva – széles körben lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy uniós szintű engedélyezés ellenére is megtiltsák a genetikailag módosított organizmusok (GMO) termesztését a saját területükön.

Az Európai Bizottság még 2010 júliusában nyújtotta be jogszabályjavaslatát, amelynek az a célja, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek, kívánnak-e területükön GMO-t termeszteni. Noha az EP már 2011 nyarán nagy többséggel megszavazta első olvasatos álláspontját, amelyben tovább bővítette a tagállamok mozgásterét, a tanácsban a GMO-k mellett érvelő államok sokáig blokkolták a megállapodást. A tárgyalások csak ez év elején vettek új lendületet, amikor az „1507 GM” jelzésű kukorica termesztéséről szóló engedélyezés körüli botrány felszínre hozta az uniós GMO-rezsimben rejlő visszásságokat. A szóban forgó GMO-kukorica uniós engedélyét ugyanis a 28 tagállamból mindössze öt támogatta, mégis engedélyt kapott.

Marco Contiero, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet agrárpolitikai igazgatója nyilatkozatban méltatta az EP-szakbizottság által megszavazott javaslatot, amely – megfogalmazása szerint – lényegesen jobb a tagállamok által a Tanácsban elfogadott szövegnél, azt ugyanis erőteljesen befolyásolta a GMO-párti brit kormányálláspont. Contiero szerint a mostani szavazás elősegíti a szilárd jogi alap megteremtését az európai országoknak ahhoz, hogy saját területükön megtiltsák a GMO-k alkalmazását, és megnehezíti a biotechnológiai iparág képviselőinek dolgát, ha bíróságon akarják megtámadni az ilyen termesztési tilalmat.

A parlamenti szakbizottsági javaslat megerősítené a tagállamok azon jogát, hogy környezetvédelmi aggodalmakra hivatkozva tilalmat rendeljen el GMO-termesztésre, és korlátozná a biotechnológiai vállalatok szerepét a döntéshozatalban, amit az EU-országok szakminisztereinek közös álláspontja értelében kulcsfontosságúnak kellene tekinteni. Ezek után az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – az Európai Bizottság bevonásával – az elkövetkező hetekben kísérletet kell tennie az álláspontok összebékítésére.

A GMO-párti kormányok álláspontját is tükröző tanácsi álláspont értelmében a nemzeti tilalom elrendelésekor nem lehetne környezetvédelmi aggályokra hivatkozni, a tilalmat elrendelni akaró kormánynak kötelessége lenne konzultációt kezdeményezni a biotechnológiai vállalatokkal, és az uniós elvi engedély megadása után két évvel már semmiképpen nem lenne szabad fenntartani nemzeti tilalmat.

A magyar GMO-mentesség

Magyarország alaptörvényében rögzítette: területén nem kíván GMO-növényeket termeszteni és ilyen szervezeteket tartalmazó élelmiszereket előállítani.

A szakbizottság által megszavazott előterjesztés szövege támogatja a tagállamok szabad döntését, és erősíti a határon átnyúló szennyezések elkerülésére vonatkozó szabályozást.

A most megszavazott módosító javaslatok érdemben csökkenthetik a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat, ideértve a határon átnyúló szennyezéseket is. Egy új pénzügyi felelősségi rendszer garantálná, hogy a GMO-t termelők viseljék az esetleges szennyezésekből eredő költségeket.

Lapunk a GMO-k uniós szabályozásával összefüggésben megkereste a szaktárcát, ahol elmondták: az Európai Unióban folyamatban van az ún. köztermesztési javaslat, vagy más néven „GMO-csomag” tárgyalása. A Tanácsban a tagállamok négy évig tartó tárgyalások után jutottak csak megállapodásra ez év júniusában. Így kezdődhettek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel. Magyarország 2010 óta, a bizottsági javaslat nyilvánosságra hozatala óta küzd azért, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legjobban megalapozott társadalmi és gazdasági indokok alapján lehessen a GMO-k termesztését tiltani tagállami szinten is. Az elnökségünk ideje alatt is már prioritásként kezeltük ezt a témát, és örömmel látjuk az európai parlamenti módosítókban elő-előtűnni azokat az elemeket, amelyeket még a magyar elnökségi kompromisszumos javaslattervezet tartalmazott.

Amint a jogszabály elfogadásra kerül, azaz a felek meg tudnak egyezni a végleges szövegben, meg fogjuk hozni a szükséges intézkedéseket a jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

A határon túlról érkező szennyezések tekintetében Magyarországon a hatóságok Fazekas Sándor miniszter döntése alapján 2011 óta fokozott ellenőrzéseket végeznek. Amint a vetőmagoknál bármilyen mértékű szennyeződést találunk, az adott tételeket megsemmisítjük. Továbbá a határmenti területeken is szigorítottuk az ellenőrzéseket. Ezen felül ma már a Büntető Törvénykönyv is bünteti a „Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegését”.

Alpok–Adria GMO-mentes térség

A határmenti területek átszennyeződésének problémakörét azonban máshonnan is megközelíthetjük. Erre jó példa, hogy Magyarország 2011. október 14-én a 74/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat formájában fejezte ki támogatását és csatlakozott az Alpok–Adria GMO-mentes térség létrehozásáról szóló kezdeményezéshez. A kezdeményezés célja a GMO-mentes növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszer-előállítás, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése volt. A térség országainak összehangolt tevékenysége és együttes cselekvése révén helyi, regionális és nemzeti szinten rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt számottevő és kölcsönös gazdasági előnyök várhatók belföldön (egészségmegőrzés, idegenforgalom stb.) és a kedvezőbb exportlehetőségek (vetőmagok és termények, feldolgozott élelmiszerek stb.) révén a nemzetközi kereskedelmi együttműködésben.

Mindezek mellett számos más területen is követjük azt a stratégiát, amelyet már 2006-ban az akkori öt párt egyetértésben fogadott el, és amelyet már Alaptörvényünk is meghatároz. Többek között 2013 januárjában a Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági szakkiállításon Magyarország, Ausztriával, Bajorországgal, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával aláírta az úgynevezett Duna menti szója nyilatkozatot. A megállapodás révén csökkenhet a Dél-Amerikából, elsősorban Brazíliából és Argentínából érkező génmódosított takarmányimportunk, és új lendületet kaphat a GMO-mentes fehérjenövények termesztése hazánkban. Ezzel megkezdődött a régiós együttműködés és egy új uniós szintű stratégia, amely a hazai lehetőségek jobb kihasználását célozza.

GMO: több megközelítés is lehetséges

A mezőgazdaság fejlődésének természetes határait elemezte a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztálya a tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében egy november elején megtartott konferencián. Közismert, hogy az akadémiai osztályon belül vannak GMO-pártiak és olyanok is, akik ellenzik a GMO-t. Arra a kérdésre, hogy Magyarország hosszú távon megélhet-e a GMO nélkül, Németh Tamás osztályelnök elmondta: „Egy adott kérdéskörnél nagyon sok megközelítés lehet. Magyarország pillanatnyi megközelítése az, hogy hazánk elég terméket tud előállítani, és a kormányzat úgy gondolja, hogy a GMO-mentes megközelítéssel a piaci lehetőségeink is sokkal jobbak. Ezek tárgyalási alapok, kérdéskörök. Ugyanakkor akaratlanul is bekerül a rendszerbe akár a külföldi termékekkel, akár szójával a GMO-növény. Az a döntés, hogy a saját területünkön GMO-mentesen termeljünk, viszontez egy olyan állapot, amit el lehet fogadni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai