Befektetni, nem elkölteni kell az agrárforrásokat

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: H. Gy., 2023/07/09

Hollósi Dávid
ügyvezető igazgató

 - Igazgató úr, milyen célból ment végbe a bankfúzió?

 - Az MBH Bank megalakulásával Magyarország egyik vezető hitelintézete jött létre. Modern, univerzális bankként célunk, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásokkal, folyamatosan bővülő termékpalettával egyaránt kiszolgáljuk mintegy kétmillió lakossági és vállalati-intézményi ügyfelünket. Hitelállományunk meghaladja az 5000 milliárd forintot, amelyből hozzávetőleg 540 milliárd forint az agrárágazatban jelenik meg. Jól érzékelteti az üzletág jelentőségét, hogy mintegy harmincezer számlavezető ügyfelünk van, akiknek a felét közvetlenül finanszírozzuk. Érdemes még egy adatot megemlíteni: a 4,5 millió hektár művelt szántóföldből 2,2 millió hektárt művelő gazdával állunk közvetlen kapcsolatban. Emellett az MBH Bank rendelkezik a legtöbb fiókkal Magyarországon. Számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciónk, többek között a vállalati finanszírozásban, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési tevékenységet végzünk.

 - Szűkebben az agrár- és élelmiszeripart nézve minek köszönhetők ezek az igen jól hangzó adatok létrejötte?

 - Annak, hogy külön figyelmet fordítottunk az agrárágazatra. Ennek jegyében is kezeljük önálló üzletágban az ágazat szereplőit. Agrármodellünk egyedülálló a piacon. Országszerte elérhető mintegy 40 Agrárcentrumunkban dedikált kiszolgálást nyújtunk a gazdáknak, és létrehoztunk egy külön az agrár- és élelmiszeripari nagyvállalati ügyfeleket finanszírozó csapatot is, amely szintén az országszerte elérhető. Az üzletágban nagyon sok jól képzett agrármérnök kollégám dolgozik. Büszkén mondhatom, hogy hat évvel ezelőtt a Takarékbanknál olyan úttörő szerepet vállaltunk fel az agrárágazatban, amelynek köszönhetően piacvezetővé váltunk. Az MBH Banknál most már egységes agrár- és élelmiszeripari üzletágban működünk. A szakértői agrárfinanszírozásra koncentrálunk. Az agrár- és élelmiszeripar finanszírozása ugyanis speciális tudást igényel. A mezőgazdaságot nem lehet hagyományos módon, hagyományos eszközökkel finanszírozni. Tudomásul kell venni, hogy az ágazatnak biológiai sajátosságai vannak, és ezen nem tudunk változtatni. Ahhoz, hogy jól tudjuk kezelni az ágazat igényeit, napi szinten kell ismernünk a történéseket.  AgrárTrend Indexünk révén negyedévente ismertetjük is az aktuális helyzetelemzésünket. Nálunk nem az üzemméret a fontos, hanem az, hogy mennyire életképes egy vállalkozás. Gyorsan változik a világ, amihez csak tanulással tudunk alkalmazkodni, ezért fontos, hogy a bank a gazdák edukációjában is részt vállal.

 - Érdekes volt a legutóbbi, májusban megrendezett AgrárTrend Index-sajtótájékoztatón, hogy azt mondta: több forrás szükséges ahhoz, hogy 2030-ra versenyképességben felzárkózzon a magyar agrárágazat a nyugati versenytársakhoz. Ön szerint elegendő-e a felzárkózáshoz az új támogatáspolitikában, a vidékfejlesztési pillérben az elkövetkezendő négy évben rendelkezésre álló 2850 milliárd forint?

 - Nagyon jó és fontos dolog, hogy ekkora keretösszeg áll rendelkezésre a magyar kormány jóvoltából, de legalább ilyen fontos a felhasználás módja. Úgy gondolom, hogy az agráriumban az elmúlt időszakban ezeknek a pénzeknek egy részét nem befektettük, hanem elköltöttük. Szemléletváltásra van szükség, ugyanis a befektető – ez esetben a magyar kormány és az Európai Unió – úgy akarja visszakapni a pénzét, hogy az növelje az agrár GDP-t. Az elköltés viszont azt jelenti, hogy mindenki elkölti a megkapott forrását, és az elszámolás után a gazdálkodó úgy gondolja, hogy elvégezte a munkát, és készen van. Pedig nem vagyunk készen. A mi javaslatunk az, hogy az új támogatási periódusban válasszunk ki az élelmiszer-gazdaságon belül két-három olyan ágazatot, amelyekre koncentráltan költünk, és az egész termékpályáját felépítjük.

 - Ezek szerint nincsenek termékpálya mentén felépített ágazatok?

 - Sajnos egyelőre kevés. A brojlercsirke-ágazat áll ezen a téren a legjobban. De például a tejtermékpálya egyelőre még nem tart itt: a takarmány- és a tejtermelés része rendben van, ugyanakkor túlságosan sok a kis méretű tejfeldolgozó. Az ágazat olyan versenynek van kitéve az olasz és a német piacok által, amivel jelenleg nem tudjuk állni a versenyt. Addig ugyanis nem beszélhetünk erős termékpályáról, amíg külföldi joghurtokat veszünk itthon.

 - Egyetértek Önnel, hogy nem elkölteni, hanem befektetni kell a forrásokat. Mennyi forrásra van szükség a 2030-as határidőre szóló felzárkózáshoz?

 - Az idő nagyon szűk, a forrás azonban elegendő, ha ezt koncentráltan használjuk fel. A magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége évente 600-800 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy ezzel a forrással öt-hat év eredményét adjuk oda az ágazatnak, hogy fektesse be. De nem ennyit fektet be, hanem ennek a dupláját, mert 50 százalékos a támogatási szint, vagyis megközelítően hatezer milliárd forintot jelent az agráriumnak, ami az ágazat tízéves eredménye.

 - Elkölthető-e, illetve befektethető-e ez a hatalmas összeg?

 - Az önerőből és bankhitelből biztosítandó ötven százalék nehezen fog rendelkezésre állni. Az önerő szűkös, a banki hitelek pedig jelenleg mintegy 20 százalékos kamatszinttel adhatók, ezt pedig a beruházási hiteleknél nagyon nehéz visszafizetni. Annak van szerencséje, aki euró-árbevétellel rendelkezik. Nekik tudunk 4-5 százalékos kamattal euró alapú hitelt adni, ami még kitermelhető. Amíg a magyar gazdaság nem tér vissza az alacsonyabb kamat korszakába, addig a bankok is nehezen tudják teljes egészében betölteni a szerepüket. A megfelelő finanszírozás érdekében több egyeztetésre lenne szükség a döntéshozók és a pénzintézetek között. Nagy ugyanis a forgótőkehiány – tavaly ez 600 milliárd forintot tett ki –, amit részben az ezer milliárd forintra rúgó aszálykár idézett elő.

 - Valós a veszélye annak, hogy lemaradunk a versenytársaktól, ha nem lesz hatékonyabb a szántóföldi növénytermesztésünk, ami jelenleg nem tartozik az élvonalhoz. Hogyan finanszírozzák a nem versenyképes gazdákat és a forgótőkehiányt?

 - Az a gazdálkodó, aki az elmúlt hét-nyolc évben magas eredménnyel termelt, jól bánt a banki hitelekkel, a támogatásokkal, annak most szerencsére nincs tőkehiánya. Ez a gazdálkodó olyan korszerű beruházásokat hajtott végre, amelyek révén most repülőrajtot vett. Ha egy-két évig maradnak még a jelenlegi finanszírozási körülmények, akkor sokan arra kényszerülhetnek, hogy bedobják a törülközőt, nem mindenki tud majd talpon maradni. Már hallani, hogy agrárcégek eladók a jó adottságú vármegyékben is. Az aszály a földárakra is hatással lehet, ezért is fontos a hatékonyság növelése és az alkalmazkodás. A magyar mezőgazdaság nem nagy, de nem is nagynak, hanem hatékonynak és sikeresnek kell lennünk. A kérdés tehát az, hogy a beruházási, fejlesztési projektekhez ki tudja az önrészt biztosítani úgy, hogy azzal ne elköltse, hanem befektesse a pénzét. A bank pedig szigorú elvek mentén finanszíroz. Fontos, hogy az ügyfelek mögött legyen múlt, vagyon, tőke, tapasztalat.  

 - Tudnak-e hatni az ügyfélre abból a szempontból, hogy még hatékonyabban termeljen, szemléletet váltson?

 - Igen. Az ügyfelek azért gazdálkodnak, hogy profitot termeljenek. A bank vizsgálja a pénzügyi kimutatásokat, és ha van profit, eredmény, akkor adunk pénzt, hogy további eredményt tudjanak kitermelni. Akinél ez nem jelenik meg, az nehezen jut banki forráshoz. Ha pedig kiszorul a banki hitelezésből, előbb-utóbb forráshiányossá válik, és nem tud majd fejleszteni. Mi abban hiszünk, hogy ami hatékony, az pénzt termel, így tudjuk ösztönözni a gazdálkodókat a hatékonyság növelésére.

 - Szó volt a termékpályákról. A jelenlegi helyzet az, hogy az árat illetően a termelő jár a legrosszabbul, a profit nem nála jelenik meg…

 - Véleményem szerint ötszereplős ez a pálya: van a szántóföldi növénytermesztő, az állattenyésztő, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem és a fogyasztó. Arra, hogy egyszerre mindegyikük jól járjon, még nem volt példa. Akkor van baj, ha valamelyik szereplő elbukik, mert az egész lánc megborul. Ezért kellene megérteni, hogy a szereplők egymásra vannak utalva, és mindenkinél előfordulhat, hogy nehezebb helyzetbe kerül. Az a fontos, hogy ne legyenek jelentősek a nehézségek. Van rá példa más országokban, hogy a szereplőket egy asztalhoz ültetik, és megegyeznek abban, hogy a megsegítik a nehéz helyzetbe került szereplőt. Mi még egyelőre nem tartunk itt.

 - Ön szerint melyik az a két-három termékpálya, amelyekre koncentrálni kellene a fejlesztést illetően?

 - A vágyaimat mondjam, vagy a realitást?

 - Mindkettőt!

 - Véleményem szerint a tej-, a zöldség-gyümölcs, a baromfi- és a sertéstermékpályát kellene felépítenünk. A realitás viszont az, hogy a baromfitermékpálya esetében ez megoldható, a sertésre viszont nehezen látok esélyt. A zöldség-gyümölcs ágazatban az üvegházas, fóliasátras szektorban már jól működik a termékpálya integrációja. A tejágazatban viszont koncentrálni kellene a tejfeldolgozókat.  Nem hoztam szóba a gabonaipar egyes ágait, az üdítőitalszektort, ahol szintén működik a termékpálya-modell. De a szántóföldi növénytermesztés, amely zászlóshajója a mezőgazdaságunknak, nehezebb helyzetben van. Ennek egyik oka a klímaváltozás, a másik pedig, hogy kicsi a terület. Az uniós területnek csupán 2,7 százalékát teszi ki a hazai szántóföldi terület, amelyen akármilyen jó eredményeket érünk el, nem leszünk a piacon meghatározó, befolyásoló szereplők. Ezért kellene nagyobb gondot fordítani a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére. Figyelnünk kell arra is, hogy ha erősödik a klímaváltozás és nem javul a geopolitikai helyzet, az rövid és hosszabb távon is gondot okozhat a magyar gabonatermesztésnek.

 - Én viszont a kiskereskedelmi részvételt hiányolom a termékpályákból.

 - Nem csoda, mert egyelőre nincs igazán erős, meghatározó, hatékony magyar kiskereskedelmi lánc. A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokra pedig nincs befolyásunk.

 - Ön szerint mely területek fejlesztésére kellene koncentrálni a termékpályákon kívül?

 - Az energetikára és az öntözésre. Utóbbit elhanyagoltuk az elmúlt harminc évben, jelentős összefogásra lenne szükség a fejlesztéshez. De ha minden lehetőséget ki is aknázunk, akkor is csak a mezőgazdasági terület 8-10 százalékát tudjuk öntözni, ami legfeljebb 500 ezer hektárt jelent, miközben a klímaváltozás erősen érezteti a hatását. Akkor látom igazán esélyét ennek, ha egy kézbe, az agrártárca kezébe kerülne a döntéshozatal.

 - Jobb év lesz-e a 2023-as az előzőnél?

 - Nem szeretnék jósolni, de szerintem jobb lesz, mert kiszámíthatóbb, nyugodtabb évnek tűnik. Az elmúlt évek sokkhatásai egy nagyon békés időszak után jöttek, az ingerküszöbünk jelentősen megemelkedett. El kellett fogadnunk, hogy 20 százalék a kamat, 40 százalék fölé emelkedett az élelmiszer-infláció, hogy hektikus a gabona-, a tej-, a sertéspiac. De abból kell kiindulni, hogy most mi a helyzet. Pozitívum, hogy jelentősen csökkentek az energiaárak, ami magával vonja majd többek között a műtrágya árának mérséklődését is. Jó hír, hogy nagyon sok eső esett az elmúlt hetekben, az őszi vetések rendben vannak. A kukorica, napraforgó helyzete júliusban dől el, akkor is kellene az eső.

 - Ön is nyilatkozta, hogy új korszak jön a finanszírozásban. Miért?

 - Azért, mert nagyon gyorsan felfutottak a kamatszintek, ezt a hegyet gyorsan megmásztuk. De nehéz lesz erről a hegyről lejönni, mert a magas kamatszintek sok tőkét vonzottak az országba, amely tőke viszont gyorsan ki is mehet, ha kedvezőtlenné válnak a feltételek. A kormányzat azon van, hogy megsegítse a kis- és középvállalkozásokat. Ez a szektor nem állhat le, mert ők adják a magyar GDP legnagyobb részét. Vannak állami támogatott hitelprogramok, várjuk az új Növekedési Hitelprogram folytatását. Ha lesz NHP, és a Vidékfejlesztési Program forrásai is megnyílnak, akkor a bank is jobban tud majd finanszírozni.

 - Végezetül arról kérdezem, hogy fog-e változni az elkövetkezendő hét évben a magyar mezőgazdaság szerkezete, struktúrája?

 - Jó kérdés. Véleményem szerint minden ágazatban koncentrálódni fog a termelés. A kicsik közül sokan befejezhetik, és eladhatják a nagyobbnak a tevékenységüket. Ez nem jelenti a földtulajdon koncentrálódását. Mi azt mondjuk az ügyfeleknek, hogy ne földet vegyenek, hanem üzemet, és koncentráljanak a tevékenység fejlesztésére, a hatékonyság növelésére. Hét-tíz év alatt meg kell térülnie a befektetésnek. Minden gazdálkodótól azt kérjük, hogy figyeljenek a változó világra, mert nem biztos, hogy a megszokott módon gazdálkodhatunk. Az új technológiák új tudást igényelnek, az edukációt folyamatosan napirenden kell tartani. Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztót jó minőségű élelmiszerrel kell kiszolgálni, ami úgy valósítható meg, ha az élelmiszeripar szervezné magának a mezőgazdaságot. Én ezt az utat járnám, mert ez a modell már számos fejlett országban bevált. Ami az MBH Bankot illeti, a hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukra, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célunk, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankja legyünk, és megjelenjünk a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Gyors, egyszerű megoldás az MBH Banknál a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására

Az Egységes Kérelmek keretében járó mezőgazdasági támogatások akár napokon belüli előfinanszírozását lehetővé tévő termékkel bővítette kínálatát az MBH Bank. Az agrártámogatások faktorálásának legfőbb előnye a megszokott hiteltermékekhez képest, hogy gyorsabb és egyszerűbb. Emellett mindössze három átlátható és előre tervezhető költséggel jár, amelyek közül a szerződés éves díját az első évben elengedi a bank, hogy ezzel is segítse a gazdálkodókat. A hitelintézetnél újonnan elérhető finanszírozási forma a növénytermesztéstől az állattenyésztésen át akár az erdészetig összesen több mint harminc támogatási jogcímre vehető igénybe, köztük a 2023-ban bevezetett Agro-ökológiai Programra (AÖP) is.

„A magyar mezőgazdaság egyik piacvezető finanszírozójaként rövid idő alatt és minél egyszerűbben elérhető megoldást akarunk biztosítani ügyfeleinknek arra, hogy szinte azonnal likviditáshoz juthassanak egy sokszor hirtelen változó piaci környezetben, amikor különösen fontos lehet a kiszámíthatóság. Az MBH Agrártámogatások Faktoring. Mindemellett rendkívül rugalmas lehetőség: akár most, akár később is kérhetik az előfinanszírozást a nekik járó támogatásokra.” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, a termék előnyei közül kiemelve a folyamat gyorsaságát és egyszerűségét.

A bank és az ügyfél által kötött a keretszerződés lejárat nélküli, a pénzintézet ráadásul 2023-ban elengedi ennek az éves díját. „Aki idén megköti ezt az új keretszerződést bankunkkal, annak a konkrét támogatás-előfinanszírozási igény esetén csak két, jól átlátható díjtétellel kell számolnia: folyósítási jutalékkal és kamattal. A kamat tekintetében további előny, hogy csak akkor kell megfizetni, amikor a Magyar Államkincstár kiutalja a gazdáknak a támogatást, így akár a végső kifizetési időpontig rendelkezésre áll az előfinanszírozás teljes összege az ügyfelek számláján”– mondta Dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Az MBH Bank emellett olyan fejlett informatikai háttérrel indította el a rendszert, amelynek révén az ügyfelek minden tranzakcióról – folyósításról, elszámolásról – azonnal értesülnek e-mailben.  „E tekintetben is gyors, kiszámítható, biztos partnerek vagyunk számukra” – emelte ki Hollósi Dávid és Dr. Molnár Tamás.

*A tájékoztatás nem teljes körű, a termék részletes feltételeit megtalálja a https://www.mbhbank.hu/vallalatok/uzleti/vallalatoknak/faktoring/agrartamogatasok-elofinanszirozasa

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai