Tovább növelte részesedését az agrárhitel-piacon az OTP

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: (béká), 2023/07/12

Szabó István
OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának vezetője

 - Tavaly is növekedett a mezőgazdaság hitelállománya. Az OTP hogyan vette ki a részét ebből?

 - Szabó István: Az elmúlt évben a mezőgazdaság hitelállománya összességében 13,4, az élelmiszeriparé pedig 5,6 százalékkal növekedett. Az OTP Bank agrárfinanszírozása pedig a piaci átlagot meghaladó mértékben, 24 százalékkal bővült. Ennek eredményeként agrárpiaci részesedésünk tavaly már 25 százalékra emelkedett, ami igen jó eredmény, de mi is érzékeljük, hogy az elmúlt tíz év kegyelmi állapota tavaly megváltozott. Teljesen átalakult a makrokörnyezet, az orosz-ukrán háború, az aszály, az inputárak és az egyéb költségek emelkedése a termelőkre és a bankszektorra is erőteljesen hatott, és az új helyzet más szemléletet igényel. Nagy különbségek voltak a termelők között tavaly abban, hogy hol, mennyire pusztított a szárazság, ilyen értelemben is kettészakadt a mezőny. 

 - Hogyan reagált az OTP Bank ezekre a változásokra?

 - Sz. I.: A változásokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell, és ez az adaptív szemlélet a bankszektorban erősödött. Tavaly a beruházások finanszírozása elég jelentősen visszaesett, de az jól látható volt, hogy voltak és vannak olyan, főleg nagyobb gazdálkodók, akik a körülményektől függetlenül is folytatták fejlesztéseiket, számukra az OTP Agrár partner tudott lenni a beruházások finanszírozásában. Az is várható volt, hogy sokak számára a forgóeszköz-finanszírozás kerül fókuszba, ami be is következett. Ebben a környezetben természetesen a hitelezési feltételek is megváltoztak. A futamidőben, a monitoringban, a fedezeti oldalon, az önerőben egyaránt feszesebbek lettek a követelmények, a kereskedelmi bankok „behúzták a kéziféket”. Ugyanakkor ez az agrárhitelezésre vonatkoztatva nem minden esetben történt így. 

 - Mi ennek a speciális kezelésnek az oka?

 - Sz. I.: Alapvetően az, hogy nem ágazatokat, hanem ügyfeleket finanszírozunk. Teljesen más lehet egy-egy ügyfél finanszírozása például abban az esetben, ha kevésbé érinti az aszály, mint akkor, ha a teljes termését elviszi. 

Zsarnóci Csaba
OTP Bank agrár főosztályvezetője

 - Zsarnóci Csaba: Ez a heterogenitás teljesen fel is boríthat sok mindent. Ha például valakinek tavaly jó termése volt és a likviditásával sem volt probléma, megtehette, hogy a termésének csupán kisebb részét adja el, a többit pedig betárolja. Sokan így is tettek, arra számítva, hogy még magasabb lesz az ár. Emellett pedig, aki megvette az inputanyagokat a teljes idei évre, nagyon drágán, az a termelő nagyon rosszul járt. Az idei termésnek nagyon magas önköltsége lesz, a betárolt termény ára pedig jókorát zuhant. 

 - Így nehezebbé válik a növénytermesztők finanszírozása?

 - Sz. I.: Nem tartok attól, hogy ne lehetne finanszírozni a szántóföldi növénytermesztési ágazatot, de itt is igaz, hogy ügyfelenként kell megvizsgálnunk a hitelképességet. Ha ágazati szinten nézzük, akkor az állattenyésztés finanszírozása már nehezebb lehet. Különösen úgy, hogy az utolsó nagy fejlesztések, amelyeknek az állattenyésztésben hatásuk volt, az uniós csatlakozásunkat követően történtek meg. Az állattartók jelentős hányada 10-15 éves technológiával dolgozik, és nagyon sok esetben a genetikával is probléma van. 

 - Zs. Cs.: A tejárak szépen fölmentek, de most azok is csökkennek, a spot piacokon pedig beszakadtak. A sertéstartók ugyanakkor most jó árat kapnak a hízóikért, ezen a szinten már profitot termelhetnek, de itt is más és más lehet a helyzet cégenként, attól függően, hogy a drága takarmányból vásároltak-e nagy készletet. Nagy kérdés az energiaköltségek alakulása is, van olyan ügyfelünk, akinél a 2021-es energiaköltségének több mint a négyszeresével kellett számolnia tavaly októberben. Akinek hosszútávú szerződése volt, illetve megújuló energiát használ, sokkal jobb helyzetben van. 

 - A mezőny kettészakadása általában koncentrációval jár. Tapasztalnak-e ilyen irányú folyamatot az agrártermelőknél?

 - Sz. I.: Igen, ez egyértelműen látszik, a nagyok gőzerővel fejlesztenek. Például a sertéstarók, akik nem elsősorban a magyarországi állománycsökkenésre figyelemmel bővítenek, hanem mert Európában változnak a körülmények. Egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatosság, a zöld szemlélet, aminek a tetejében ott van az afrikai sertéspestis okozta helyzet. Mindezek az olyan nagy európai sertéstermelő országokban, mint Németország vagy Dánia, a sertéskibocsátás csökkenését okozzák, valamint azt is, hogy a nagy sertéstermelők átteszik a termelésüket keletre. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a jól működő cégek nagy beruházásokat hajtanak végre, nem csak a külföldiek, hanem a magyar tulajdonúak is. Látják, hogy ha most jól meg tudják jól alapozni piaci pozícióikat, akár hosszabb távon is nyereségesen tudnak működni. Az egyéb állattenyésztési ágazatokban is megfigyelhető, hogy folyik egyfajta polarizálódás, akiknek van elegendő tőkéje a fejlesztésekre, az még jobban el tud lépni a többiektől. 

 - Említették, hogy külön vizsgálják az ügyfeleket, de mégis, tesznek különbséget a finanszírozásban aszerint, hogy mely ágazatban működnek a hitelt kérők?

 - Sz.I.: Minden banknak megvan a maga hitelezési politikája, amelynek meg kell felelnie, ezen túl pedig az MNB ajánlásait és az EKB előírásait is figyelembe kell vennie. Ebben a hitelezési politikában az OTP-nél is történtek változások, mégpedig a szigorítás irányába mutatóak. Ezt talán azzal lehet érzékletesen szemléltetni, hogy míg a mezőgazdaság korábban „zöld jelzésű ágazat” volt, most sárga lett. Ez nem azt jelenti, hogy nem hitelezünk, de sokkal szelektívebben kell kezelnünk ezeket az ügyfeleket. Meg kell néznünk az energiahatékonyságát, a cash-flowját, az önköltségét, amelyeket egyébként is néztünk, de most nagyítóval tesszük. Mint látható, ennek ellenére, vagy inkább ezzel együtt is jelentősen nőtt az agrárhitelezésünk. Ha vannak is különbségek az egyes ágazatok finanszírozásában, azok nem azért tapasztalhatóak, mert az adott ágazatot minősítjük ilyennek, olyannak, hanem az ügyfeleket nézzük. 

 - Zs. Cs.: Ez a helyzet azt is magával hozta, hogy a bankok kockázatkezelése is sokkal szofisztikáltabb, mint évekkel ezelőtt volt. Nem csak aszerint nézik az ágazatokat, hogy hol több a bedőlés és a csőd, hanem egy sor apró jelet figyelnek, ágazati és ügyfélszinten egyaránt. Például: az inputanyagok ára nagymértékben megemelkedett, a kérdés pedig az, hogy ezt a költségnövekedést tudták-e érvényesíteni a vevőknél. Ha ez ágazati, de még inkább ügyfélszinten megvan, akkor nincs probléma. Azt mindenki tapasztalhatta, hogy élelmiszerárak elszálltak, ami abból is adódott, hogy ezt az inputár-növekedést az élelmiszerláncban tovább tudták adni, ami aztán a kiskereskedelemig legyűrűzött. Az egyes ügyfeleknél ugyanakkor kérdés, hogy milyen fejlett technológiával dolgoznak, mert ha abban lemaradás van, akkor nem tudnak alacsony önköltséggel termelni, és most bajban lehetnek. 

 - Azt is említették, hogy most a magas infláció, ennek következtében a magas kamatok gátolják a beruházások megvalósítását és likviditásuk megtartásáért is meg kell küzdeniük a termelőknek. Van-e más kiút, mint a kamatok csökkenésére várni?

 - Sz. I.: Tavaly a mezőgazdaság kibocsátásának volumene a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is csökkent. A termelők visszafogták az input-vásárlásaikat is, műtrágyából például 31, vetőmagból 7 százalékkal fogyott kevesebb. A jövőbe tekintve azonban optimistának kell lennünk, azért is, mert körülöttünk csökken az infláció, és bízom benne, hogy év végére, jövő év elejére Magyarországon is egyszámjegyű lesz, és ez tartósan fenn is marad, ami a kamatkörnyezetet is kedvező irányba befolyásolja. Most sajnos még messze nincs így, a beruházásokat 17-20 százalékos hitelkamatokkal szinte lehetetlen finanszírozni, és a likviditás fenntartása is komoly nehézséget jelent. De vannak kamattámogatott termékek, és nagy valószínűséggel lesznek a jövőben is. Ilyen az Agrár Széchenyi Kártya forgóeszköz, illetve beruházási konstrukcióira, a Baross Gábor Hitelprogramra. A devizabevétellel rendelkező vállalkozásoknak pedig nyugodt szívvel tudjuk ajánlani az eurófinanszírozást. Ezeken felül az MFB ismét meghirdette az agrár forgóeszköz hitelprogramjait  forgóeszköz- illetve várható egy szintén MFB-s beruházási hitelcsomag is. Attól viszont sajnos tartani lehet, hogy ugyanúgy, mint a Baross Gábor Hitelprogram esetében, nagyon hamar kimerül a keret. Az állam mellett ugyanakkor a kereskedelmi bankoknak is vannak eszközeik arra, hogy olcsóbb forrás kerüljön a rendszerbe. Nemzetközi pénzpiaci szereplőkkel folytatunk egyeztetéseket, amelynek köszönhetően hamarosan olcsó deviza- illetve forintforrásokat tudunk kínálni.

 - Még mindig érvényes az a korábban sokat emlegetett mondás, hogy az agrárügyfelek bedőlési rátája nagyon alacsony?

 - Sz. I.: Igen, az agrárium jó alany, és a bedőlési arány még mindig alacsony. De ne feledkezzünk meg arról, hogy az év végéig él a hitelmoratórium az aszálykárosult agrártermelők számára, annak lejárta pedig hozhat változásokat egyes ügyfeleknél. 

 - Milyen változásokat látnak még az agrárpiacokon?

 - Sz. I.: A rendkívüli helyzet előhozott egy sor olyan szituációt, amely korábban elképzelhetetlen volt. Tavaly korábban sziklaszilárdnak gondolt tézisek dőltek meg kereskedelmi oldalról, így például az, hogy egy élelmiszerlánccal évente csak egyszer lehet árról beszélni. Az elmúlt évben ezt 5-ször, 6-szor is megtehették a beszállítók, és folyamatosan tudták érvényesíteni költségnövekedéseiket. Lemodelleztük, hogy a termelői árak növekedése 6-9 hónap alatt jut el a fogyasztókig. Márpedig addig azt a terméklánc szereplőinek finanszírozniuk kell. Bár ilyenre még nem volt példa, de ha van egy időhorizont, ami megmutatja, hogy a fogyasztónál mikor csapódik le az árhatás, akkor ennek van egy fordított útja is. Mivel a fogyasztás visszaesése jelentős volt, a kiskereskedelmi árak is csökkennek, és nem hagyható figyelmen kívül a kötelezően előírt akciók hatása sem. Ezek a megjelennek a kereskedőknél, ők érvényesítik a feldolgozóknál, azok pedig a termelőknél. Ennek a folyamatnak az időigénye valószínűleg szintén 6-9 hónap. 

 - Mit jelenthet a jövőre nézve, hogy az energia ára az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent? 

 - Sz. I.: Ez most egy állapot, de most két hónapra sem lát előre senki. Nem mindegy, hogy mikor és mennyi időre kötötték le az energiát a cégek, ebben nagy különbségek lehetnek, amelyek alapvetően befolyásolják az önköltséget és az eredményességet. Akik előre gondolkodtak, és saját termelésű energiával ki tudták váltani felhasználásuk egy részét, most olcsóbban termelnek és képesek nyereségesen gazdálkodni. 

 - Mire számítanak, hogyan alakul ez az év az agrárhitel-piacon?

 - Sz. I.: A hitelnövekedés üteme idén jelentősen csökken, és amíg ilyen magasak a kamatok, a beruházások finanszírozása minimális szinten marad, itt a kedvezményes konstrukciók és – az exportőrök számára – a devizahitelek jelenthetnek megoldást. Az új közös agrárpolitika keretében megjelenő pályázatok segíteni fognak, de ez már valószínűsíthetően majd csak a jövő évi számokban jelenik meg.

Stabilizáció és cikluszárás

Bízunk abban, hogy az idei év a stabilizációé lesz az agrárpiacokon – mondta az OTP Bank vállalati és agrár igazgatósága által szervezett sajtóeseményen dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az őszi vetések nagy részben jó állapotban vannak, így joggal remélhető, hogy őszi kalászosok számára kifejezetten jó év lesz.

Az államtitkár beszélt az agráriumot ért nehézségekről, illetve arról, hogy azok idei évre átnyúló hatásai ellenére a magyar agrárium jó állapotban van, ebben pedig a bankszektornak jelentős szerepe van. Az agrárhitelek állománya ugyanis több mint 120 milliárd forinttal emelkedett 2022-ben. Jelzésértékű volt a forgóeszköz-finanszírozás arányának növekedése, ami Feldman szerint arra utal, hogy a bankszektor képes volt az ágazat finanszírozására. 

Idén várható, hogy a már megkezdett beruházásokat befejezik a nyertesek, és egy újabb 200 milliárd forintos pályázati csomagot is kiírnak, ami még az előző uniós ciklus keretét érinti, és amivel a 2014-2020-as Vidékfejlesztési programot is le tudják zárni. 

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál (AVHGA) azt tapasztalták, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben felértékelődött a garanciavállalás szerepe, és náluk is előtérbe került a forgóeszköz-finanszírozás – mondta dr. Herczegh András, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Az AVHGA garantált hitelállománya folyamatosan növekszik, jelenleg 600 milliárd forint, kockázatvállalásuk pedig a hitelösszeg 80 százalékáig terjedhet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai