Húsz éve a termelői együttműködés élvonalában

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2023/07/13

Új logisztikai központtal erősítenek a szentesi zöldségtermelők: a DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnoka megközelítően 3 milliárd forintból épült fel. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsulnak és hatékonyabbá válnak a logisztikai folyamatok, így a boltok nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot. A csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház van, a raktározást pedig a jövőben robotizáció is segíti. A nyugat-európai színvonalú üzemben könnyebben tudják kiszolgálni a megrendelőket, és jelentősen növelni lehet a napi csomagolt termékek arányát. 2029-ig pedig további 4-5 milliárd forintos fejlesztések várhatóak. 

Nagypéter Sándor
elnök, DélKerTÉSZ

A hazai vásárlókért

Nagypéter Sándor a beszédében elmondta, hogy egyre nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ legújabb beruházásának köszönhetően. Az április 27-én átadott, nyugat-európai színvonalnak is megfelelő új logisztikai központban a hűtés, a csomagolás és az áruszállítás automata rendszerei biztosítják, hogy a szövetkezet tagjai hosszú távon megőrizzék piaci versenyképességüket. 2022-ben 53,3 ezer tonna zöldséget értékesítettek a szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai, ez több mint 1500 tonnával, majdnem 3 százalékkal haladja meg a 2021-es mennyiséget. 

„A beruházásra azért volt szükség, mivel az áruk kezelése már megoldhatatlan volt a megszokott minőségben. Az új logisztikai csarnoképület biztosítja azt, hogy a vásárlókat még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni, ezzel pedig fokozza a termelőink versenyképességét. A logisztikai folyamatokat gyorsítva és modernizálva növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ami jelentős előrelépést jelent a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest” – mondta az elnök.

Kinőtték a régi logisztikai hátteret 

A beruházás komoly szintlépést jelent. Eddig 2500 négyzetméternyi hűtőtérrel, egy háromrámpás komissiózó térrel, egy kétrámpás rakodótérrel, több mint 1800 négyzetméteres csomagolóüzemmel és egy tagi válogatótérrel rendelkezett a szövetkezet. Az új csarnok teljes alapterülete ezzel szemben több mint 10 ezer négyzetméter, és része hat – négy nagyobb és két kisebb – hűtőtároló, amelyek összes területe 5060 négyzetméter. 

„A logisztikai folyamatokat jelentősen felgyorsítja, hogy az új 1700 négyzetméteres előkészítő csarnokban 16 rakodórámpa van. Így az árukat sokkal gyorsabban lehet majd lepakolni, s a korábbinak a négyszeresére növekszik a rakodási kapacitás. A központ további eleme egy 1325 négyzetméteres csomagolócsarnok, két egyenként 408-417 négyzetméteres göngyölegtároló és egy 285 négyzetméteres csomagolóanyag-raktár. A több mint egy hektáros csarnoképület pedig korszerű, karbon semleges, úgynevezett abszorpciós klíma- és hűtéstechnológiával rendelkezik” – tette hozzá Nagypéter Sándor. 

Az új hűtőkapacitással akár 2760 tonna árú együttes tárolására van lehetőség, ha pedig további fejlesztésekkel az évtized végére üzembe áll az automata polcrendszeres rendszer, akkor egyszerre 700-800 tonna árut lehet majd tárolni. A nagyobb hűtőkapacitás lehetővé teszi további termények elhelyezését is, így többek között tervezik vörös- és lilahagyma értékesítését, de folyamatosan növekszik az új almaültetvények területe is.

A tervek szerint a 2023–2029 közötti időszakban a két hűtőkamra polcrendszeres tárolástechnológiával lesz felszerelve, az árukat pedig digitálisan is nyomon lehet majd követni. Az állványrendszeres áruelhelyezésnek és a digitális készletkezelésnek köszönhetően önjáró targoncákkal is megoldható lesz az áruk ki- és bepakolása az előzetesen beprogramozott helyekre. Emellett telepítenek majd az áruszállítás felgyorsításához szükséges automata csomagoló- és szállítószalagokat. Ezek a fejlesztések további 4-5 milliárd forint kiadással járó beruházások lesznek. 

Folyamatosak a fejlesztések

A fejlesztések nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. Nagypéter Sándor szerint a klímaváltozásra így is fel kell készülni, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre. 

A zárt térben való termelésnek abban is kiemelt szerepe van, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére. Azonban a hajtatott termeléshez komoly tőkére van szükség. A DélKerTÉSZ-nél a termelők számára - a TÉSZ-ek operatív programjából - számos fejlesztést támogató beruházás indítottak el 2023-ban is. A fejlesztésekhez szükséges állami finanszírozási hitel lehetőségek közül a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos hitelkerettel idén indult el, a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramja kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt biztosít a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek. Viszont ezeknek a kereteit jobban meg kell emelni, hogy minden fejlesztési szándék időben és kedvezményes hitelkamat feltétellel meg tudjon valósulni, mondta az elnök.

Nőtt az árbevétel

A DélKerTÉSZ 2021-ben 370 millió forintot költött nagyberuházásokra, többek között létrejött két, egyenként 3500 négyzetméteres fóliablokk és egy válogatócsarnok is. 2022-ben több, mint 2 milliárd forint ment erre a célra, amelynek keretében a 2021. év végén megkezdett új komplex logisztikai csarnoképület beruházás második évi ütemének megvalósítási szakasza történt. 2023-ban pedig 1,9 milliárd forint értékben többek között több helyen napelemek kiépítése, automata csomagológépek, rakatbontó és szétszedő rendszer, művelőkocsik, targoncák, anyagmozgató gépek, paprika és uborka válogató gépek, lineár és mikró szórófejes öntözőrendszerek, szivattyúk szerepelnek a fejlesztési tervek között. 

A DélKerTÉSZ 2022-ben rekordszintű forgalmat ért el a megnövekedett energia- és inputanyagárak, az önköltségek drasztikus emelkedése ellenére. A szövetkezet zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétele megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedést jelent, így a termelőknek 4,4 milliárd forinttal többet tudtak fizetni mint 2021-ben. A bevétel növekedéséhez hozzájárult, hogy öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 10 milliárd forintértékben adott el zöldségeket a DélKerTÉSZ, ami több mint 2 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, mégpedig 34 százalékkal 3,1 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, a szlovák, a német, a román, a bolgár vevők biztosították a legnagyobb megrendeléseket. 

Farkas Sándor
miniszterhelyettes

A kormány munkájának gyümölcse is beérik 

Az ünnepélyes megnyitón Farkas Sándor, agrárminiszter-helyettes, országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy jó látni, hogy a kormány „vidékfejlesztésre irányuló tevékenységének lassanként, de biztosan beérik a gyümölcse”. Hozzátette, hogy a DélKerTÉSZ az ország legsikeresebb termelő és értékesítő szövetkezete. Az államtitkár szerint a beruházást nyugodtan lehet tekinteni egy mérföldkőnek, amellyel a szövetkezet szintet lépett. 

„Számomra három okból is fontos ez a mai átadó. Szentesi emberként öröm látni a DélKerTÉSZ termékeit a boltok polcain, amelyek mára egyet jelentenek a kiváló minőségű, magyar zöldségekkel. Másrészt a DélKerTÉSZ indulásakor annak egyik tagjaként még nem tudtuk, hogy mi lesz ennek az összefogásnak az eredménye, de úgy gondolom, hogy mindannyian valami hasonlóra számítottuk, vagy legalábbis bíztunk benne. Mint miniszterhelyettes pedig azért különösen jó érzés itt állni, mert az agrárkormányzat nagyon sokat dolgozott azért, hogy ösztönözze a gazdálkodókat az összefogásra, támogassa a szerveződésüket, így, ha kormányzati szemüvegen keresztül nézem a szövetkezet működését, akkor egy valódi sikertörténet szemtanúi lehetünk” – mondta Farkas Sándor.

A szövetkezet két évtizede dolgozik azon, hogy összefogja a szentesi és környékbeli termelőket, családi gazdaságokat, társvállalkozókat, és integrálja a termelést, jegyezte meg a miniszterhelyettes. Farkas Sándor hozzátette, hogy a beruházás megvalósításához a társaság a költségek 27 százalékára uniós forrást és 44 százalékára nemzeti forrást kapott. Az államtitkár szólt arról, hogy 2023-tól a mezőgazdasági beruházások támogatási rendszerének alapja a Közös Agrárpolitika (KAP), amelynek célja az agrárágazat versenyképességének és hatékonyságának növelése. A KAP stratégiai terve három részből áll: gazdaságfejlesztési beavatkozásokból, a zöld elemekből, és a megújuló vidék intézkedési csomagjából. Mindez jelzi, hogy lesz elegendő forrás az ágazat fejlesztésére.

A miniszterhelyettes szólt a klímaváltozás okozta kihívások felkészülésének fontosságáról, a vízmegtartás és az öntözésfejlesztés elkerülhetetlen folyamatáról, a jövő várható kihívásairól, s végül tisztába tette a fúrt kutakkal kapcsolatos félreértéseket is. A beszéde végén az államtitkár a feleségével közösen alapított díjat adta át Nagypéter Sándornak. A díjjal azokat jutalmazzák, akik az elmúlt években, évtizedekben a legtöbbet tették a vidék felemelkedésért.

Zászlós Tibor,
alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kiváló a csapatmunka

Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében szólalt fel. Az alelnök azzal kezdte mondandóját, hogy tanulni jött ide, mert az elmúlt húsz évben olyan dolgok történtek itt, és történnek ma is, amit tovább kell adni. Az itt megvalósított összefogást országosan is érdemes elterjeszteni, mert itt a szövetkezet a tagságért dolgozik, s a tagoknak van egy DélKerTÉSZe. S ez megjelenik a visszaosztásban, a gondoskodásban, mindabban, amit Nagypéter Sándor elnök úr is elmondott. De szükség van egy olyan vezetőre, aki mély szakmai tudással rendelkezik, emberi vezetői tisztességgel, odaadással végzi a munkáját, és olyan menedzsmenttel dolgozik, akik a maguk területén kiválóan teljesítenek, és jól kiegészítik egymást.

A jövőről szólva az alelnök elmondta, hogy a verseny igen kiélezett még az egyedülállónak mondott szentesi szövetkezés számára is, hiszen nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is helyt kell állni. De nehéz úgy az uniós piacon jól, eredményesen helyt állni, hogy a harmadik országból bejövő árukkal kell versenyezni. Olyan árukkal, amelyeket egészen más feltételekkel állítottak elő, mint a szigorú uniós feltételekkel termelőknek. Az EU-ban számos hatóanyagot, növényvédő-szert már tilos használni, mert hosszú távon károsítják az emberi szervezetet. A NAK a mellett a kormányzati véleménnyel ért egyet, hogy álljunk ki a mellett, hogy harmadik országból ne jöhessen be olyan termék, amelyet az EU-ból kitiltott szerekkel kezeltek.

Nekünk magyaroknak nagyon fontos, hogy egészséges élelmiszert tegyünk a magunk asztalára. Álságos dolog, hogy szemet hunyunk a fölött, hogy a harmadik országból érkező árukra ráírják, hogy nincs szermaradvány. Idehaza is szermaradvány nélkül termelünk, de a tiltott hatóanyagok nélkül. Ezért is öröm, hogy a DélKerTÉSZ még több áruval lesz jelen a hazai piacon, mert a szövetkezet a minőség letéteményese.

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és csaknem 500 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér tölteni való (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai