Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2023/07/14
Nagy érdeklődés mellett zajlott június 2.-án a Mórahalmon megrendezett Magyar Paradicsom Napja 2023 rendezvény. A hajtatott paradicsomtermesztésről szóló szakmai napot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács immár második alkalommal szervezte meg. A több mint kétszáz termelőt, szakembert vonzó eseményen négy szekcióban dolgozták fel elismert hazai és külföldi előadókkal a hajtatott paradicsom ágazatot érintő legfontosabb kérdéseket, azaz a növényegészségügy, a technológiai innovációk, az energiaügy, a beruházások és innovációk témaköreit.
A szakmai nap értékét tovább növelte a háttéripari vállalatok és input szolgáltatok kiállítói részvétele is, akik 35 céget képviseltek, és akik bemutatták a legújabb termékeket, vetőmagokat és termesztési megoldásokat.
Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke a konferencia levezető elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az alelnök elmondta, hogy az utóbbi években a támogatási és kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt az növényházi paradicsom termesztési területe, így ma már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsomnak a 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. Mivel a hajtatott paradicsom termelői átlagára folyamatosan növekszik nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban, ezért jó kilátásokkal nézhetnek a magyar termelők is a jövőbe. Már csak azért is, mert az Európai Unióban a rendkívül megnövekedett termelési költségek miatt (elsősorban az energiaárakról van szó) összes paradicsom termésmennyiség csökken, aminek következtében, ezzel párhuzamosan egyre több paradicsom érkezik az EU-ba, főként Marokkóból (70 százalék), illetve Törökországból és Tunéziából. A hajtatott paradicsomtermesztés fejlesztésével Magyarország is csatlakozott az exportáló országokhoz, részévé váltunk a nemzetközi paradicsompiacnak, mivel az exportunk eléri a 14 ezer tonnát.
Az alelnök köszöntője, szakmai felvezetője után Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a hazai helyzetet elemezve elmondta, hogy a gazdasági számítások szerint az utóbbi 4-5 évben a paradicsomhajtatás egy hektárra vetített összes termelési költsége 70-80 százalékkal nőtt. A jövedelmezőség érdekében a kertészeknek tovább kell növelniük a termesztés hatékonyságát. A nemzetközi versenyben csak az olyan zöldség-gyümölcs ágazat képes helytállni, amelyben európai léptékben mérve versenyképes, egyöntetűen magas termelési színvonalú termesztő- és feldolgozóüzemek termelik meg az ország önellátásához szükséges árumennyiséget, és elégítik ki az exportpiac igényeit. A hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala azonban erősen heterogén, a termelés hatékonysága ágazati átlagban messze elmarad az európai élvonaltól, a szervezettség 20 százalék körüli a kívánatos 50 százalék helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpályaszintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk. A hajtatott paradicsom termelők azonban jó úton járnak.
Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Nyrt. Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője a támogatások és fejlesztések szekcióban arról beszélt, hogy a nemzetközi pénzpiacon a bankok is megszenvedik a gazdasági recessziót. Ugyanakkor a fő jegybankok kamatemelési hulláma lassan a végéhez ért. A hazai helyzetről szólva az előadó elmondta, hogy nálunk is az év utolsó negyedében várható kamatcsökkentés, ami kedvezhet az újabb beruházások megkezdésének, mivel a jelenlegi kamatok – mivel nincsenek kedvezményes konstrukciók – igen magasak a beruházások végrehajtásához.
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy milyen támogatáspolitikai, pályázati lehetőségei lesznek a kertészeti hajtató ágazatnak 2023-2024-ben. Az utóbbi 10 évben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a kertészeti ágazat a támogatásoknak és a kedvező finanszírozásnak köszönhetően. A helyettes államtitkár részletesen szólt a közös agrárpolitika átalakításáról, s arra hívta fel a figyelmet, hogy aki már elnyerte a támogatást, de még nem valósította meg a beruházást, kérjen kimentést vagy határidő-módosítást, mivel jövőre jönnek az új pályázati kiírások, amelyek kedvezőbb feltételeket kínálnak. Az idei év nem a támogatások éve lesz, mondta végezetül Papp Zsolt.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza