2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Magyar Paradicsom Napja

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2023/07/14

Nagy érdeklődés mellett zajlott június 2.-án a Mórahalmon megrendezett Magyar Paradicsom Napja 2023 rendezvény. A hajtatott paradicsomtermesztésről szóló szakmai napot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács immár második alkalommal szervezte meg. A több mint kétszáz termelőt, szakembert vonzó eseményen négy szekcióban dolgozták fel elismert hazai és külföldi előadókkal a hajtatott paradicsom ágazatot érintő legfontosabb kérdéseket, azaz a növényegészségügy, a technológiai innovációk, az energiaügy, a beruházások és innovációk témaköreit.

A szakmai nap értékét tovább növelte a háttéripari vállalatok és input szolgáltatok kiállítói részvétele is, akik 35 céget képviseltek, és akik bemutatták a legújabb termékeket, vetőmagokat és termesztési megoldásokat.

Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke a konferencia levezető elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az alelnök elmondta, hogy az utóbbi években a támogatási és kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt az növényházi paradicsom termesztési területe, így ma már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsomnak a 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. Mivel a hajtatott paradicsom termelői átlagára folyamatosan növekszik nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban, ezért jó kilátásokkal nézhetnek a magyar termelők is a jövőbe. Már csak azért is, mert az Európai Unióban a rendkívül megnövekedett termelési költségek miatt (elsősorban az energiaárakról van szó) összes paradicsom termésmennyiség csökken, aminek következtében, ezzel párhuzamosan egyre több paradicsom érkezik az EU-ba, főként Marokkóból (70 százalék), illetve Törökországból és Tunéziából. A hajtatott paradicsomtermesztés fejlesztésével Magyarország is csatlakozott az exportáló országokhoz, részévé váltunk a nemzetközi paradicsompiacnak, mivel az exportunk eléri a 14 ezer tonnát.

Az alelnök köszöntője, szakmai felvezetője után Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a hazai helyzetet elemezve elmondta, hogy a gazdasági számítások szerint az utóbbi 4-5 évben a paradicsomhajtatás egy hektárra vetített összes termelési költsége 70-80 százalékkal nőtt. A jövedelmezőség érdekében a kertészeknek tovább kell növelniük a termesztés hatékonyságát. A nemzetközi versenyben csak az olyan zöldség-gyümölcs ágazat képes helytállni, amelyben európai léptékben mérve versenyképes, egyöntetűen magas termelési színvonalú termesztő- és feldolgozóüzemek termelik meg az ország önellátásához szükséges árumennyiséget, és elégítik ki az exportpiac igényeit. A hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala azonban erősen heterogén, a termelés hatékonysága ágazati átlagban messze elmarad az európai élvonaltól, a szervezettség 20 százalék körüli a kívánatos 50 százalék helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpályaszintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk. A hajtatott paradicsom termelők azonban jó úton járnak.

Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Nyrt. Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője a támogatások és fejlesztések szekcióban arról beszélt, hogy a nemzetközi pénzpiacon a bankok is megszenvedik a gazdasági recessziót. Ugyanakkor a fő jegybankok kamatemelési hulláma lassan a végéhez ért. A hazai helyzetről szólva az előadó elmondta, hogy nálunk is az év utolsó negyedében várható kamatcsökkentés, ami kedvezhet az újabb beruházások megkezdésének, mivel a jelenlegi kamatok – mivel nincsenek kedvezményes konstrukciók – igen magasak a beruházások végrehajtásához.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy milyen támogatáspolitikai, pályázati lehetőségei lesznek a kertészeti hajtató ágazatnak 2023-2024-ben. Az utóbbi 10 évben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a kertészeti ágazat a támogatásoknak és a kedvező finanszírozásnak köszönhetően. A helyettes államtitkár részletesen szólt a közös agrárpolitika átalakításáról, s arra hívta fel a figyelmet, hogy aki már elnyerte a támogatást, de még nem valósította meg a beruházást, kérjen kimentést vagy határidő-módosítást, mivel jövőre jönnek az új pályázati kiírások, amelyek kedvezőbb feltételeket kínálnak. Az idei év nem a támogatások éve lesz, mondta végezetül Papp Zsolt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza