2024. 07. 12., péntek
Izabella
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Dinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazat

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: B. K., 2023/07/17
Címkék: baromfi tenyésztés, baromfiágazat

Az egyre inkább a valóságtól elszakadó uniós előírások, valamint a belső piacra rászabadított import-csirkehús agyonnyomja az EU baromfiszektorát, miközben gőzerővel kellene növelni a termelést, mert az évtized végére ötödével több baromfihúsra lesz szükség. A Baromfi Termék Tanács a Baromfi Világnapon az ágazat helyzetét és kihívásait bemutató konferenciát tartott.

Már több mint tíz éve, hogy 2012 augusztusában megszületett az a magyar kezdeményezés, amely arról szólt, hogy május 10-ét nyilvánítsák a Baromfi Világnapjának. A törekvést a baromfi termékpályán működő két világszervezet, a World’s Poultry Science Association (WPSA) és az International Poultry Council (IPC) is támogatta. Így 2014 óta minden május 10-ét a baromfinak szentelik azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet a baromfiágazat szereplőire, akiknek a szerepe egyre fontosabb a világ folyamatosan bővülő élelmiszer-igényének ellátásában.

A legjelentősebb fehérjeforrás

A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint, ha lehet, ma még a tíz évvel ezelőttinél is fontosabb, hogy mindenki figyelmét felhívják a baromfihús-termékpálya nélkülözhetetlen szerepére, amelyet a Föld lakosságának táplálkozásában betölt, és ismertessék az ágazat aktuális helyzetét, a piaci trendeket és a baromfiszektor előtt álló kihívásokat. 


Dr. Csorbai Attila
a BTT elnöke moderálta a konferenciát

A terméktanács Baromfi Világnap alkalmából kiadott ágazati elemzésében leszögezi, hogy a baromfitermékek népélelmezésben betöltött szerepe ma már elvitathatatlan, hiszen a baromfihús és a tojás a legnagyobb mennyiségben előállított állati eredetű termék, ami az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása. Nyilvánvaló tehát, hogy Föld lakosságának, ezzel pedig élelmiszerigényének növekedésével még hangsúlyosabbá válik a baromfiipar szerepe is, hiszen – ahogyan arra a BTT is felhívja a figyelmet – az ízletes és magas táplálóértékű terméket rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal képes előállítani. Mindezt ráadásul úgy, hogy fogyasztását vallási tilalmak sem akadályozzák. Ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően a baromfihús- és tojástermelés globálisan egyaránt dinamikusan bővül.

Manapság azonban nem lehet elmenni a környezeti szempontok mellett, így a baromfitenyésztők, a termelők és a feldolgozók a termelés növelése mellett arra is nagy energiákat fordítanak, hogy folyamatosan a fenntartható termelés irányába fejlesszék tevékenységeiket. Ebben azonban az elmúlt időszakban nagy nehézséget okozott több tényező is, mint például a világszinten is problémát jelentő, de egyes földrajzi régiókban súlyos veszteségeket okozó madárinfluenza-járvány. Utóbbi kezelésére szigorú járványvédelmi intézkedések születtek, de ezek végrehajtása mellett egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét, amelynek jogszabályi hátterét az Európai Bizottság már kialakította, folynak a kísérletek és a vizsgálatok, a bevezetése pedig a következő egy-két évben várható. Ennek piaci hatásai azonban kérdésesek, a baromfipiaci szakértők szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy olyan ország vezet be korlátozást az uniós országokkal szemben, amelyik maga is vakcináz.

Azonos feltételeket kérnek a termelők

Az Európai Unió baromfitermelésének bemutatásakor a terméktanács leszögezte, hogy az unióban – főként a rendkívül szigorú állatjóléti, állategészségügyi és higiénia szabályozás miatt – kevésbé dinamikus a baromfiszektor növekedése. Ugyanakkor a közösségre is igaz, hogy a baromfiágazat gazdasági és élelmezésügyi szempontból egyaránt stratégiai fontosságú. Az uniós baromfiszektor a becslések szerint évi 38 milliárd euró termelési értékkel, és több mint 2 milliárd euró értékű exporttal járul hozzá az EU élelmiszer termeléséhez, egyben pedig több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést. Az ágazaton belül különösen fontos a családi gazdaságok szerepe: 25 ezer ilyen formában működő termelő egységben nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát.

Az uniós termelők azonban nem csak a szigorú előírásokkal küzdenek, hanem az időről-időre visszatérő madárinfluenza-járvánnyal is, amely az európai baromfiállományokban is súlyos károkat okozott. A probléma súlyosságát jól érzékelteti, hogy a 2021-2022-es járványok következtében több mint 50 millió baromfit kellett kiirtani – ezért is kerül elő a vakcinázás kérdése. 

A BTT piaci elemzése szerint az európai térség baromfihús előállításában is megkerülhetetlenek az orosz-ukrán háború gazdasági és politikai következményei. Az EU által politikai okokból biztosított beszállítási kedvezmények alapján az unió saját termelőivel betartatott előírásainak és követelmény-rendszerének nem megfelelő termékek jöhetnek be Ukrajnából, amit a terméktanács állásfoglalása szerint ez a borzasztó esemény sem indokolhat. Az uniós követelményeket minden, harmadik országból – vagyis nem csak Ukrajnából – beérkező termék esetében be kell tartatni – szögezik le. Ezt nem csak a versenyegyenlőség elve követeli meg, hanem az uniós fogyasztók élelmiszer-biztonsága is, valamint az antibiotikum-használat csökkentése, és az egyre magasabb állatjóléttel kapcsolatos fogyasztói elvárások is.

További uniós szigorítások?

A baromfihús világélelmezési szerepét és a magyarországi hústermelésben folyamatosan növekvő súlyát ecsetelte a BTT által a Baromfi Világnap alkalmából szervezett konferencián Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is. Utalt arra, hogy az EU a saját előírásainak nem megfelelő élelmiszert enged behozni, és az állatvédő szervezetekre utalva kijelentette: „Érdekes módon most nem zavar senkit, ha ott ketrecben tojnak a tyúkok, és olyan szereket használnak a termeléshez, amelyeket itt régen betiltottak”. Ráadásul a szabaddá tett importtal nem az ukrán embereket, hanem az ottani oligarchákat támogatják – tette hozzá.


Győrffy Balázs
a NAK elnöke

Eközben pedig az Európai Bizottság arra készül, hogy további állatjóléti szigorításokkal nehezítse az uniós állattartók dolgát. Gert-Jan Oplaat, az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) elnöke egyenesen „idiotizmusnak” minősítette az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) „a valóságtól teljesen elszakadt, minden fenntarthatósági és gazdasági szemponttal is ellentétes” ajánlását, amely négyzetméterenként 11 kilogrammot jelölt meg előállítható baromfihúsként. Az AVEC elnöke ennek képtelenségét azzal is érzékeltette, hogy jelenleg még a biotermelésben is 20 kilogramm ez a mennyiség, a hagyományos baromfi-előállításban pedig 42 kiló. Előadásában megemlítette: a tanulmány készítői magánbeszélgetésekben elismerték, hogy a szám meghatározásánál pusztán állatjóléti szempontokat vettek figyelembe, de ezt a tanulmány nem rögzíti. Ennek köszönhetően a „méregzöld” szervezetek most ezt az ajánlást lobogtatják, és aduként használják.


Gert-Jan Oplaat
az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) elnöke

Mit vár el a fogyasztó?

Csakhogy a fogyasztók körében végzett kutatásokból az derül ki, hogy számukra az ár a legfontosabb, ráadásul egyre inkább növekvő mértékben az. Az állatjólétet ugyanakkor kevésbé tartják lényegesnek, sőt, e szempont súlya csökkent is. Hogy az uniós baromfiszektor ellehetetlenítése helyett inkább a fejlesztésére kellene koncentrálni, azt az előrejelzés is megerősíti, hogy népességnövekedés még inkább felértékeli a baromfihús szerepét, és az előrejelzések szerint 2030-ra 22 százalékkal többre lesz szükség belőle.

Oplaat beszélt az unió szabadkereskedelmi egyezményeiről, kiemelve a Mercosur-megállapodást, amely szabad utat adna az EU piacára már most is nagy tételben áramló brazil csirkehúsnak. Mint mondta, megérti, hogy az uniós autógyártók szeretnék Dél-Amerikába eladni termékeiket, de „nem áldozhatjuk be a baromfiszektorunkat” – tette hozzá. Személy szerint a szabadkereskedelem pártján áll, de az csak akkor elfogadható, ha egyenlő feltételek mentén zajlik – fogalmazott. Így viszont reméli, hogy lesz olyan uniós tagállam, amelynek a parlamentje nem fogadja el a Mercosur-országokkal tervezett megállapodást, így az nem lép életbe.

Brüsszeli buborék

Felszólalt a konferencián Andrea Bertaglio, az European Livestock Voice kampánymenedzsere, aki kijelentette: nem igaz, hogy a haszonállat-szektor az első számú ellensége a környezetnek. Az energia- és a közlekedési ágazatok például nagyobb üveggáz kibocsátásúak, amire jó példa, hogy egy ember egyévi kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges termékek előállítása – természetesen húsfélékkel – kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy Brüsszel-Róma repülőút oda-vissza. A kampánymenedzser szerint a városlakóknak nincs korrekt képük az állattartásról – ezért is indították el az European Livestock Voice kezdeményezést – ahogyan a „brüsszeli buborékban” élő uniós bürokraták is távol állnak a valóságtól. Az European Livestock Voice célja a teljes élőállat-szektort összefogni, és korrekt kommunikációval elmondani, hogy mi történik valójában az állattenyésztésben, hogy ne félre tájékoztatás alapján hozzanak meg az állati termékpályákon dolgozókat és a fogyasztókat is érintő döntéseket.

A korrekt tájékoztatás része például, hogy ne csak az egységnyi marhahús előállításához szükséges víz mennyiségét közöljék a fogyasztókkal, hanem azt is, hogy ennek 87 százaléka esővíz, a természetes körforgás része. A „kell-e nekünk húsevés?” kérdésre pedig válaszul – a kiegyensúlyozott táplálkozás kontra repülőút példa mellett – azt is elmondta, hogy növényi fehérjékkel ki lehet váltani állati fehérjét, de előbbiekben azonos fehérjetartalom mellett több kalória van. Az egyéb tápanyagok szempontjából sem megkerülhető a hús, hiszen például 25 kiló spenótot kell megenni ahhoz, hogy ugyanannyi vas jusson a szervezetbe, mint 128 gramm marhahússal.

Hatszáz telep újult meg

A magyar baromfiágazat teljesítményére is negatív hatással voltak az elmúlt időszak történései. A Covid-19-től a madárinfluenza járványon át az orosz-ukrán háborúig, illetve az annak következményeként is jelentkező válságig, a baromfi-termékpálya szereplői jól szerepelnek a piacon. A szektor teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben, a termék előállítása a hazai szükségletet 30-40 százalékkal haladja meg, így az agrár-élelmiszergazdaság egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazata, amely közvetlen és közvetett módon több tízezer családnak nyújt megélhetést. 

A BTT által szervezett konferencián Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára is a baromfiágazat kiemelt szerepét hangsúlyozta, és azt is elmondta, hogy az agrártárca az idén január 1-jén elindult új KAP keretei között is igyekszik minden lehetséges támogatást megadni a szereplőknek. Megmaradnak egyebek mellett a beruházási, az állatjóléti és a génmegőrzési támogatások is, a vidékfejlesztési források maximális, 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően pedig az előző uniós ciklushoz képest háromszor több forrást tudnak biztosítani. Az előző ciklus most záruló Vidékfejlesztési programjában a baromfiágazatban 600 telep fejlesztését segítették, több mint 175 milliárd forint értékben – mondta Tarpataki Tamás.

Tarpataki Tamás, helyettes államtitkár

Ez is érdekelhetiAz orosz embargó várható hatásai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A MATE növényvédelmi drónpilótái világszínvonalú tudással bírnak
Tizenhat fő végezte el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az ABZ Drone Kft. legutóbbi közös növényvédelmi drónpilótaképzését Keszthelyen. A július 11-én megrendezett oklevélátadó ünnepségen Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora gratulált a végzetteknek.
MBH Bank: A kiskereskedelem lehet az idei növekedés egyik támasza
A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit, így az ágazat állapota mind a fogyasztók, mind a gazdaság és az állam szempontjából kulcsfontosságú. A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának kiskereskedelmi trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a területhez kapcsolódó üzleti tapasztalataiba is.
Gépjárműadó és cégautóadó, amit a gépjárművek után fizetni kell
Új határidőt kell megismerniük és megszokniuk annak a hozzávetőleg 3,5 millió magyarnak, akik gépjárműve rendelkeznek, ugyanis 2024-től április 15-e a gépjárműadó befizetési határideje. Az új határidő a korábbi 2 befizetési határidőt (március és szeptember 15-ét) váltja fel. Ez azt is jelenti, hogy az idei évtől, a fő szabály szerint, egy összegben kell megfizetni az adót. Ennek indikátora az az adózói gyakorlat volt, hogy sokan már az első márciusi határidővel a teljes éves adót megfizették, biztos, ami biztos alapon, de ilyenkor ez az összeg a második fizetési határidőig túlfizetésként jelent meg az adószámlán.
Debrecenben piacképes agrárdiplomát adnak kézbe
Folyamatosan frissítik a Debreceni Egyetem agrárképzéseit, hogy a hallgatók olyan sokrétű tudást és kompetenciákat szerezhessenek meg, amelyek megfelelnek az egyre inkább specializálódó, modern mezőgazdaság követelményeinek – hangsúlyozta Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszer-tudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Jó hír a gazdáknak!
Folyamatosan nyílnak meg a pályázatok az új KAP stratégiai tervéhez kapcsolódva. Azt már sokan fölhánytorgatják, hogy a források elérése jelentős adminisztrációval jár, és ezt a kisebb gazdaságok hozzáértő munkatárs hiányában egyre nehezebben teljesítik.
Elindult az új agrártámogatási honlap
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza