Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András főtitkár, MAGOSZ, 2023/07/21
Címkék: földértékesítés, földforgalom
Több ponton is változott májustól a földforgalmi szabályozás, új alapokra fektetve például a vételár vizsgálatát vagy finomhangolva az állami földek vásárlásának szabályait. Ezekről lesz szó a mostani írásomban.
Hazánkban igen szigorú szabályok érvényesülnek a termőföldszerzés terén, hiszen a kereslet nem csak a gazdálkodók oldaláról áll fenn, hanem a befektetők részéről is. A magyar birtokpolitika egyértelműen a termelők számára kívánja biztosítani a földhöz jutás lehetőségé, így nem véletlen, hogy speciális korlátozás kapcsolódik a termőföld vételárához is, a szabad árversenyt ugyanis aligha bírnák a tőkés befektetőkkel. Az eddigi szabályok alapján egy vételár kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy az adott földterület 20 év (erdő esetében 50 év) alatt mennyi jövedelmet termelhet és amennyiben az adásvételi ellenérték ezt az értéket meghaladta, úgy aránytalan vételár miatt a szerződést el lehetett utasítani. A tapasztalat viszont az volt, hogy egy adott föld jövedelemtermelő képessége – főleg 20 évre előre – nehezen számszerűsíthető, ezért szükségessé vált egy ennél sokkal objektívabb rendszer felállítása.
Az új szabályok alapján már a helyben (a településen) kialakult átlagár lesz a vizsgálat alapja. Az átlagár kiszámításánál az előző naptári év adásvételeit veszik alapul, viszont fontos, hogy az állami földek értékesítésének vételárait nem számítják bele az átlagárba, mivel azoknál az ár egy ajánlati versenyben vagy árverésen – felső plafon nélkül – alakul ki. Érdemes azt is tudni, hogy az átlagárat művelési áganként határozzák meg, melyek az Agrárkamara honlapján valamennyi településre nyilvánosan elérhetők ide kattintva: https://www.nak.hu/tta. A helybeli átlagártól legfeljebb 10%-kal magasabb vételár határozható meg a szerződésben. A hatálybalépés szempontjából ki kell emelni, hogy az új rendelkezéseket csak a 2023. május 1-je után kötött szerződések esetében kell alkalmazni.
Van lehetőség az átlagár + 10%-tól való eltérésre is. Az új rendszerben tehát szó sincs a minőségbeli és gazdálkodási szempontok figyelmen kívül hagyásáról, viszont ezzel a módszerrel immáron egy sokkal objektívebb eszköz áll rendelkezésünkre a valóban túlzó esetek megakadályozására. Fontos, hogy az átlagos vételártól való eltérést illetve annak okát már előre, a szerződésben indokolni kell, ahogy az arányosságra is figyelni kell az eltérés és az indokolás összhangjának kialakításakor. Lényeges szempont az is, hogy ezeket az előnyös tulajdonságokat a település többi földjéhez kell viszonyítani, tehát csak akkor lehet magasabb árat kikötni, ha a település többi földjéhez képest valamilyen szempontból jobb vagy előnyösebb területről van szó. Nem lehet azonban figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni eseményeket és a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától akár részben is függő körülményeket.
A 10 hektár fölötti területek értékesítésével folytatódik az állami földértékesítési program. Az első ütemben több mint 12 ezer hektárt kínálnak megvételre, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészleteket. Az árverések szabályai javarészt már ismertek lehetnek a Földet a Gazdáknak programból, amellett, hogy fontos változások is történtek az eljárásrendben. Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy az árverés lezárultát követően nem kerül majd sor kifüggesztésre, tehát az elővásárlási jog csak az árverés helyszínén, közvetlenül az árverést követően lesz érvényesíthető.
Árverezőként csak olyan természetes személy földműves vehet részt, akinek életvitelszerű lakáshasználata vagy üzemközpontja legfeljebb 20 km távolságban van. Az árverések lebonyolítására 2023. június 22. és 2023 július 14. napja között kerül sor. A vételárat 2023. október 15-ig kell megfizetni és ugyanez a határidő akkor is, ha a vételár megfizetése hitelből történik. Az árveréssel nem szűnik meg a földön fennálló haszonbérlet, más a helyzet viszont a megbízási szerződés esetén: amennyiben a terület megbízási szerződéssel van hasznosítva, úgy a megbízási szerződés az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével megszűnik.
1) A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)
2) A földhasználó (legalább 20 km-en belüli életvitelszerű lakáshasználat vagy üzemközpont esetén)
3) A kiemelt tevékenységet végző földműves (állattartó, ökogazdálkodó, vetőmagtermesztő, kertészet, eredetvédett termék előállítója)
4) A helyben lakó szomszéd
5) A helyben lakó földműves
6) A 20 kilométeren belüli földműves
Azonos ranghely esetén sorsolás dönt, ez egy speciális szabály az állami földek értékesítésénél.
Ajánlott kiadványokDr. Imre József :
TermőföldünkDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságbanLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza