2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Stagnáló öntözés - Pótlólagos ráfordítások nélkül nem várható siker

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés, Növénytermesztés | 2023/08/07

A száraz, aszályos időjárás tavaly visszavonhatatlanul ébresztőt fújt a gazdáknak. A hőmérséklet 48 napon át meghaladta a 30 Celsius fokot, harminc év alatt 1.1 fokot emelkedett, 120 év alatt a tavalyi volt a harmadik legmelegebb nyár. Ennyi kedvezőtlen adatból csak azt a gazdasági következtetést lehet levonni, hogy a biztonságos termeléshez szükség van a pótlólagos ráfordításokra, köztük az öntözésre.

A gyakorlati kivitelezés azonban akadályba ütközött, mert kevés az öntözésre berendezett terület. A tavalyi adatok szerint 111 ezer hektáron öntöztek, ez a mezőgazdasági területnek csupán két százaléka. Az Alföldön volt intenzívebb az öntözés, a teljes öntözött terület 85 százalékára ott került pótlólagos ráfordítás, s a kiöntözött víz 85 százaléka is oda jutott. Ez persze indokolt is, hiszen az Alföldön 350-450 milliméter volt a természetes csapadék, a Dunántúlon 30-35 százalékkal magasabb az érték.

Ha visszakeressük az elmúlt évtizedek adatait, kiderül, hogy az öntözési gyakorlat hanyatlott. Az 1970-es években 350 ezer hektár volt az öntözésre berendezett terület, s ezt a szövetkezetek, állami gazdaságok hasznosították. A rendszerváltás utáni kárpótlás, a kisgazdaságok erőltetése ártott – finomabban fogalmazva nem használt – az öntözési gyakorlatnak, és persze az ezt követő gazdasági eredménynek sem.

Ambiciózus célok voltak, a mezőgazdaságot irányító, befolyásoló szakemberek megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, s meghirdették az öntözés fejlesztését. Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt az új tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek magalakulásának támogatását tűzte ki célul. Az agrárminiszter még 2019-ben nyilatkozta, hogy a cél a 400 ezer hektár öntözése. Az öntözési közösségek támogatására milliárdos támogatási pályázatok jelentek meg, s vannak érvényben. Tavaly tartósan vízhiányos időszaknak minősítettek hét hónapot, s a rendkívüli öntözési igények miatt támogatást kaphattak a vállalkozó gazdák, de csak 11 ezer hektáron vették igénybe. Az idén már az öntözővíz ingyen van.

Az ambiciózus célokhoz halvány eredmények társultak. A tény, hogy 111 ezer hektáron öntöztek tavaly - az idei pontos adatok nem ismertek - és ez a harmadát sem éri el a néhány évtizeddel ezelőtti területnek. Az okok szerte ágazók: a korábban berendezett területek infrastruktúrája tönkrement; a gazdák bizonytalanok, mert évekig bányajáradékot fizettek az öntözővíz után, később drága volt a víz, most meg éppen ingyen van; az aszály is csak tavaly okozott látványosan érzékelhető károkat; a pótlólagos ráfordítások mérhető haszna sem közismert. 

Az utóbbiak hasznát a tudományos eredmények bizonyítják. Nagy János professzor tartamkísérletei szerint a műtrágyázás 48, az öntözés 28, a talajművelés 18, a növényvédelem 6 százalékkal járult hozzá a kukorica termésnövekedéséhez. Azt is bizonyítják, hogy a termelési tényezők hatásai nem függetlenek egymástól, s ha nem lehet öntözni, más agrotechnikai eljárások is hatástalanok maradnak. Sőt: aszályos területen a műtrágya nagyobb adagjai terméscsökkenést is okozhatnak.

Megbízható szakmai ismereteket, hatékony megoldásokat kiadványainkban találhatnak, a szaktudas.hu webshopban. 
A témában kiemelten ajánljuk figyelmükbe Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című digitális kötetét, valamint Dr. Nagy János Kukorica - a nemzet aranya című sorozatának A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése című részét.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Nagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Új vízforrások és mérhető környezeti adatok az agrárium szolgálatában
A víz újrahasználatához szükséges technológiák rendelkezésre állnak. Mi a Klarwin Magyarországnál azt tapasztaljuk, hogy a szélesebb hazai alkalmazásnak ma elsősorban a jogszabályi háttér szab határt. Egy hazai kommunális szennyvíztisztító telepen is bemutattuk, hogyan kezelhető tovább a már megtisztított szennyvíz. Az agrárvállalkozásoknak a vízkezelés mellett levegőminőségi mérőrendszereket is kínálunk, amelyekkel jobban megismerhetik telephelyük környezeti hatásait.
A Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik stabil meghatározó szereplője
A szarvasi székhelyű Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik meghatározó és stabil szereplője. A cég egy családi gazdaságból fejlődött ki, 2011-ben alapították, és Besenczy Zoltán ügyvezetésével az ország egyik legfontosabb bio-integrátori szervezetévé nőtte ki magát. A vállalat helyzete, piaci pozíciója és tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ökológiai termeléssel és a célzott támogatási rendszerekkel. Besenczy Zoltánnal beszélgettünk.
Kihívásokkal küzd a biogazdálkodás
A hazai ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az elmúlt évtized dinamikus növekedése után jelenleg egy stabilizálódó, strukturális kihívásokkal küzdő, de folyamatosan támogatott ágazatként jellemezhető. Az ellenőrzött területek mérete mára megközelíti a 400 ezer hektárt (a KSH legfrissebb adatai szerint 384 ezer hektár felett jár), ami a teljes hazai mezőgazdasági terület több mint 6-7 százalékát teszi ki.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza