Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2023/08/23
A tőkének nincs környezettudata és szociálisan sem érzékeny. A termelés gazdasági célja a profit növelése.
Messze kerültek ettől a magyar gazdák az elmúlt évben, s az idei kilátások sem biztatóak. A tavalyi aszály miatt kevés volt a termés, az ukrán gabona elárasztotta a piacot; közös hatásuk, hogy megcsappantak a bevételek, miközben a termelési költségek növekedtek. A következmény: a gazdák jelentős része nem profitot, hanem veszteséget „termelt”.
Mostanra lényegében befejeződött a kalászos gabonák betakarítása, a legnagyobb területen termelt búza hektáronkénti termésátlaga 5.6 tonna lett, ami elmaradt a várakozásoktól. Rontja a gazdák helyzetét az is, hogy a termésnek csak a harmada az úgynevezett malmi minőség, ami egyben magasabb árat is jelent. Az előrejelzések szerint a malmi és a takarmánybúza értékesítési ára élesen elválik majd egymástól. Ráadásul egyik sem kedvez a gazdáknak. A raktárakban 8 millió tonna gabona van, a hazai szükséglet pedig csak 3 millió. Ötmillió tonna gabonának piacot kellene keresni. A találatokat jelentősen mérsékeli, hogy egy éve a kormány korlátozta az exportot, ennek hatására a külföldi vevők bizalma megingott a magyar szállítókban. A kínálatot és a vevőknek kedvező árakat az ukrán gabona fenntartotta.
A magyar gazdáknak maradt a vártnál kissé alacsonyabb termés, a tonnánként 60-70 ezer forintos vételár. Amint a mondás tartja, ez hideg vízre sem elég. A termelési költségek elszálltak, hektáronként 450-480 ezer forint között változnak. A jelenlegi árakon ez 7 tonna termést feltételez, az átlag viszont 20 százalékkal alacsonyabb. Az átlag mögött természetesen nagy lehet a szóródás, de az biztosan kijelenthető, hogy a gazdák egy része kénytelen elviselni a veszteséget.
Pénzügyi értelemben a kukoricában sem lehet bizakodni. Szemre most még szépek a kukoricatáblák, hektáronként 8 tonna termésre számíthatunk. A termelési költség viszont magasabb mint búzáé, meghaladja az 500 ezer forintot hektáronként. Ha nem éri kár a kukoricaföldeket, s az előrejelzések beválnak, a 70 ezer forint körüli felvásárlási ár éppen csak fedezi a költségeket.
A jövő megalapozásához, mindenekelőtt az őszi vetések előkészítéséhez pénzre van szükségük a gazdáknak. A források rendkívül szűkösek. Ha a gabona a raktárakban marad, nem lesz bevétel. Külső forrásokat kellene keresni. A banki kamatok rendkívül magasak, a 16-17 százalékos kamat kigazdálkodása nem reális opció. Ráadásul a finanszírozási szándék is halvány, hiszen a bankok a sikeres, biztosan megtérülő befektetést, termelést szeretik finanszírozni. Várhatóak az uniós támogatások, de a hírek szerint csak október közepén, amikorra az őszi kalászosok magjának már a földben kellene lenni. Szóba jöhetnének még a devizahitelek, de ezekben csak a gazdák töredéke reménykedhet, hiszen a többségnek nincs devizában bevétele.
Úgy tűnik, magukra maradtak a gazdák a termelés finanszírozásában. Akinek van tartaléka, s bízik a jövőben, majd hozzányúl a félretett forrásokhoz. Mielőtt ezt megteszik, válaszolniuk kell a gazdálkodás alapvető kérdéseire: mit, hogyan, kinek és hol termeljenek. A válaszhoz, a döntések támogatásához a gazdasági információk megtalálhatók a Szaktudás Kiadó online könyvesboltjában, a szaktudas.hu oldalon.
Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztésePupos Tibor:
Forgótőke-gazdálkodásSipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztéseR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Radics László (szerk.):
A rozs termesztéseNábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin (szerk.):
Üzemtan II.Nábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin (szerk.):
Üzemtan I.Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza