A gazda nem rabszolga, hanem az egyes nemzetek erős tartópillére

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2023/09/01

JAKAB ISTVÁN
a MAGOSZ elnöke

Elnök úr, az Agrárium legutóbbi számában Papp Zsolt György úrral, a MAGOSZ Ifjú Gazda tagozat elnökével készítettünk interjút. Ön hogyan látja a fiatalok helyzetét?

Végtelenül boldog és büszke vagyok, hogy a MAGOSZ egy olyan szervezet, amelyben egy év alatt az ifjú gazdák szerveződésében tizenkilenc új tagszervezet alakult, vagyis az ország minden megyéjében jelen vagyunk. Ugyancsak tizenkilenc megyei szervezettel rendelkezünk a Gazdasszony tagozatunkban, és ezen túlmenően, egy év alatt több mint tíz önálló gazdakör alakult országos szinten, ami azt jelzi, hogy az emberek szervezetten kívánnak az érdekeik mellett kiállni. Van tudás, együttműködés, információáramlás, és egymás iránt kölcsönös a bizalom. Nekünk, a mi generációnknak, és a MAGOSZ-nak, mint anyaszervezetnek az a feladata, hogy a fiatalokat helyzetbe hozzuk, segítsük. Az első lépések már megtörténtek, hiszen olyan jogszabályi változások születtek, amelyek a fiatalokat segítik elindítani a pályájukon. Segítik a fiatalokat a gazdaság átadásban átvételében, a Vidékfejlesztési Program fejlesztéseinek igénybe vételében, hogy stabil, versenyképes gazdaságot tudjanak építeni. És született jogszabály az adózással kapcsolatban is, amely a fiatal gazdálkodókat szintén támogatja. Az Ifjú Gazda és a Gazdasszony tagozat országos elnökei egyben a MAGOSZ országos elnökségnek is tagjai, tehát a legfelső döntéshozásban is aktívan részt vesznek. Az a célunk, hogy a 21. századi kihívásokra a fiataljaink úgy tudjanak felkészülni, hogy az adottságainkat a legjobban kihasználják, és az összes rendelkezésre álló uniós forrást pedig igénybe tudják venni az utolsó forintig.

A KSH szerint a gazdaságokat irányító szakemberek átlagos életkora 59,7 év. Mikor csökkenhet ez a magas átlag életkor?

Szerintem külön kell választani az aktív gazdákat a földtulajdonosoktól. Az egy dolog, hogy egy gazdaság mérete a papíron mekkora, a másik dolog a fizikai állapot. Ha repülőgépről megnézzük a táblák méreteit, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon versenyképes, jól szervezett, magas színvonalon irányított és vezetett gazdaságok működnek. Ha a tulajdonosokat vesszük górcső alá, akkor nyilvánvaló, hogy magas életkor átlagot kapunk, ezért is született meg a gazdaság átadásáról szóló törvény, amely folyamatos átmenetet biztosít, kiemelt támogatás mellett. Ne feledjük el, hogy az Európai Unióban Magyarország az elsők között vezette be az agráregyetemeken a precíziós gazdálkodás tantárgyat, és nálunk indult a precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés is. Ezzel már bevontuk a fiatalokat a gazdaságok vezetésébe, mert sok fiatal a diplomája megszerzése után családi gazdaságban dolgozik majd, és előbb utóbb átveszik a gazdaság irányítását, melyet egy ideig az idősebb generációval közösen végeznek. Az idősebb generáció igen sok tapasztalattal, tudással rendelkezik, de a mostani, korszerű tudás, a precíziós gazdálkodás, a klímaváltozáshoz igazodó technológiák, az adatalapú gazdálkodás megvalósításához már a fiatalok tudása szükséges. A generációkat nem szétválasztani, hanem összekötni kell, mert így lesz hatékony a gazdálkodás. Egyébként a már említett új adózási kedvezmények is segítik a fiatalokat, miként a földadó eltörlése is. Számos olyan jogszabály is született, ami a helyben lakó gazdálkodót helyzetbe hozza a földvásárlás, a művelés területén. Komoly kihívás, hogy a piaci trendek alakításába is beleszólhassanak a gazdák, de ez még várat magára.

A gazdaság átadásáról, az adózási kedvezményekről szóló törvény több mint egy éve él. Milyen változásokat tapasztaltak az elmúlt időszakban a törvények nyomán?

Napi statisztikákat ugyan nem vezetünk, de azt mondhatom, hogy folyamatossá vált a fiatalok előrelépése. A MAGOSZ-on belül nagyon jelentős mozgás van, mert egyre több idősödő gazda mondja, hogy átadom a gazdaságot. Komoly vita zajlott arról, hogy a gazdaság átadása egyben vagy több részletben történjen. A jogszabály az azonnali, teljes körű gazdaságátadás esetén biztosítja az előnyöket, most van egy átmeneti időszak, amikor még csak kevesen lépték meg a gazdaságátadás gyakorlati megvalósítását, mivel idős és fiatal együtt viszi a gazdaságot. A végső rendezés tehát még nem született meg, csak a döntést hozták meg az átadásról. Ennek oka, hogy az idősebb generáció a gazdálkodás minden részletét meg akarja ismertetni a fiatal generációval, mert az idősek jól tudják, hogy a 21. században csak a gyakorlati tudás alapján nem lehet gazdálkodni. A fiatalok viszont azt tudják, hogy csak a digitális műszerekre hagyatkozva sem lehet eredményesen, hatékonyan gazdálkodni. Szükség van más kapcsolatrendszerek működtetésére is, így a bankokkal, a kereskedelemmel, a különböző szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, az Agrárminisztériummal, a gazdatársadalommal való szoros együttműködésre is. A gazdaság irányítása csak akkor működik jól, ha a gyakorlati tudást és a korszerű tudást ötvözve visszük a gazdaságot.

Felgyorsíthatja-e a klímaváltozás a generációváltás folyamatát?

Meggyőződésem, hogy csak a klímaváltozás miatt nem adja át az idősebb generáció a fiatalnak a stafétabotot, s ez nem baj. A gazdálkodás nem úgy működik, hogy egyik pillanatról a másikra merev határvonalat húzunk. A gazdálkodás egy folyamat, amelyben helye van a változásnak is. Hogy értsük egymást: ha egyik évben mélyszántást, forgatásos talajművelést alkalmazok, nagy adagú műtrágyát szórok ki, s a hagyományos vetőmag fajtákkal dolgozok, akkor a következő évben nem fogom drasztikusan megváltoztatni a technológiát, mert a vállalt kötelezettséget, az értékesítést így látom biztosítottnak. A változtatást csak garanciákkal valósítja meg a gazda. A klímaváltozásra sem egyik napról a másikra készültünk fel, ez is folyamatban zajlott, zajlik ma is. Új talajművelési technológiára van szükség a vízmegtartás érdekében, új tápanyag gazdálkodásra, vízbiztosításra kell átállni, új szárazságtűrő, rezisztens vetőmagot kell használni, e nélkül nem lehet minőségi alapanyagot hatékonyan előállítani. De ebben a folyamatban szükség van az idősebb generációra is, hogy az átmenetben partnere legyen a fiatalnak, hogy a fiatalnak legyen kitartása az esetleges kudarc ellenére is. Nem az életkor határozza meg, hogy valaki mennyire tud korszerűen gondolkodni, ki mennyire innovatív, hanem az, hogy ki mennyire képes, hajlandó a kor kihívásaival szembesülni, és a megfelelő megoldásokat megtalálni.

A tudománynak is nagyon komoly szerepe van a generációváltás elősegítésében, felgyorsításában…

Az új generáció másként gondolkodik. A fiatalok már egymással együttműködnek, egyeztetnek, őszintén, nyíltan megbeszélik a szakmai problémájukat, és sokkal gyorsabban átállnak. Az egyes kutató intézetek óriási hibát követtek el, mert egy egészen eltérő klímában nemesített alanyokat hoztak be a hazai köztermesztésbe. Ezek az alanyok lehet, hogy tőlünk 1300 kilométerre délre, fagymentes környezetben kiválóan teljesítenek, de a mi klímaviszonyaink között nagyon komoly veszteségeket kell elszenvednünk például a fagykárok miatt. A nemesítői munka, a tudomány, a magas színvonalú tudás alkalmazása helyenként komoly csorbát szenvedett, remélem, hogy a mostani fiatal kutatók eljutnak oda, hogy nem a kereskedők kezébe adják a lehetőséget a tudomány művelése terén, hanem párbeszédet folytatnak a gazdákkal, hogy jó döntéseket tudjanak hozni. Az adott éghajlati, talaj körülményekhez jól alkalmazkodni képes fajtákat kell a köztermesztésbe vonni.

Az egyetemek és a gyakorló szakemberek közötti együttműködés ma még igen gyenge, laza.

Az alapítványi egyetemeken az utóbbi két-három évben indult meg az a munka, amelyik ismét a nemzetközi kapcsolatok erősítésével a magyar érdekeket szolgálja. Az új tudományos ismeretek gyors átültetése a gyakorlatba azon elvnek az alkalmazása, hogy az öncélú kutatás helyett a gyakorlat számára biztosítsunk korszerű technológiákat, korszerű fajtákat. Ma már az a meghatározó szempont, hogy 21. századi tudás birtokában, gyakorlati ismeretekkel rendelkező fiatal mérnökök kerüljenek ki az egyetem padjaiból. A mintagazdaságok és az egyetemek közötti kapcsolat szintén segíti a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetését. Alapkövetelmény, hogy egy adott fajta és adott technológia választása úgy történjen meg, hogy a döntésnél a térség klímáját és talaji adottságait is figyelembe veszik. Vas vármegye példája igazolja, mely nem a legjobb talajáról híres, de mégis a legjobb technológiával és fajtaválasztással igen jó eredményeket érnek el a gabonatermesztésben, hiszen 7,2 tonna/hektár búzatermést takarítottak be az 5,5 tonna/hektár országos átlaggal szemben. A tartalék erőforrásunk tehát az, hogy mennyire tudunk a változó környezethez, a bolygón folyó öldöklő versenyhez jól alkalmazkodni. Igen fontos az innovatív szemlélet, és az együttműködés.

A MAGOSZ, miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választási jelölő szervezete, szoros szimbiózisban dolgozik együtt a köztestülettel.

A MAGOSZ kezdte el a kamarai rendszer újra építését. A NAK ma valamennyi magyar termelő, feldolgozó, és nagykereskedő érdekében, ágazati szinten a versenyképességet javítva professzionálisan dolgozik. A törvény ma Európa legjobb szabályozását garantálja. Nem véletlen azok az eredmények, amelyet az egységes kérelem benyújtásánál elértünk, s amit a KAP változásának az időszakában produkáltunk. Mindenki időben, a kellő ismeretek birtokában, a saját lehetőségeinek az ismeretében, határidőre nyújtotta be az egységes kérelmét. Ezt az unióban egyedül Magyarország tudta teljesíteni. Minden más tagállam kérte a határidő módosítását. S ahogy Ön is említette, mint jelölő szervezet szorosan együttműködünk a kamarával az első pillanattól kezdve, s ez a jövőben is így lesz. Egy tudás-, és információs bázis van, egy brüsszeli iroda segíti a teljes magyar agrárgazdaságot, élelmiszeripart, ott vagyunk a Copa-Cogeca szervezetében, a megyei területi kamarákban a falugazdászok tökéletes hátteret kaptak az új KAP-pal kapcsolatban, akik jövőre szaktanácsadóként is dolgozni fognak. A falugazdászok a vidék lelkiismeretei, a vidék szeme, a vidék kapcsolatai, hiszen csak így tudjuk a több mint 2200 területi agrárgazdasági bizottsággal tartani a kapcsolatot, s az információkat oda-vissza vinni. Érdemi konzultációk folynak a szaktanácsadók és a gazdálkodók között.

Visszatérve a kutatás-fejlesztéshez: az a tapasztalat, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a kutatókat a tudományos rendszer arra kényszeríti, hogy csak angolul publikáljanak, így a kutatási eredmények nem jutnak el magyarul a gazdálkodókhoz.

Egyetértek. A világ nagyot változott. Feltétlen szükséges volna a tudományos eredmények magyar nyelven való publikálása, mert van egy széles kör, aki nem csak az eredményt akarja megismerni, és a szerint alakítani a gazdálkodását, hanem a kulisszák mögé is szeretne látni. A széles közösség számára persze, közérthető módon kellene megfogalmazni a kutatási programokat, s annak eredményeit, mert ezek már alkalmazhatók a gazdaságokban. A MAGOSZ-ban mi azt csináljuk, hogy az uniós szakzsargonban megjelenő szövegeket a gazda logika alapján lefordítjuk értelmezhető szövegre, amit hetente közzé is teszünk a honlapunkon, a facebookon. De szükség volna összegző könyvekre, rövid hangos könyvekre is.

Az ukrán gabona bejövetele sok problémát okozott, és okoz ma is a magyar gazdáknak. Ön szerint mi lesz a vége ennek a történetnek?

Nagyon nehéz időszakot élünk. A háborút illetően Magyarország álláspontja egyértelmű, s a háború szörnyű, romboló hatásait egész Európa érzi. Sajnos, a háborúnak vannak hiénái, vámszedői, s olyan körök, akik igazán erősen gazdagodnak. Most nincs idő elemezni a háború kitörésének okait, de ha megnézzük, hogy Ukrajnában a tíz legnagyobb agrárgazdaságból hány van ukrán tulajdonban, akkor kiderül, hogy egyet találunk, amelynek csak részben tulajdonosa ukrán. Luxembourg, Ciprus, USA, Hollandia, Szaúd-Arábia, Kína nagy befektetői a tőkéjükkel ott vannak Ukrajnában, ahol 41 millió hektár kiváló minőségű szántóföld áll rendelkezésre. Ekkora földterület az unió agrár és élelmiszer piacát alapjaiban változtatja meg. A háború idején, az éhező földrészek ellátása helyett, az ukránok elárasztották gabonával, hússal, egyéb élelmiszerekkel az Európai Uniót, ami az unió piacán belül igen komoly zavart, árcsökkenést, hihetetlen input áremelkedést okozott. Ezt szenvedjük ma is. A mi álláspontunk az, hogy a határokat le kell zárni, hozzájárulunk ahhoz, hogy az országon keresztül vasúton, lezárt vagonokban Ukrajnából kiszállítsák a gabonát, de Magyarországra vámmentesen ne jöhessenek be. A vámmentes termékek bejövetele ugyanis nem az uniós gazdák érdekeit szolgálja, s nem az uniós és a magyar gazdák ügye. Ez a döntés az ukrán gazdákat támogatja, az Ukrajnával szomszédos országok gazdáit pedig a saját piacaikon lehetetlenítik el. Ma ugyanis ez történik. Nem fogjuk a határokat megnyitni az ukrán vámmentes termékek előtt, mert ezek a termékek a mi teljes piacunkat tönkre teszik. Ezért demonstráltunk Brüsszelben a hat ország gazdáival, akik egyetértenek az álláspontunkkal. Minket kártérítés illet az Unió részéről, de nem annyi, amennyit kaptunk: Spanyolország több mint 81 millió eurót kapott, Olaszország 60 millió eurót, Franciaország 53 millió eurót, Lengyelország 39 millió eurót, Románia 29,7 millió eurót, míg Magyarország 15,9 millió eurót. Ez pedig édes kevés, de ezek a tények. 

Nincs tennivalója az Európai Uniónak? Mi lesz, ha vége a háborúnak?

Az EU lengyel agrárbiztosa mondta ki, hogy az unió gazdái az Ukrajnából történő vámmentes áruk befogadásával járulnak hozzá a háborús károk enyhítéséhez. Ezt akarják, mi pedig ez ellen határozottan fellépünk. A kettős mérce működik. Mit várunk attól az EU-tól, ahol a Parlament alelnökét, és munkatársait, több képviselőt bilincsben visznek el, majd a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban szavazhatnak. Mérlegelni kellene, hogy ki miről szavazhat. Ez ma az EU „döntéshozatali mechanizmusa”, a kettős mércéje. A jövő évi választásokon eldől, hogy marad-e ez a kettős mérce. Én bízom benne, hogy Európa felébred, és meghallja és megérti a vidék hangját is. 

Mi a jövő? 

Már semmi sem lesz olyan, mint amilyen korábban volt. Oroszország több mint megduplázta a gabonatermesztésben a fajlagos hozamokat. Oroszország jelentősen bővítette és bővíteni tudja a mezőgazdasági termelő területeit, ahol a legkorszerűbb technológiákat alkalmazza. Oroszország az ukrán gabona piacainak nagy részét már átvette, Ukrajna kiszorul ezekről a piacokról. Ezek az ukrán áruféleségek tehát az Európai Unió piacán jelennek meg. Szomorúnak tartanám, ha Európa elfogadná azt, hogy az európai agrártermelők 170 millió hektáron egyfajta skanzenbe szorulnának, és ott várnák a csodát, miközben a vámmentesen beszállított és ellenőrizetlen körülmények között, több mint tíz-húsz éve kitiltott hatóanyagok felhasználásával előállított gabonával, élelmiszerrel árasztják el az uniós piacot. Ez katasztrófa, ezt így tartani nem lehet, ez elfogadhatatlan. Nekünk óriási tartalékaink vannak, s ehhez meg kell kapnunk a jogszerűen járó uniós forrásokat. A korszerű vízgazdálkodást meg kell valósítani, ami már részben zajlik, a kidolgozott programjaink már elkészültek, a tervezés és kivitelezés folyamatban van. De még számos a tennivaló, a Green Deal (Zöld Megállapodás) programot teljesen át kell alakítani. Mi is egészséges élelmiszert akarunk előállítani, azonban ahhoz nem lehet úgy hozzáállni, hogy kivonom a hatóanyagokat, amelyek hatékonyak, és az emberre nem ártalmasak, és a felére csökkentem a műtrágya felhasználást. Így nem lehet hatékonyan gazdálkodni, miközben az ukrán gabona olajos növények, állati termékek, valamint brazil, argentin gabona, szója nagy mennyiségben árasztja el az európai piacokat. Az európai agrárpolitikát az adott helyzethez igazítva újra kell gondolni, minőségi alapanyagokat előállítva, magas minőségű, a 21. századi életmódhoz igazodó egészséges élelmiszert előállítani, a versenyképességet megtartva, a gazdákkal együttműködve. A gazda nem rabszolga, nem alárendelt társadalmi réteg, hanem felelős gondolkodás mellett az egyes nemzetek erős tartópillére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai