2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Magyarok Kenyere programról

Kategória: Agrárgazdaság | 2023/09/02

A nemzetegyesítő szolgálatáért Magyar Örökség Díjban részesült program a búzagyűjtést, a rászoruló magyar emberek megsegítését tűzte zászlajára. Egy regionális, egykoron csak augusztus 20-ához kötődő kezdeményezésből ma már egy, az országhatárokat átlépő teljes éves eseménysorozattá vált, és a segítségnyújtáson túl ma már a Magyarok Kenyere a hosszú távú szakmai együttműködések kialakításának-, a magyarság egészét támogató információ- és tudásátadásnak a színtere, jelentette ki Jakab István.

Tavasszal a történelmi egyházak képviselőivel közösen, a felvidéki Hanván kértük a Jóisten áldását a vetéseinkre, mely imádság meghallgattatott. A napokban helyeztük el a magyar gazdák összetartozását jelképező aratókoszorút a Szent István Bazilikában az Úr gondviselő áldását, oltalmát kérve, és készülünk az egyes régiók összetartozását, és az egymásért való felelősségvállalást is szimbolizáló nagy ünnepségünkre, a Kárpát-medencei Búzaösszeöntő Ünnepségre, melynek idén augusztus 19-én Szolnok városa ad otthont, ahol – a diaszpóra magyarságának bekapcsolódásával - valóban mind a 15 millió búzaszem egyesül, mondta az elnök.

Idén az aratási idő eltolódásával együtt még javában - várhatóan augusztus végéig - folyik a búzagyűjtés, a Kárpát-medence teljes magyar lakta területein, melyhez térségi szinten is számos búzagyűjtő nap és regionális búzaösszeöntő esemény társult. Az idei évben közel 300 gazdálkodó vállalta önként, hogy gyűjtőpontként fogadja a búzaadományokat. Ez a fuvarozók segítségével malmokba kerül, akik szintén önként vállalták a búza őrlését, a liszt kicsomagolását.

Az évek során nem csak a búza mennyisége, de a programban résztvevő partnerszervezetek, és az azt támogató gazdálkodók, cégek, illetve magánszemélyek száma is folyamatosan nőtt. Az egykori 10 tonnához képest ma már 1000 tonna búzát mozgatunk meg egy-egy évben, tesszük mindezt idehaza a NAK és a MAGOSZ 19 vármegyei szervezeteivel, valamint 15 határon túli gazdaszervezettel karöltve. A búzagyűjtésen túl - a sok jó szándékú ember önzetlen adománya és munkája által - a Magyarok Kenyere Alapítvány közreműködésével több tonna friss zöldséget, konzervet, a sütéshez szükséges élesztőt, tésztát, de vetőmagot és az árumozgatást segítő gépeket is el tudtunk juttatni oda, ahol arra a legnagyobb szükség mutatkozott. Sokan vannak, akik azonosulnak a Magyarok Kenyere program célkitűzéseivel, azonban nem gazdálkodnak: ők pénzadománnyal támogatják a program működését. Az összefogásnak hála, a tavalyi évben is több százezer nélkülöző magyar ember asztalára kerülhetett mindennapi kenyér, mondta végezetül Jakab István.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza