2024. 07. 13., szombat
Jenő
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A hazai rizsfogyasztás növelése alapvetően fontos

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2023/09/04

A hazai rizstermesztés egyharmadát biztosító Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. nem csak a termesztéssel, hanem a rizs feldolgozásában is élen jár a hazai gazdaságban. E mellett szántóföldi növénytermesztéssel, tejelő szarvasmarha tartással, és vadászattal is foglalkoznak. Ágfalvi László Elekkel, a Zrt. elnök-igazgatójával beszélgettünk.


ÁGFALVI LÁSZLÓ ELEK
elnök-igazgató

Igazgató úr, a rizstermesztés olyan, mint a haltermelés. Ha nincs víz, akkor egyik sem lehetséges. Hogyan élték meg a tavalyi rendkívüli aszályt?

A tavalyi aszályt a rizsföldjeink is megszenvedték, mint ahogy az összes szántóföldi növénykultúra. A rizs termesztéséhez szükséges víz nem olyan mértékben állt rendelkezésre, mint egy megszokott évben. A csapadék mindig segíti a gazdálkodót, de ez 2022-ben nem valósult meg. A minimális vízmennyiséget tudtuk csak biztosítani a rizs számára, mégpedig gravitációs úton, a Tisza nyugati főcsatornájából. Olyan nagy mérvű volt a párolgás, naponta az 5 centimétert is elérte a vízveszteség, hogy szinte állandóan öntözni kellett a rizsföldeket. A párolgás persze, jót tett a mikroklímának. A nagyon nagy meleg, az UVB sugárzás a növényeket is támadja, nem csak az embert és az állati szervezeteket. Tápanyag visszapótlással, lombtrágyával próbáltuk a rizsnövényt kondícióban tartani, de sajnos, nem nagy sikerrel. Az aszályos időt még az árasztásos öntözési kultúra is megsínylette, s a tervezett 4,5 tonna/hektár helyett 3,7 tonna/hektár termést tudtunk év végén betakarítani. A másik probléma az volt, hogy a nagy meleg miatt az évtizedek óta begyakorlott növényvédelmi, gyomirtási technológiák sem a megszokott módon hatottak. A talajok gyomosabbak, rosszabb állapotba kerültek, ami kihatott a termésátlagok alakulására is. A virágzás idején termékenyülési problémák jelentkeztek, a pollenek hamar beszáradtak, „ablakosak” voltak a bugák, sok üresen maradt szem képződött.

Azt gondolom, hogy a klímaváltozásra, és az aszályos időszakokra keményen fel kell készülnie a növénytermesztő ágazatnak. A fajták kiválasztása, a vetőmagok genetikai képességei, a rezisztencia, de a talaj művelése is meghatározza a gazdálkodás eredményét. Önök mit tesznek az új kihívások megválaszolása érdekében?

A rizstermesztést 1600 hektáron végezzük úgy, hogy a terület felét minden évben ugaroltatjuk. Az 1600 hektár beépített rizstelepeken évente 800-900 hektáron 5-5,5 tonna/hektár átlagtermés mellett 3500-4500 tonna árurizst állítunk elő, melyet a saját rizshántoló üzemünkben dolgozunk fel. A rizs vetésterületének csaknem 30 százalékán bio termesztés folyik, melynek ellenőrzését a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi. A bio rizst a saját feldolgozás után bio termékként értékesítjük a nagy áruházaknak. Jelentős a rizs vetőmag előállításunk is. Ön is említette a talajművelés megváltoztatásának a fontosságát. Mi azt tapasztaljuk, hogy évről-évre egyre nagyobb feladatot jelent a talaj termőképességének megtartása, elsősorban a gyomosodás miatt, mert a rizs számára kifejlesztett gyomirtó szerek választéka igen szűk, idehaza mondhatni nulla. Csak különleges felhasználási engedéllyel (ezt a Nébihtől kérjük) Olaszországból, és más rizstermesztő uniós tagországból hozzuk be az engedélyezett gyomirtó szereket, de ezeket nem a magyar éghajlati és talajviszonyokra fejlesztették ki, így nem kellően hatékonyak.

Mindamellett a költségek is jelentősen elszaladtak…

Így igaz. A bérektől az input anyagokon keresztül a szolgáltatási díjak (repülőgépes növényvédelem, öntözővíz díja stb.) is az egekbe szöktek, s az energia árak (villamos energiával üzemeltetjük a szivattyúkat, végezzük a tisztítást, szárítást) is többszörösére emelkedtek. A fizikai dolgozók béreit is a minimálbérhez kellett igazítani, de ennél többet is kapnak, hogy meg tudjam tartani a munkaerőt. Mert nincs munkaerő semmilyen területen. A cégnél összesen 130 embert foglalkoztatunk.

De térjünk vissza a technológiai váltáshoz…

A termesztés technológiánknál el kell mondani, hogy a rizs vízigénye a korábbi évekhez képest megnőtt, mert magasabb az átlag hőmérséklet, a csapadék eloszlás sokkal egyenetlenebb. A tenyészidőszakban a csatornán keresztül több árasztó vizet kell a területnek biztosítani, mint a megszokott korábbi években. Korábban 10 ezer köbméter vízre volt szükségünk hektáronként, most 11 ezer köbméter fölötti az éves mennyiség. A termesztéstechnológiában a nagy forróság miatt a hosszabb tenyészidejű rizsfajták jöhetnek szóba, de a gyakorlatban nem vált be ez az elmélet. Ma még mindig az idehaza nemesített rizsfajták azok, amelyek stabilan, megbízhatóan termeszthetők. Foglalkozunk olasz rizsfajtákkal is, de ezeknél a termesztés biztonsága nem olyan mértékű, mint ami elvárható. Ezeket a fajtákat az olasz körülményekre nemesítették. Ami a magyar rizsfajták nemesítését illeti, Kiss Ibolya (sajnos már nincs közöttünk) orosz rizsfajtákból nemesítette a ma is jól teljesítő magyar fajtákat. A szarvasi Rizstermesztési Kutató Intézet Galambosi telepén van még Magyarországon rizsnemesítés, fajtafenntartás. Az elmúlt években ez a nemesítési munka nagyon leült, talán az elmúlt egy-két évben indult meg újra a nemesítési folyamat, és a hatóságok két új magyar rizsfajtát is elismertek. Ebből az egyik fajta résztulajdonosa (Szellő néven) mi vagyunk, mert nálunk zajlott az egész nemesítési folyamat, de még nincs elegendő vetőmag, így nem tudjuk még termelésbe vonni. Idén egyébként nyolc (4-4 magyar és olasz) rizsfajta termesztését végezzük. A jövőre tekintve olyan rizsfajtákra fogunk koncentrálni, amelyek a betegségekre rezisztensek, ellenállnak a nagy hőingadozásnak, az UVB sugárnak, korai érésűek legyenek, stabilak, jó tápanyag hasznosítók legyenek, jó legyen a hántolási kihozatal, a feldolgozásnál ne legyen törékeny, és még sorolhatnám. Az új fajták nemesítésénél ezeket a kritériumokat fogalmazzuk meg. És fontos a feldolgozhatóság is. Két olasz rizsnemesítő céggel napi kapcsolatunk van, s az általunk leszemlézett vetőmagból rendelünk, honosítunk, mert ezeknek a fajtáknak jó az alkalmazkodó a képességük.

Ön a Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségének az elnöke is. Elegendő rizst fogyasztunk-e idehaza?

Hazánkban nincs nagy kultusza a rizsfogyasztásnak, s ami fogy, annak is a zöme import. Pedig bolygó-szerte 600 millió tonnányi rizs terem évente, és fogy el. Hazánkban 5-6 kilogramm között mozog az egy főre jutó éves rizsfogyasztás. Jó volna, ha nem csak köretként, és mondjuk rizsfelfújtként fogyasztanák idehaza. A gabonafélék királyának tartott növényre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert nem csak egészségessé (az egyetlen gluténmentes gabona), hanem változatossá is tehető a táplálkozás. A szövetség azon fáradozik, hogy a hazai rizsfogyasztás növekedjen, s elsősorban a magyarországi rizst tudatosan vásárolják a fogyasztók. Ezzel a hazai termelést, a vidéki munkahelyek megtartását, a vidék fejlesztését is erősítik, támogatják. A magyar rizs itthon, ellenőrzött körülmények között termett, minőségbiztosítás szempontjából maximálisan ellenőrzött termék. A kereskedők prémium kategóriájú termékként árulják a magyar rizst, ezért a drágább kategóriához tartoznak. Hozzáteszem, hogy a mi termékeink valóban gluténmentesek, és az uniós szabályozásban megengedett mennyiségnél jóval kevesebb arzént tartalmaznak, ezért is ajánljuk bátran a nagyobb mennyiségű fogyasztását. Nem véletlen, hogy a német HIP bébiételeket gyártó cég évek óta a mi bio rizsünket veszi a bébi tápszereibe.

Az elmondottak hallatán kérdezem, hogy milyen a cég piaci pozíciója?

A Nagykun 2000 a hazai rizspiac 15 százalékát uralja, mondhatom jó pozícióban vagyunk. Igazság szerint nem tudunk annyi rizst megtermelni, amennyit az áruházláncok igényelnek. A feldolgozó és a csomagoló kapacitásunk azonban megengedi, hogy az áruházláncok által behozott és forgalmazott import rizst a miénktől elkülönítve csomagoljuk. A bio rizsünk nem népszerű idehaza, a termés 15 százalékát tudjuk csak idehaza eladni, a többit exportáljuk, többek között a már említett német HIP cégnek.

Milyen uniós támogatást kapnak a rizstermesztők Magyarországon?

A szövetség az elmúlt évben azon dolgozott, hogy az Agrárközgazdasági Intézetnek, és az Agrárminisztériumnak olyan adatokat adjunk, amelyekkel igazoljuk, hogy a rizstermesztésnek nagy szüksége van az uniós források felhasználására. Köztudomású, hogy igen szigorú feltételrendszernek kell a rizstermesztőknek megfelelniük a területalapú támogatások igénybevételéhez. Ez egyébként az import rizzsel szemben nagy hátrány, mert az Ázsiából, és más unión kívüli országokból származó rizst korántsem ilyen szigorú feltételek mellett termesztik, de mégis az uniós piacon jelennek meg ezek a termékek, és törik le a mi árainkat.

Önt ismerve kérdezem, hogy milyen fejlesztésekben gondolkodnak? Önnek ugyanis az a vezérelve, hogy fejlesztés nélkül nincs előremenetel.

A fejlesztési elképzeléseinket két részre bontanám, a termesztésre és a feldolgozásra. Termesztésben a fejlesztési elképzeléseinkhez megalakítottunk két öntözési közösséget, amelyeknek a tevékenysége a rizstermesztéshez kötődik. Az egyik öntözési közösség fő célja, hogy egy vadonatúj öntözőfürt, rizstelepet építsen. Ebben odáig jutottunk, hogy a területet felmértük, de az elegendő pénztőke még nem áll rendelkezésre a telep megépítéséhez. Bízom benne, hogy  az elkövetkezendő 1-2 évben megvalósul ez a projektünk is, és akkor újabb 170 hektár öntözött rizsteleppel bővül a cég. A másik öntözési közösség a már meglévő telepek korszerűsítésén, és a vízellátó rendszer átalakításán dolgozik. Itt az a cél, hogy minél gyorsabban, közvetlenebbül jusson a víz a telepekre, és ne kelljen több helyen átemelni a vizet a csatornából. A gépi művelésnél már műhold vezérelt művelő, vetőgépekkel dolgozunk. Az ugaroltatás évében már lézeres mikrosimítózással két centiméteres pontossággal tudjuk a talajt egyengetni. A vetés GPS koordináták szerint történik, s az évekkel ezelőtt betáplált adatok is rendelkezésre állnak. A kombájnokat hozammérővel láttuk el, nedvességet is mérnek, de a kézzel mérést még nem hagytuk el. Általánossá szeretnénk tenni a drón használatát is, de még nincs a drónhoz engedélyezett növényvédő-szer, így felmérésre, fotózásra használjuk rendszeresen a drónokat. A feldolgozásban egy fejlesztési stádiumot 2022-ben megvalósítottunk azzal, hogy befejeztük a rizsfeldolgozó, szárító üzem komplett felújítását. Az üzemek moduláris rendszerben tovább bővíthetők, de ezt még nem tervezzük. Nagy előrelépést jelentett a rizstárolók kapacitásának a bővítése, a négy silóhoz újabb négy toronysilót építettünk. Távlati tervünk, hogy a nagy teljesítményű, korszerű automata csomagoló berendezés mellé egy korszerű hántoló berendezést telepítsünk, mert így a bio termékeket is külön tudjuk kezelni, és nem kell a gépsorokat külön átállítani. Az édesipari üzemünk kompletten dolgozik, ott viszont a piacbővítés érdekében a termékfejlesztésre kell a hangsúlyt helyeznünk.

Végezetül: milyen évre számít az idén?

Nagyon nehéz évre, mert a tavalyi év negatív hatásait idén érezzük igazán. Az őszi vetésű kalászosok szép termést hoztak (1180 hektáron vetettünk őszi búzát), és 5,3 tonna/hektár lett az átlagtermésünk, ami a mi viszonyaink között jó eredménynek számít. Tavaly 132 ezer forintért adtam el a búza tonnáját, idén 60 ezer forintért, tehát idén nem lesz a búzán nyereségünk, mert az egy hektár önköltsége 460-480 ezer forint. A jó termésért nem kapok annyit, amennyivel az önköltséget tudnám fedezni. A napraforgót tavaly 280 ezer forintért tudtam eladni, most 150 ezer forintos ajánlatom van, amit valószínűleg elfogadok. A hidrid kukoricánál jó szerződésünk van, mert hektáronként fix árban állapodtunk meg. A szója vetőmag előállítását a KITE-nek végezzük, szép az állomány, és öntözzük a területet, ez jó eredményt fog hozni. A kukoricával nincs problémám, mert azt silózom a szarvasmarha telepünk számára, ahol 460 tejelő Holstein-fríz szarvasmarhát tartunk. A tejet a Sole-Mizonak értékesítjük, de a tejár is igen alacsony. Pénzügyileg úgy látom, hogy nulla körüli eredményt fogunk elérni úgy, hogy több mint 220 millió forint támogatást még nem kaptunk meg, holott tavaly lezártuk a projekteket. Hitelt kell felvenni ahhoz, hogy a meg nem érkezett állami támogatást kiváltsam, és a forgótőkét pótoljam.

Cégtörténet

A társaság jogelőd szövetkezeteinek létrejötte 1948-ra tehető. Ekkor kezdtek szerveződni azok a földművelő, állattartó csoportok, akik 1949-ben kapták meg a működési engedélyüket. A jogelőd termelőszövetkezetek egyesülése által 1974-ben jött létre a „Nagykun” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. 

A több mint 15 éves eredményes gazdálkodást követően, a rendszerváltással együtt járó föld privatizáció, az újabb átalakulás azonban nem törte meg a gazdálkodás sikerességét. Az ezredforduló évében, 2000 április 1-én a szövetkezeti vagyon 97 százalékát nevesítve, 430 magánszemély tulajdonossal alakult meg a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Részvénytársaság.
A társaság 4500-5000 hektár bérelt és integrált földterületet művel, erőforrásai által éves bevétele tartósan meghaladja a 3 milliárd forintot. Húsz év óta minden alkalmazottnak (jelenleg 130 főt foglalkoztatnak) nyugdíjpénztári befizetést teljesítenek. Főbb tevékenységek: növénytermesztés, ezen belül öntözéses gazdálkodás, vetőmagtermesztés, ökológiai termesztés; rizsfeldolgozás; tejtermelés; vadászat, vadgazdálkodás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!
Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett.
Megújulás és innováció: a jövő egyik útja a növényvédelemben
Ritkán érzi úgy az ember, hogy rendhagyó sajtótájékoztatón vesz részt, de a Malagrow Kft. február 7-i rendezvénye ilyen volt. Nem csak azért, mert Malatinszki György ügyvezető és két munkatársa, Pálinkó Zsolt kereskedelmi vezető és Dr. Takács József szakmai vezető a cég megalakulásának 25. évfordulójáról emlékezett meg, hanem mert már ugyan a jelenben is meglévő, ám a jövőbe mutató növényvédelmi filozófiájukat is bemutatták.
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése és támogatása
Az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások, valamint a mezőgazdasági öntözési közösségek támogatásáról szóló felhívás megjelenése az Agrárminisztérium által közreadott pályázati menetrend szerint 2024 áprilisában várható. Az új öntözési berendezéseknek és technológiáknak a megvalósítására a most elfogadott stratégiai tervben 70 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása
A fagyvédelmi öntözés azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
Fejlesszük vagy ne fejlesszük az öntözést?
Az öntözésfejlesztés napjainkban kulcskérdéssé vált a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt évek aszálya, a gabonafélék árainak zuhanása, a termelési költségek szárnyalása nyilvánvalóan ébresztőt fújt minden gazdának. Nem véletlen, hogy állandóan napirenden van az észszerű vízgazdálkodás, az öntözés, a digitalizáció kérdésköre. Kvassay Jenő 150 éve azt írta, hogy „míg mi folyóink szabályozásával azok vizét levezetni törekszünk, addig unkáink gátokkal fogják azokat torlasztani, és az országban visszatartani”.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza