2024. 07. 12., péntek
Izabella
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vetésváltás a rizstermesztésben

Kategória: Növénytermesztés | 2023/09/05

A rizst alapvetően vetésváltásban termesztjük, még akkor is, ha a nem rizsvetéssel hasznosított évben nem vetünk a területbe semmit. A lényeg, hogy a rizstermesztéssel, azaz vízborítással hasznosított évek számának statisztikai aránya ne haladja meg az 50-55 százalékot.

Elvileg a rizs folyamatosan vethető önmaga után monokultúrás termesztés formájában, azonban a tartósan elárasztott, és eleve agyagos, kötött talajokon hamar elindul a terület elmocsarasodása. Ez a jelenség több káros folyamatot is elindít. Az elmocsarasodás a talajok fizikai tulajdonságainak romlását, a talajmorzsák fokozott eliszapolódását, reduktív viszonyok között a szerves anyagok nem megfelelő bomlását, a növények számára káros nem szerves vegyületek megjelenését, és a mocsári életmódhoz alkalmazkodott gyomnövények túlzott elszaporodását jelenti. A legutóbbi olyan esetekben veszélyes nagyon, ha az elszaporodó gyomnövény ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés állományban. 

A monokultúra káros hatása miatt már 1947-ben rendeletben szabályozták a rizs vetésforgóját. Rizst egymás után csak három évig lehetett termeszteni, majd négy év füveshere után búza és kapás. Ez volt a kilences forgó. Néhány év múlva ajánlották a nyolcas forgót, eggyel kevesebb füvesherével. A 60-as években sokféle vetésforgót kialakítottak. Differenciálni próbáltak aszerint, hogy milyen a talaj minősége és az üzemi méretnek hány százaléka a rizstelep. Közös jellemzőjük volt a rizzsel hasznosított évek arányának emelkedése. Volt olyan vetésforgó, ahol elérte a 70 százalékot. Később 50 százalékban maximalizálták. 5 év egymást követő rizzsel vetett év után javasolták az 5 év nem rizzsel vetett és természetesen nem árasztott évet. Ilyenkor 3 év pillangós virágú hasznosítás után kapásnövényt majd búzát javasolt. Aztán megint 5 év rizs. De az 5 év hosszú időnek bizonyult. Később volt 3 + 3 éves gyakorlat is hasonló kultúrákkal. Az volt a jellemző, hogy a rizses évek tömbösítve maradtak. 

20-30 éve, napjainkban is alkalmazva megfelelőnek bizonyul az 50 százalékos kihasználtság, de a rizses évek szét lettek választva. Egy rizses év után egy nem rizses év majd újra rizs és így tovább. Persze, ha jól termett a rizs és jól telelt a talaj és nem jelentkezett gyomosodás, elképzelhető rizs után rizs, de nem szabad vele visszaélni. Az ilyen vetésváltásban nem mélyülnek el a káros folyamatok. Természetesen, ha a talaj termőképessége leromlik több évre is érdemes kikapcsolni a területet. A termőképesség visszaállításához továbbra is legjobb lenne az évelő szálas takarmánynövényekkel történő hasznosítás. 

A nem rizzsel hasznosított, kikapcsolt évben a káros folyamatok visszaszorítását kell kitűzni célul, melyek a következő tevékenységek megvalósításával lehetséges: 

  • mechanikai gyomirtás évente 3-4 alkalommal; 
  • minden kikapcsolt terület simítózása; 
  • a kikapcsolt terület minimum 20-25 százalékán a műterepszínt visszaállítása 5-6 cm-es hibahatárral; 
  • minél többszöri tárcsázással a talaj szárítása, szellőztetése; 
  • tápanyag visszajuttatás szervestrágyázással; 
  • egy éves pillangós elővetemény termesztése nitrogén visszapótlás miatt; 
  • zöldtrágya növénytermesztése szerves anyag visszajuttatási céllal; 
  • a beteleltető talajművelet lehetőleg „tárcsás ekével” történjen, vagy a legmélyebb művelettel, hogy minél hantosabb legyen, és felszínre került növényi szaporító képletek elfagyjanak, kiszáradjanak. 

Természetesen egy éven belül nem lehet mindegyik feladatot megvalósítani, hanem az előző évben észlelt legnagyobb problémát kell az adott területen kezelni. (Folytatás Tóth Péter A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon című kötetében)

Hazánk több millió hektáros mezőgazdasági termőterületéből a rizstermesztés néhány ezer hektárja nem tűnik jelentősnek. Azonban sok olyan előnyös tulajdonsága és fejlesztési lehetősége van, ami miatt érdemes ezzel az ágazattal megismerkedni, esetleg a rizs termesztésével megpróbálkozni. Ehhez nyújt hasznos szakmai információkat Tóth Péter A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon című kiadványa, bemutatva a kétezres évek hazai viszonyok között bevált rizstermesztési gyakorlatát a tereprendezéstől a vetésen és a növényvédelmen át egészen a betakarításig.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!
Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett.
Megújulás és innováció: a jövő egyik útja a növényvédelemben
Ritkán érzi úgy az ember, hogy rendhagyó sajtótájékoztatón vesz részt, de a Malagrow Kft. február 7-i rendezvénye ilyen volt. Nem csak azért, mert Malatinszki György ügyvezető és két munkatársa, Pálinkó Zsolt kereskedelmi vezető és Dr. Takács József szakmai vezető a cég megalakulásának 25. évfordulójáról emlékezett meg, hanem mert már ugyan a jelenben is meglévő, ám a jövőbe mutató növényvédelmi filozófiájukat is bemutatták.
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése és támogatása
Az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások, valamint a mezőgazdasági öntözési közösségek támogatásáról szóló felhívás megjelenése az Agrárminisztérium által közreadott pályázati menetrend szerint 2024 áprilisában várható. Az új öntözési berendezéseknek és technológiáknak a megvalósítására a most elfogadott stratégiai tervben 70 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása
A fagyvédelmi öntözés azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
Fejlesszük vagy ne fejlesszük az öntözést?
Az öntözésfejlesztés napjainkban kulcskérdéssé vált a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt évek aszálya, a gabonafélék árainak zuhanása, a termelési költségek szárnyalása nyilvánvalóan ébresztőt fújt minden gazdának. Nem véletlen, hogy állandóan napirenden van az észszerű vízgazdálkodás, az öntözés, a digitalizáció kérdésköre. Kvassay Jenő 150 éve azt írta, hogy „míg mi folyóink szabályozásával azok vizét levezetni törekszünk, addig unkáink gátokkal fogják azokat torlasztani, és az országban visszatartani”.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza