2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vetésváltás a rizstermesztésben

Kategória: Növénytermesztés | 2023/09/05

A rizst alapvetően vetésváltásban termesztjük, még akkor is, ha a nem rizsvetéssel hasznosított évben nem vetünk a területbe semmit. A lényeg, hogy a rizstermesztéssel, azaz vízborítással hasznosított évek számának statisztikai aránya ne haladja meg az 50-55 százalékot.

Elvileg a rizs folyamatosan vethető önmaga után monokultúrás termesztés formájában, azonban a tartósan elárasztott, és eleve agyagos, kötött talajokon hamar elindul a terület elmocsarasodása. Ez a jelenség több káros folyamatot is elindít. Az elmocsarasodás a talajok fizikai tulajdonságainak romlását, a talajmorzsák fokozott eliszapolódását, reduktív viszonyok között a szerves anyagok nem megfelelő bomlását, a növények számára káros nem szerves vegyületek megjelenését, és a mocsári életmódhoz alkalmazkodott gyomnövények túlzott elszaporodását jelenti. A legutóbbi olyan esetekben veszélyes nagyon, ha az elszaporodó gyomnövény ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés állományban. 

A monokultúra káros hatása miatt már 1947-ben rendeletben szabályozták a rizs vetésforgóját. Rizst egymás után csak három évig lehetett termeszteni, majd négy év füveshere után búza és kapás. Ez volt a kilences forgó. Néhány év múlva ajánlották a nyolcas forgót, eggyel kevesebb füvesherével. A 60-as években sokféle vetésforgót kialakítottak. Differenciálni próbáltak aszerint, hogy milyen a talaj minősége és az üzemi méretnek hány százaléka a rizstelep. Közös jellemzőjük volt a rizzsel hasznosított évek arányának emelkedése. Volt olyan vetésforgó, ahol elérte a 70 százalékot. Később 50 százalékban maximalizálták. 5 év egymást követő rizzsel vetett év után javasolták az 5 év nem rizzsel vetett és természetesen nem árasztott évet. Ilyenkor 3 év pillangós virágú hasznosítás után kapásnövényt majd búzát javasolt. Aztán megint 5 év rizs. De az 5 év hosszú időnek bizonyult. Később volt 3 + 3 éves gyakorlat is hasonló kultúrákkal. Az volt a jellemző, hogy a rizses évek tömbösítve maradtak. 

20-30 éve, napjainkban is alkalmazva megfelelőnek bizonyul az 50 százalékos kihasználtság, de a rizses évek szét lettek választva. Egy rizses év után egy nem rizses év majd újra rizs és így tovább. Persze, ha jól termett a rizs és jól telelt a talaj és nem jelentkezett gyomosodás, elképzelhető rizs után rizs, de nem szabad vele visszaélni. Az ilyen vetésváltásban nem mélyülnek el a káros folyamatok. Természetesen, ha a talaj termőképessége leromlik több évre is érdemes kikapcsolni a területet. A termőképesség visszaállításához továbbra is legjobb lenne az évelő szálas takarmánynövényekkel történő hasznosítás. 

A nem rizzsel hasznosított, kikapcsolt évben a káros folyamatok visszaszorítását kell kitűzni célul, melyek a következő tevékenységek megvalósításával lehetséges: 

  • mechanikai gyomirtás évente 3-4 alkalommal; 
  • minden kikapcsolt terület simítózása; 
  • a kikapcsolt terület minimum 20-25 százalékán a műterepszínt visszaállítása 5-6 cm-es hibahatárral; 
  • minél többszöri tárcsázással a talaj szárítása, szellőztetése; 
  • tápanyag visszajuttatás szervestrágyázással; 
  • egy éves pillangós elővetemény termesztése nitrogén visszapótlás miatt; 
  • zöldtrágya növénytermesztése szerves anyag visszajuttatási céllal; 
  • a beteleltető talajművelet lehetőleg „tárcsás ekével” történjen, vagy a legmélyebb művelettel, hogy minél hantosabb legyen, és felszínre került növényi szaporító képletek elfagyjanak, kiszáradjanak. 

Természetesen egy éven belül nem lehet mindegyik feladatot megvalósítani, hanem az előző évben észlelt legnagyobb problémát kell az adott területen kezelni. (Folytatás Tóth Péter A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon című kötetében)

Hazánk több millió hektáros mezőgazdasági termőterületéből a rizstermesztés néhány ezer hektárja nem tűnik jelentősnek. Azonban sok olyan előnyös tulajdonsága és fejlesztési lehetősége van, ami miatt érdemes ezzel az ágazattal megismerkedni, esetleg a rizs termesztésével megpróbálkozni. Ehhez nyújt hasznos szakmai információkat Tóth Péter A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon című kiadványa, bemutatva a kétezres évek hazai viszonyok között bevált rizstermesztési gyakorlatát a tereprendezéstől a vetésen és a növényvédelmen át egészen a betakarításig.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza