Öntözés és vízvisszatartás: látszik előrelépés, de még távoliak a célok

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2023/09/07

Az elmúlt év rendkívüli szárazsággal nehezítette az agrárgazdálkodók életét, és – mint az az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) nemrég közzétett éves jelentéséből kiderül, jelentősen nőtt ugyan az öntözött mezőgazdasági terület és a vízpótlásra felhasznált vízmennyiség is, de így is csupán a teljes terület két százalékán öntöztek. Számszerűsítve: az AKI adatai szerint tavaly 99,8 ezer hektáron öntöztek, összesen 158,4 millió köbméter vizet. Az öntözött terület 17,4 százalékkal haladta meg – az egyébként szintén aszályos – 2021-es évit, a mesterséges vízpótlásra felhasznált vízmennyiség pedig 33,8 százalékkal növekedett.

Ezzel a bővüléssel együtt is csak az 5,1 millió hektár mezőgazdasági terület 2 százalékán, 111 ezer hektáron öntöztek. Csak emlékeztetőül: a kormány által kitűzött cél, hogy 2030-ra több mint 350 ezer hektár legyen az öntözött terület Magyarországon. Idén annyi támogatást kaptak a gazdálkodók, hogy a tavalyi aszály után a mezőgazdasági öntözés ingyenes számukra.

Vezet az Alföld

Az AKI adatai szerint a tavaly megöntözött terület 85,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 88 százaléka jutott. A Dél-Alföldön a művelésbe vont területek mintegy 30 százalékát öntözték a gazdálkodók, Észak-Magyarországon pedig a megművelt területek csupán 2,4 százalékán tették ezt.

Összességében hektáronként átlagosan 1586,6 köbméter vizet öntöztek ki tavaly a mezőgazdasági termelők, 13,9 százalékkal többet, mint 2021-ben. A régiók közül Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan 1610, Észak-Alföldön 1665,6 köbméter vizet öntöztek ki, 1,5, illetve 5 százalékkal meghaladva országos átlagot, míg Észak-Magyarországon az országos átlag felénél kevesebb vizet használtak fel hektáronként.

Az öntözött terület nagysága a vízjogi engedéllyel rendelkező területeken ugyan nagyobb arányú, de csak két régióban – Dél-Alföldön és Észak-Alföldön – haladta meg az 50 százalékot, míg Észak-Magyarországon a vízjogilag lehetséges terület valamivel több, mint 40 százalékán öntöztek. Közép-Magyarországon pedig az engedélyezett terület 30 százalékát sem érte el a megöntözött terület aránya. A vízjogilag engedélyezett terület nagysága egyébként 194,9 ezer hektár.

Az elmúlt évben március 21-én hirdették ki a tartósan vízhiányos időszakot, ami október 31-ig volt érvényben. Ebben az időszakban egy egyszerűsített bejelentés alapján, vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, és vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. Ezt a lehetőséget, aki csak tehette, igénybe vette, és az engedélyezett vízmennyiségnél átlagosan másfélszer többet öntözött – de előfordult olyan is, hogy közel négyszeres vízmennyiséget használtak fel ténylegesen. A vízügyi igazgatóságok több mint 800 hozzájárulást adtak ki, a gazdálkodók összesen 9465 ezer köbméter vizet juttattak ki mintegy 11 ezer hektáron, ami a 2021-es terület ötszöröse volt.

A kiöntözött vízmennyiség háromnegyedét esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 56,5 százalékát lineár öntöző berendezéssel, 13 százalékát csévélődobossal és 10,2 százalékát körforgó rendszerűvel végzik. A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes kiöntözött vízmennyiség 13 százalékát adta. Fontos adat, hogy az öntözött terület több mint 85 százalékát öntözték tavaly felszíni vízzel, míg 13,7 százalékát felszín alattival. Mindössze 657 hektáron használtak parti szűrésű vizet, ennek közel harmadát az Alföldön öntözték ki.

Szemléletváltás a vízügyben

Az öntözésben tehát nem történt áttörés az elmúlt években, de a vízügyi irányításban eközben megfigyelhető egy szemléletváltás: az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) például az év eleji, belvizekkel is terhelt időszakban azt közölte, hogy a belvizes területekről csak annyi vizet eresztenek le, amennyire mindenképp szükség van. A kormány 2017-ben fogadta el a Kvassay Jenő Tervet, amely a vízügyi ágazat stratégiai céljai közé emelte a vízvisszatartás fejlesztését. A vízügyi nyilvántartások tavaly év végén 150 állami tulajdonú, a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe tartozó tározót soroltak fel, amiből 91 síkvidéki belvíztározó, 34 dombvidéki tározó és 25 egyéb besorolású. Uniós és egyéb források felhasználásával 2007-től 12 síkvidéki és dombvidéki tározó épült, illetve épül meg.

Cél a hazai tározókapacitás hosszútávú bővítése, ennek érdekében 2016 és 2018 között felmérték a sík- és dombvidéki tározási, illetve vízvisszatartási lehetőségeket, aminek eredményeként összesen 474 tározó kialakítására alkalmas potenciális helyszínt határoztak meg. Közülük 2019-ig 49 kiválasztott helyszínre készült el a megvalósíthatósági tanulmány, amiből 2022-ben 10 dombvidéki és 7 síkvidéki tározó műszaki terve készült el.
A vízvisszatartás egyéb lehetőségei között említik a vízügyi szakemberek a medertározást. A duzzasztás sokkal kisebb beruházást igényel, mint egy állandó vizű víztározó kiépítése, miközben a mederben megemelt vízszint jelentős vízpótlási lehetőségeket teremt. A vizet gravitációsan olcsón el lehet juttatni a mezőgazdasági területekre. További előnye, hogy talajviszonyoktól függően akár 500 méter távolságban is emelheti a talajvíz szintjét is. 

Épülnek tározók

Az aszálykárok megelőzésének egyik legfontosabb eszközeként tartják számon a talajtározást, vagyis a talajban rejlő víztározási kapacitás lehető legjobb kihasználását. Ezt szakszerű talajgazdálkodással lehet elérni, így biztosítható a csapadék helyben történő beszivárgása. 
Az idei év elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a Tisza-völgyben 30, összesen 1050 millió köbméter térfogatú árvízvédelmi tározó üzemelt, a Körösök völgyében pedig további öt tározó biztosította mintegy 386 millió köbméter víz befogadását. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű program keretében pedig hat újabb tározót hoztak létre, összesen 741 millió köbméteres kapacitással. Az Ős-Dráva környékén megvalósult projekt az Ormánság területén biztosítja a keletkező belvizek tározását. Elindult a Duna–Tisza-közi Homokhátság vízkészlet-gazdálkodását javító projekt is, amelynek részeként mintegy ötven tározó építését tervezik, összesen 14 millió köbméter térfogattal. A Nyírségben is készülnek az aszály elleni védekezésre, a térség vízgazdálkodásának fejlesztése érdekében a tervek szerint összesen 11 víztározó épül meg a jövőben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai