A növénynemesítés nemzeti értékünk és érdekünk

Kategória: Növénytermesztés | 2023/09/10

A korszak további kiemelkedő növénynemesítőinek (főként az uradalmakban) köszönhetően a magyar növénynemesítés a világ élvonalába került. Villax Ödön (1944) ’Növénynemesítés’ könyvében Cserháti Sándort, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárát nevezi meg a tudományos magyar növénytermesztés és növénynemesítés megalapozójaként, A II. világháborúban a nemesítési anyagok zöme megsemmisült, a nemesítő telepeket államosították. Ennek ellenére a szocialista állami nemesítésben is újabb eredmények, kiváló növényfajták születtek. A legeredményesebb nemesítők az 1968-ban alapított és máig adományozott Fleischmann Rudolf díj kitüntetésben részesültek.

A rendszerváltás után magára hagyott állami növénynemesítés és az újraéledő magánnemesítés viszont még mindig jelentős eredményeket produkál, amelyet ’A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordulón’ című 2019-ben kiadott könyvben részletesen bemutattunk. Egyre veszélyesebb helyzetet okoz a hazai vetésterületeken a magyar fajták drasztikus csökkenő részaránya. Már ott tartunk, hogy a külföldi cégek fajtái a kukorica, a napraforgó és a repce után kiváló búzafajtáinkat (árpát, tritikálét, rozsot is) kiszorítják a piacról, amelyek ’meggyőző lobbi erejével’ lehetetlen versenyezni. Magyarországnak ez a folyamat nem lehet érdeke, ezzel egyre szegényebbek és kiszolgáltatottabbak, és gyarmat leszünk. 

Felháborító, hogy az ebben érdekeltek újabban már nem csak az itt termeltetett vetőmagot mondják megtévesztően magyarnak, hanem az itt nemesített külföldi tulajdonú fajtákat is ’magyar fajtaként’ emlegetik. Magyar az a növényfajta, amelynek nemesítője (tulajdonosa) a magyar állam, vagy magyar természetes személy és/vagy magyar tulajdonú gazdasági társaság. Magyar vetőmag pedig az ezekből a magyar fajtákból itthon előállított vetőmag – egyedül az igazi magyar fajták és az abból előállított vetőmagok növelik az innovációnkat és gazdagítják Magyarországot. Élelmiszer előállításunkat elsősorban magyar biológiai alapjainkra (fajta és vetőmag) kell építeni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence a bölcsője. 

Farkas Bertalan és Kruppa József:
Farkas Bertalan vadászpilóta, kutató űrhajós, dandártábornok, tiszteletbeli professzor is elkötelezett híve és támogatója
a magyar növénynemesítésnek és az igazi magyar vetőmagnak, mint magyar értéknek és érdeknek.

Vissza kell szerezni az elvesztett itthoni és export vetőmag piacainkat, ez hazánk elemi érdeke. Következésképpen a magyar növénynemesítést nemzeti értékként és érdekként kell kezelni, hogy folytatni tudja több mint 150 éves küldetését egy önellátó, szuverén élelmiszer-gazdaság megteremtésében. A külföldi fajta és az abból Magyarországon ’összeszereltetett’ - megtévesztően ’magyarnak’ nevezett - vetőmag a magyar növénynemesítés és az ország gazdasága és szuverenitása ellen dolgozik! Ráadásul az így előállított és külföldön értékesített vetőmagot sokan tévesen magyar vetőmag exportnak is tekintik, holott ez nem Magyarország bevétele, nem az országunkat gazdagítja. 

Jelenleg a magyar termőföld 80 százalékán már külföldi fajta vetőmagja terem. Ez a kedvezőtlen tendencia a magyar növénynemesítést, néhány éven belül a megszűnés szélére sodorja. Mi nemesítők – a vetőmagtermesztőkkel, termesztőkkel nagyobb összefogásra törekszünk – de ez kevés. A döntéshozóknak is a magyar növénynemesítés és a magyar nemesítésű vetőmag mellé kell állniuk minden lehetséges módon, mert ez hazánk érdeke.

Egy ország akkor lehet gazdag, ha jelentős kutatás-fejlesztése, innovációja van. Jelenleg a magyar növénynemesítés és vetőmagtermesztés gyarmatosítása folyik, amely az élelmezésbiztonságunkat és szuverenitásunkat is veszélyezteti. A legnagyobb problémát a szántóföldi növénytermesztés kitettsége (80 százalék) jelenti, mert erre épül az élelmiszer-gazdaságunk jelentős része. Viszont növelni kell a kertészeti termesztésben is a magyar biológiai alapok előállítását és használatát! 

Az élelmezésben az önellátás létfontosságú – különösen ebben a háborús időszakban -, amely a biológiai alapoknál kezdődik! A vetőmag - és újabban a növényfajta vonatkozásában is - tudatosan ’összemosott”, a külföldit is magyarnak tekintő szemléletet - elsősorban országunk érdekében – fel kell váltsa a tisztánlátás! A külföldi a magyar innovációt (nemesítést) gyengíti, szegényíti és kiszolgáltatottá teszi, gyarmatosítja Magyarországot. A magyar tulajdonban (állami és magán) lévő növénynemesítés és az erre épülő vetőmagtermesztés, növénytermesztés, majd élelmiszer előállítás viszont növeli az innovációnkat, gazdagítja és szuverénné teszi Magyarországot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai