2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A növénynemesítés nemzeti értékünk és érdekünk

Kategória: Növénytermesztés | 2023/09/10

A magyar növénynemesítésnek az 1862/63. évi katasztrofális aszály adott lendületet, amikor Mokry Sámuel (1832-1909) Békés megyei birtokán elkezdte a búza nemesítését. Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta. Kenessey Kálmán 1874-ben erről megjelent könyvének hatására számos uradalomban megindul a nemesítő munka. 

A korszak további kiemelkedő növénynemesítőinek (főként az uradalmakban) köszönhetően a magyar növénynemesítés a világ élvonalába került. Villax Ödön (1944) ’Növénynemesítés’ könyvében Cserháti Sándort, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárát nevezi meg a tudományos magyar növénytermesztés és növénynemesítés megalapozójaként, A II. világháborúban a nemesítési anyagok zöme megsemmisült, a nemesítő telepeket államosították. Ennek ellenére a szocialista állami nemesítésben is újabb eredmények, kiváló növényfajták születtek. A legeredményesebb nemesítők az 1968-ban alapított és máig adományozott Fleischmann Rudolf díj kitüntetésben részesültek.

A rendszerváltás után magára hagyott állami növénynemesítés és az újraéledő magánnemesítés viszont még mindig jelentős eredményeket produkál, amelyet ’A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordulón’ című 2019-ben kiadott könyvben részletesen bemutattunk. Egyre veszélyesebb helyzetet okoz a hazai vetésterületeken a magyar fajták drasztikus csökkenő részaránya. Már ott tartunk, hogy a külföldi cégek fajtái a kukorica, a napraforgó és a repce után kiváló búzafajtáinkat (árpát, tritikálét, rozsot is) kiszorítják a piacról, amelyek ’meggyőző lobbi erejével’ lehetetlen versenyezni. Magyarországnak ez a folyamat nem lehet érdeke, ezzel egyre szegényebbek és kiszolgáltatottabbak, és gyarmat leszünk. 

Felháborító, hogy az ebben érdekeltek újabban már nem csak az itt termeltetett vetőmagot mondják megtévesztően magyarnak, hanem az itt nemesített külföldi tulajdonú fajtákat is ’magyar fajtaként’ emlegetik. Magyar az a növényfajta, amelynek nemesítője (tulajdonosa) a magyar állam, vagy magyar természetes személy és/vagy magyar tulajdonú gazdasági társaság. Magyar vetőmag pedig az ezekből a magyar fajtákból itthon előállított vetőmag – egyedül az igazi magyar fajták és az abból előállított vetőmagok növelik az innovációnkat és gazdagítják Magyarországot. Élelmiszer előállításunkat elsősorban magyar biológiai alapjainkra (fajta és vetőmag) kell építeni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence a bölcsője. 


Farkas Bertalan és Kruppa József:
Farkas Bertalan vadászpilóta, kutató űrhajós, dandártábornok, tiszteletbeli professzor is elkötelezett híve és támogatója
a magyar növénynemesítésnek és az igazi magyar vetőmagnak, mint magyar értéknek és érdeknek.

Vissza kell szerezni az elvesztett itthoni és export vetőmag piacainkat, ez hazánk elemi érdeke. Következésképpen a magyar növénynemesítést nemzeti értékként és érdekként kell kezelni, hogy folytatni tudja több mint 150 éves küldetését egy önellátó, szuverén élelmiszer-gazdaság megteremtésében. A külföldi fajta és az abból Magyarországon ’összeszereltetett’ - megtévesztően ’magyarnak’ nevezett - vetőmag a magyar növénynemesítés és az ország gazdasága és szuverenitása ellen dolgozik! Ráadásul az így előállított és külföldön értékesített vetőmagot sokan tévesen magyar vetőmag exportnak is tekintik, holott ez nem Magyarország bevétele, nem az országunkat gazdagítja. 

Jelenleg a magyar termőföld 80 százalékán már külföldi fajta vetőmagja terem. Ez a kedvezőtlen tendencia a magyar növénynemesítést, néhány éven belül a megszűnés szélére sodorja. Mi nemesítők – a vetőmagtermesztőkkel, termesztőkkel nagyobb összefogásra törekszünk – de ez kevés. A döntéshozóknak is a magyar növénynemesítés és a magyar nemesítésű vetőmag mellé kell állniuk minden lehetséges módon, mert ez hazánk érdeke.

Egy ország akkor lehet gazdag, ha jelentős kutatás-fejlesztése, innovációja van. Jelenleg a magyar növénynemesítés és vetőmagtermesztés gyarmatosítása folyik, amely az élelmezésbiztonságunkat és szuverenitásunkat is veszélyezteti. A legnagyobb problémát a szántóföldi növénytermesztés kitettsége (80 százalék) jelenti, mert erre épül az élelmiszer-gazdaságunk jelentős része. Viszont növelni kell a kertészeti termesztésben is a magyar biológiai alapok előállítását és használatát! 

Az élelmezésben az önellátás létfontosságú – különösen ebben a háborús időszakban -, amely a biológiai alapoknál kezdődik! A vetőmag - és újabban a növényfajta vonatkozásában is - tudatosan ’összemosott”, a külföldit is magyarnak tekintő szemléletet - elsősorban országunk érdekében – fel kell váltsa a tisztánlátás! A külföldi a magyar innovációt (nemesítést) gyengíti, szegényíti és kiszolgáltatottá teszi, gyarmatosítja Magyarországot. A magyar tulajdonban (állami és magán) lévő növénynemesítés és az erre épülő vetőmagtermesztés, növénytermesztés, majd élelmiszer előállítás viszont növeli az innovációnkat, gazdagítja és szuverénné teszi Magyarországot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza