Optimistább képet mutat az MBH AgrárTrend Index

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (b.k.), 2023/09/12

Héjja Csaba, Hollósi Dávid és Pietsch Judit tartották a sajtóbeszélgetést

Optimistább a hazai agrárpiaci szereplők jövőképe – mondta az MBH AgrárTrend Index második negyedévi értékét, illetve az ahhoz kapcsolódó elemzést bemutató tájékoztatóján Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A tavalyi rendkívül nehéz év után idén jobb az időjárás, és csökkentek a termelési költségek, köztük az energia, a növényvédő-szer, a vetőmag ára, a szállítás költségei. Ennek ellenére a termelés gazdasági környezete – az infláció és a kamatszint – még mindig nem kedvező, továbbra is elsősorban a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget – hangsúlyozta az igazgató. 

Az MBH agrárszakértőinek várakozásai szerint ugyanakkor ez jövő év első felére már a megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei. Ez azért lényeges, mert ekkor már kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, és az MBH Bank közreműködésével is, kezdetét veheti egy korszerűsítési hullám. Erre égető szükség van a magyar élelmiszer-gazdaság hatékonyságának növeléséhez, például ahhoz, hogy képes legyen kevesebb energia felhasználásával jobb eredményeket elérni.  „A legfontosabb feladatunk segíteni az ágazatot a fenntarthatóság, a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelmezőség erősítésében.”– mondta Hollósi Dávid.

Sokat segített a kedvező időjárás és a költségek csökkenése 

Az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 év elején állt hasonló szinten, amikor az orosz-ukrán háború következményeként fellépett élelmezésbiztonsági kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása éreztetni kezdte hatását.

A mostani érték a januártól márciusig tartó időszakhoz képest 1,2 pontos, éves összehasonlításban pedig 1 pontos növekedést jelent. Az idei második negyedévben szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár-, valamint jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez. 

MBH AgrárTrend Index alakulása 2020 és 2023 között

Fontos szempont a hangulat javulásában, hogy a tavalyi nagymértékű aszály után idén eddig kedvező volt az időjárás Magyarországon a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, és a várakozások szerint a továbbiakban is az lesz. A búza- és az árpa jó hozamokkal termett, bár mennyiségben és minőségben is némileg elmaradt a várttól. Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál. A tavalyi aszálynak áldozatul esett kukorica idén egyelőre jó állapotban van, biztatóak a kilátások, így 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlagának felelne meg.

„A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek, ami ronthatta az eredményességüket. Azok viszont, akik kivártak, és idén vásároltak, már jobb jövedelmezőségre számíthatnak” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. „Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozzuk: a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel” – hívta fel a figyelmet az elemző.

A tejtermelőkön sokat segít a jó tömegtakarmány-termés

Az állattenyésztés költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben, annak ellenére is, hogy a hazai élelmiszeripari kibocsátás visszaesett. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállása javulást eredményezhet e téren is, ugyanis az időjárás a tejelő szarvasmarhák számára szükséges takarmány termelésének is jót tett, lényegesen több és jobb minőségű takarmányuk van azoknak a gazdaságoknak, amelyek a maguk által művelt területen állítják elő az állatok számára a takarmányokat. 

Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya, mert míg a takarmány- és az energiaköltségek jelentősen csökkentek, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható. „Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes” – mondta Héjja Csaba.

Némileg emelkednek a szőlő átvételi árak

Idén nem sújtották időjárási katasztrófák a kertészeteket sem, az értékesítési feltételek is kielégítőek, bár a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is. A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára, mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb árak várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók.

Jön az egy számjegyű élelmiszer infláció

Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerár-stop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezőek az MBH Bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint. A bank szakértőinek számításai szerint az árstopok hatásaként a 2022 februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál, ez pedig a magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. 

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői úgy vélik, hogy az bár az intézkedések révén több termék ára is alacsonyabb lesz, a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomban. „E tényezők együttes hatásaként akár már december előtt egy számjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató” – vetítették előre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai