Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Szerző: B. K., 2023/09/16

Borhi András Gencsapátiban, igazi agrárfamília sarjaként nőtt fel, ugyanis apai ágon földműves őstermelők a felmenői, és anyai ágon a mezőgazdasághoz köthető a rokonság: nagyapja Dr. Kudron Endre, világszerte ismert állatorvos-virológus. Így a kutatói minta is jelen volt gyerekkorában, de főleg gyerekként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben töltötte el a legtöbb időt. Apja bérmunkával és mezőgazdasági gépkereskedelemmel foglalkozik, így már tízéves korától kivette a részét a gyakorlati és az adminisztratív munkákból is: traktorokon, sőt kombájnokon is dolgozott, de besegített az apjának a szerződésekben és a hirdetésekben is. 

A középiskolát ennek ellenére nem egy mezőgazdasági intézményben, hanem egy általános, erős gimnáziumban, a szombathelyi Nagy Lajosban végezte, de mivel mindig az agrároldal vonzotta, azon belül csak az volt a kérdés, hogy „az állatorvoslás, vagy a klasszikus agrár lesz-e a nyerő”. Végül utóbbi nyert, és minden felsőfokú tanulmányát a Szent István Egyetemen (mai MATE) végezte. 

Biztos szakmai alapokkal a növényvédelmi drón pilótaságig

Először mezőgazdasági mérnökként végzett, majd a növényorvosi stúdium mellett párhuzamosan elvégezte a talajtani, ezek után pedig a precíziós mezőgazdasági szakmérnökit is – utóbbi képzésen permetező drónokból írta a szakdolgozatát. Közben, 2019-ben sikeresen abszolválta a FlyBySense akkor még nem akkreditált, de komoly drónpilóta képzését is, ahogy mondja, már kifejezetten a precíziós gazdálkodás iránti érdeklődése miatt. „A mi gépeinkben is megvolt a sorkövetés, a differenciált kijuttatások lehetősége, én pedig szerettem komolyan és újítva gondolkodni” – magyarázta. Az egyetem mellett, a növényorvosi képzés elvégzése közben 2017-től a kutatásban dolgozik, a hatóanyag-engedélyezés területén. Első évben az akkori egyik legnagyobb engedélyező cégnél, a SynTech Researchnél, 2018 óta pedig az Eurofins Agroscience Services Kft.-nél, ahol a szombathelyi telephelyet vezeti és növényvédőszer-engedélyezési kísérletet és projekteket hajt végre – most már a feleségével közösen. Ezek mellett tavaly még egy permetezőgép felülvizsgálati alapképzést is teljesített. Ha ez még nem lenne elég, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas megyei Szervezetének elnökségében is munkát vállal, itt szakmai konzultációkban, rendezvények szervezésében vesz részt, valamint 2018 óta vállalkozásban szaktanácsadói munkát is folytat.

„Amikor tavaly láttam, hogy tisztázódik a permetező drónos képzés jogszabályi háttere, elkezdtem a hivatalos képzést” – mondta, az pedig már történelem, elsőként került fel a Nébih által vezetett, hivatalos növényvédelmi drónpilóták listájára. 

Képzés van, vegyszer csak egy

Az induláshoz – Borhi András elmondása alapján – az egy 80 órás tanfolyammal növényvédelmi alapképzettséget adó zöld könyvre van szükség, amelynek birtokában először el kell végezni az úgynevezett A1/A3 nyílt kategóriás drónos képzettséget adó tanfolyamot, majd az A2 nyílt kategóriás drónképzést, ezek pedig már lehetőséget adnak pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány megszerzésére, speciális képzésre. Ha ezek mind megvannak, a Nébih által elfogadott képzőhelyeken megkezdhető a növényvédelmi drónpilóta-képzés. Ezen elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tenni, és egy meglehetősen komoly tananyagot kell elsajátítani. Ha a vizsgák sikerülnek, akkor lehet jelentkezni a Nébih nyilvántartásába – szigorúan magánszemélyként – és a listára felkerülve lehet jogosultságot szerezni permetező drón vezetésére. 

A problémát jelenleg az jelenti, hogy bár az összes képzés már jogszabályilag rögzített keretek között folyhat, egyelőre egy engedélyezett növényvédőszer van, amelyet a drónnal ki lehet juttatni. Vagyis létezik, de inkább most van kialakulóban egy új szakma, amelynek a jogi háttere még nem teljesen tisztázott. Csak érzékeltetésképpen, hogy milyen fehér foltok vannak még a szabályozásban: ha egy adott cég egy alkalmazottja már hivatalosan is elismert permeteződrón-pilóta, akkor – feltéve, ha lesz több engedélyezett szer – a permetezéshez szükség lesz műveleti engedélyre, amelyet a légügyi hatóság fogad el. Alapfeltétel a típus minősített drón, az üzembentartó és a drón adatainak bejelentése, felelősségbiztosítás kötése.

Ezen felül légteret kell foglalni – ami egy applikáción keresztül megtehető –, de például lakott terület, repülőtér, kórház, vagy környezetvédelmi területhez közeli kezelés esetén eseti légtér-igénylésre van szükség, amit 30 nappal a tervezett kezelés előtt kell benyújtani, ahogy a kijuttatási tervet is eddig kell bejelenteni a hatósághoz. Fontos szabály, hogy ha a drónpilóta nem rendelkezik növényvédelmi szakképzettséggel, akkor kötelező növényvédelmi szakirányítóval szerződnie.  

Más műfaj a drónos permetezés

Különböző termésnövelő, növénykondicionáló és lombtrágya-készítményeket ugyanakkor elvileg már most ki lehet juttatni drónnal is az előírt képzettség, illetve az engedélyek birtokában. Egyelőre azonban pár olyan cég van, amelynek van műveleti engedélye erre a tevékenységre, így a gyakorlat is most alakul ki. 

Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a drónos permetezés alapvetően más műfaj, mint a hagyományos, vagy akár a helikopteres növényvédelem. A drónok alacsonyabb lémennyiségekkel tudnak dolgozni területre vetítve, ennek megfelelően a kijuttatott szerek permetlé-koncentrációja is magasabb, mint a hagyományos növényvédelemben. Az elsodródás is komoly veszély, ami pedig a magasabb koncentráció miatt nagyobb károkat tud okozni, mondjuk egy szomszédos bio művelésű táblában, vagy gyümölcsösben, és az is igaz, hogy az akár 20-30-szoros hatóanyag-koncentráció miatt az emberekre is veszélyesebb. A szakértelem ezért is rendkívül fontos – nyomatékosította Borhi András. Az elsodródás csökkentésére az időjárási körülmények figyelembe vételén túl a cseppnehezítő alkalmazása is megoldás lehet. Utóbbival kapcsolatban is zajlanak a kísérletek. 

A permetlé-koncentrációban meglévő különbségeket jól érzékelteti, hogy például a helikopteres légi növényvédelemben a szántóföldi 200-300 liter, illetve az ültetvényeknél jellemző 400-1000 liter helyett 50-80 liter a csökkentett lémennyiség, míg a permeteződrónoknál ez – művelési ágtól függően – hektáronként 5-70 liter lehet. Mivel a növényvédő készítményeket nem erre az alacsony lémennyiségre kísérletezték ki, muszáj, hogy ezekkel is megfelelő tapasztalatokat szerezzenek, ezért nem csak az új hatóanyagokat kell engedélyeztetni, hanem a régiek új típusú felhasználását is – magyarázta Borhi András.

BORHI ANDRÁS
Kutató fejlesztőmérnök, Szaktanácsadó

Európában egyébként Magyarország és Svájc jár az élen a szabályozás kialakításában – annak ellenére is, hogy mint látható, vannak még tisztázatlan kérdések – és sokan árgus szemekkel figyelik, milyen eredményre jutnak ebben a két országban. 

Van amikor a drón a legjobb megoldás

Ennyi buktató, szabályozási bizonytalanság és kockázat ellenére is sokan hisznek a drónos permetezés jövőjében, ahogy Borhi András is, aki a PREGA-konferencián több éve szekcióvezető a témában, és – ahogy fogalmazott – arra törekszik, hogy minél több hasznos információt kaphassanak a gazdálkodók erről az új technológiáról. A tudásátadásban a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában 2022 év elején megjelent, általa írt, Permetező drónok témájú digitális kiadvány is hasznos eszköz, amely évente frissülni fog.

Mint mondja, a hagyományos és a drónos növényvédelemnek is megvannak az előnyei és a hátrányai, de bizonyos esetekben jelenthet jobb megoldást a drónos kijuttatás. 

Azonban fontos, a hatóságok, készítménygyártók és szakemberek által elfogadott kijuttatási szabályrendszer megalkotása, mert lehetséges, hogy a kezelés nem fog működni! 

Alapvetően kisebb beruházási költséget jelent, és használatával a vízzel is lehet spórolni, ami például egy aszályos időszakban nagy szó: egy-egy nagyobb gazdálkodónál problémát jelent a víz előteremtése mondjuk ezer hektárra.

Nagy előnye a drónos kijuttatásnak, hogy ha egy területen nagyobb csapadék zúdul le – amire idén azért sok példa volt – akkor megfelelő időjárási körülmények között a csapadék megszűnése után „ki lehetne menni” a területre, nem kell 4-5 napot arra várni, hogy felszáradjon a talaj. Ez sarkalatos pont, mert a különböző károsítóknak – főleg a gombáknak, de a gyomoknak – ezek az időszakok azok, amikor meg tudnak erősödni. De például a meredek területeken, amelyek bizonyos időszakokban nehezen művelhetőek, drónnal nem okozna problémát a növényvédelem a jövőben.

A következő évek fogják meghatározni ennek a technológiának a helyét és jövőjét a modern agáriumban.

Ajánlott kiadványokDimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítéseBorhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságbanLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanJordán László:
Növényvédelem - Új kihívások és teljesítésük

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban