Kevesebb növényvédőszer

Kategória: Növényvédelem | 2023/09/17

A dróntechnológiát növénytermesztésben alapvetően kétféle célból alkalmazzák: felvételezésre (növényállomány vagy talaj), vagy valamilyen anyag (növényvédőszer vagy termésnövelő anyag) kijuttatására. A felvételező drónok reptetésének feltételeit „csak” a légiközlekedési előírások alkotta keretek jelentik, a növényvédő szer kijuttatására szolgáló drónok használata jóval bonyolultabb, összetettebb feladat. 

A drónos növényvédelemhez 3 alapvető dolog kell: drón, növényvédő szer, megfelelő előírások. 

A drón alatt természetesen nemcsak a repülő eszköz rendelkezésre állását értjük, hanem a növényvédelmi munkára való alkalmasságot. A permetező drónnak ugyanis - mint minden növényvédő szer kijuttatására szolgáló eszköznek - típusminősítéssel kell rendelkeznie. A növényvédő szerek nem mindegyike alkalmas arra, hogy drónról juttassák ki. És nem is tudjuk a készítmények többségéről, hogyan viselkednek ilyen kijuttatás során. Szántóföldi permetezővel 2-300 liter/ha permetlével dolgozunk. Repülőgép, helikopter 50-60 liter/ha mennyiséggel. A permetező drónok 20 liter/ha permetlé-mennyiséggel dolgoznak. Ez jóval töményebb oldatot jelent, mint amivel eddig dolgoztunk. Hogy ilyen körülmények között hogyan viselkednek az egyes készítmények, csak akkor tudjuk meg, ha - megfelelően minőségbiztosított körülmények között – megmérjük a hatékonyságukat, ezzel együtt az esetleges fitoxicitást, valamint az elsodródást. Ennek okán a hazai növényvédő szer engedélyezési hatóság (Nébih) megalkotta és közzétette az ehhez szükséges vizsgálatok módszertanát. Ha ennek megfelelően GEP tanúsított vizsgálóhelyeken megfelelő eredményeket tudnak produkálni a készítmények, akkor a növényvédő szer engedélyokiratában feltüntetésre kerül a drónos kijuttatás lehetősége. Előírások és szabályzók: a drónos növényvédelem jelenleg légi növényvédelemnek minősül, azaz, aki drónnal akar permetezni, annak pontosan ugyanazon eljárásokat kell végig csinálni, mint ami a légi növényvédelemre vonatkozik. Annyi könnyebbség van, hogy drónok esetében nem kötelező a növényvédelmi szakirányító személyes jelenléte. 

A drónt irányító személynek a drónpilóta képzettségen túl növényvédelmi drónpilóta végzettséggel is kell rendelkeznie. Ez egy ráépülő képzés, amely kifejezetten a drónról történő növényvédő szer kijuttatás biztonságos megvalósításáról szól, és gyakorlati részt is tartalmaz. Ez azért szükséges, mert az eddigi – nem hivatalos – tapasztalatok azt mutatják, hogy a drónos permetezések során jelentős a permetlé elsodródás miatti káresemény. Ezek megelőzhetőek megfelelő – elsősorban agrometeorológiai – ismeretekkel, illetve kellő felelősséggel.

A drónhasználat néhány tapasztalati előnye és hátránya: 

• A permetező drónok szórásképe meg sem közelíti a földi gépekét. Azonban így is valamivel kedvezőbb képet mutat, mint a hagyományos repülőgépek, vagy helikoptereké, pedig azoknak is megvan a helyük a növényvédelmi technológiában.  
• A kedvezőtlenebb szóráskép miatt a felszívódó (szisztemikus) készítmények használata kerül előtérbe. Ezek egyoldalú használata azonban növeli a rezisztencia kialakulásának lehetőségét. 
• Az ideális munkavégzés 2 méteres magasságban van a növényállomány fölött. Ez egyben jól meghatározza (korlátozza) a munkaszélességet is. 3 méteren jelentősen nő a munkaszélesség, ezzel együtt az elsodródás mértéke, valamint jelentősen csökken a hatékonyság. 
• Az elsodródás jelentős veszély. A védőtávolságok betartása, szélsebesség figyelembevétele nem csak jogszabályi előírás, de saját jól felfogott érdek is. 
• Éjszaka is lehet munkát végezni vele, de méhekre kifejezetten veszélyes készítményt ugyanúgy nem szabad kijuttatni virágzó (méhek által látogatott) állományban, még éjjel sem!  
• A drónok üzemeltetése nem olcsó, az akkumulátorok cseréje is jelentős összeg.  

Precíziós eljárások alkalmazása 

A növényvédelmi technológiában a digitalizációnak a foltkezelések megtervezése és kivitelezése során van alapvető szerepe. A kezelés két menetben történik: első menetben egy felvételező drón készít felvételeket a területről, amely alapján meghatározásra kerül, hogy hol van olyan fertőzés, amelyet kezelni kell, illetve mely részek azok, amelyeket ki lehet hagyni a kezelésből. Az így készített térkép alapján a kijuttató berendezés (ez már lehet nem csak drón, hanem akár megfelelő digitális helymeghatározó eszközzel felszerelt szántóföldi permetezőgép is, már csak oda fúj permetlevet, ahol valóban szükség van rá. 

Ez eddig nagyon jól hangzik, és már sorolhatjuk is az előnyeit: jelentős mennyiségű növényvédő szert meg tudunk takarítani, aminek anyagi, környezeti előnyei vitathatatlanok. A nem kezelt területeken elkerülhető a termesztett növényeken egy-egy növényvédő szeres kezelés okozta stresszhatás is. Ez természetesen így igaz is, de azért vegyük figyelembe, hogy: 

1. a két menetes eljárás jelentős többlet költséggel jár; 
2. a drónok üzemeltetése önmagában is jelentős anyagi ráfordítást jelent; 
3. nem minden esetben lehetséges a foltkezelés, preventív eljárások során a technológia jelenlegi állása szerint teljes állománykezelést kell végezni.

Ha majd eljut oda a tudomány, hogy (közel) teljes bizonyossággal előre tudja jelezni, hogy pl. hová nem fog biztosan fertőző konídiumot vinni a szél, akkor a preventív kezelések esetében is lehet differenciálni. 

Pontkezelés 

A precíziós megoldások közé sorolhatók azoknak a berendezéseknek az alkalmazása, amelyekre felszerelt érzékelők segítségével határozzák meg, hogy kell-e adott pontra permetlevet juttatni, vagy sem. 
Ültetvényben már nem jelent újdonságot az ultrahangos érzékelő, amely két fa között elzárja a fúvókát. Szántóföldi viszonyok között is biztató fejlesztések folynak. Ilyen pl. amikor egy gépen több (2-3) permetlé tartály kerül elhelyezésre, különböző gyomirtó szerekkel. A gépre szerelt kamerák által meghatározásra kerül a gyomnövény, ennek megfelelően a megfelelő tartályból kerül oda permetlé. 

Kifejlesztésre került és a közeljövőben megvásárolható lesz az a szántóföldi permetezőgép, amelyet egy növényvédő szer gyártó és egy elektronikai cég együttműködése során alkottak: a szántóföldi permetezőgép kamerái elkülönítik a kultúrnövényt és a gyomnövényt, és csak a gyomnövényre juttatnak ki permetlevet. Jelentős megtakarítás érhető el a teljes felületkezeléshez képest, bár néhány kérdés azért felmerül: 

• a kezelést jól kell időzíteni, mert fejlett állományban (még) nem működik megfelelően a felismerés! 
• lőre nem lehet megmondani, mennyi permetlé fog kelleni egy táblára (mennyi lesz a ténylegesen kezelt felület), ezért a korábbi technológiához képest több lesz a kimaradt, bekevert permetlé. Minél nagyobb azonban az így kezelt tábla/táblák nagysága, annál kisebb ez a veszteség. Ha ehhez a technikához egy olyan megoldás is társulna, ahol a permetlé keverés helyben, a szórófejek előtt történik, akkor ez a kérdés is megoldódik! 
• még így is óriási előrelépést jelent! 

Vannak már létező, elérhető robotizált növényvédelmi megoldások is, ahol gyakorlatilag önműködő eszközök végzik el a munkát. A gyomirtó robotok végeznek mechanikai gyomirtást és lézersugaras irtást is. Ezeken kívül számtalan, és egyre több hasonló fejlesztés lesz elérhető már a közeljövőben.

Jordán László Növényvédelem – Új kihívások és teljesítésük című kötetében összefoglalást nyújt arról, hogy hol kezdődik a növényvédelem, milyen feltételek mentén és hogyan kell végezni ahhoz, hogy a munkavégzés megfelelő hatékonyság mellett a legkisebb kockázatot jelentse a környezetre. Részletesen bemutatja azt a hátteret, ami alapjaiban határozza meg a növényvédelmi eljárások alkalmazhatóságát, az összes körülményt, amit figyelembe kell venni egy korszerű növényvédelmi technológia felépítése során. A kiadvány a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár digitális sorozatában jelent meg. 

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban