2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az agrárszakmát népszerűsítik a mezőgazdasági kiállításokon

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (b.k), 2023/09/18

Igazi agrárkiállítás- és vásárdömping indul augusztusban és zárul október második felében az OMÉK-kal. A szervezők a szakmai és a közönségcsalogató programok mellett külön hangsúlyt fektetnek a fiatalok megnyerésére.

A hazai agrárkiállítások története a leírások szerint egészen a XIX. század elejéig nyúlik vissza. Ebben a „műfajban” elsőnek a Széchényi István gróf által 1929-ben szervezett „állatmutatás" nevű rendezvényt tartják. A XIX. század második felében a rendszeres helyi vásárok mellett már az országos bemutatók is megjelentek. A mai időszak legjelentősebb agrárkiállítása, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos jogelődjének az 1881. május 7-én a Városligetben megrendezett „I. Országos Tenyész- és Haszonállat Kiállítást” tartják. 

Az I. világháború majd a két világháború közti időszak visszaesést hozott a kiállítások megrendezésében. Az 1945 utáni időszak első jelentős, országos agrárkiállítása az 1948-ban megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár volt. Ezután az országos vásárokat 1960-ig évente, majd 2-3 évente, 1970-től pedig 5 évente rendezték, a kiállítás nevében pedig 1970-től jelent meg az élelmiszeripar, és lett OMÉK.

Szentlőrincen a gépeken és a szakmán a fókusz

Az évben még hátralévő jelentős agrárkiállítások sorát augusztus 10-e és 11-e között a Szentlőrinci MEZŐGÉPNAPOK nyitja. A Pécstől 20 kilométerre fekvő baranyai kisvárosban már több évtizedes hagyománya van az agrárrendezvényeknek, idén azonban ezek a tradíciók kicsit másképp folytatódnak, mint ahogyan azt korábban megszokhattuk. A kiállítást szervező Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK) idén a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt úgy döntött, hogy a tradicionális gazdanapok helyett egy, szűkebb, nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának szóló rendezvényt szerveznek, amely a mező- és agrárgazdasági gépeket állítja a középpontba. A BMVK mindazonáltal bízik abban, hogy jövőre ismét meg tudják szervezni a közel 30 éves múltra visszatekintő Szentlőrinci Gazdanapokat.

Az idei, kétnapos MEZŐGÉPNAPOK-on teljes egészében bemutatják az agrárium műszaki, technológiai újdonságait. A szervezők a mezőgazdasági gépesítésen belül is kiemelten igyekeznek bemutatni a talajművelésben fontos gépeket, illetve technológiai sorokat, a látogatók pedig szántóföldi- és állógép-bemutatókon egyaránt tapasztalatot szerezhetnek az újdonságokról. Mindezt precíziós megközelítésben, hiszen a bemutatott technológiák ilyen termelésre is alkalmasak. 

A teljes agrárium és „környéke” Debrecenben

A szentlőrinci kiállítás után nem kell sokat várni a következő rangos eseményre: augusztus 17-e és 20-a között kerül sor Debrecenben a Farmer-Expóra, amelyet idén már 32. alkalommal rendeznek meg – ezúttal is a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjában. A kiállítás a kezdetektől tudatosan célozza az agráripari ágazatban tevékenykedők mellett az ehhez a szférához kapcsolódó hazai és külföldi partnereket is, lehetőséget biztosítva termékeik és szolgáltatásaik bemutatására. Az egyetemi környezet jó színtere a szakmai rendezvényeknek, amelyeken a legújabb kutatási, termelési eredményeket ismerhetik meg az érdeklődők. 

A Farmer-Expo keretein belül számos kísérőrendezvényt is tartanak: 2006-tól a HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítást, 2009-től pedig a VADÁSZexpo Vadászati, Halászati, Természetjáró Szakvásárt. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a Farmer-Expo-t a hivatalos tenyészállat bemutató rendezvényeként ismeri el. Az állattenyésztési kiállítást európai színvonalú szarvasmarha, ló-, sertés-, és juh-showbírálat teszi még értékesebbé.

A fiatalok megnyerése hangsúlyos cél Bábolnán

Bábolna ikonikus név a magyar agráriumban, a Bábolnai Gazdanapok pedig Magyarország egyik legrégebbi – 1977 óta megrendezett – agrárkiállítása, amely idén már a 36. alkalommal várja a látogatókat, szokás szerint szakmai és családi programokkal egyaránt. Az idén szeptember 7-es 9-e között sorra kerülő gazdatalálkozó kísérőrendezvényei közül kiemelkedik a Némethy Bertalan Regionális Díjugrató Bajnokság, amely a gazdanapok látogatói számára is megtekinthető lesz, csakúgy, mint a bábolnai ménesbirtok történelmi értékű épületegyüttese, és a híres Shagya-arab lóállomány is.

Ahogy az agráriumban fontos téma a generációváltás és az edukáció, úgy a gazdanapokon is az: idén ennek jegyében megrendezik az ötödik Szakiskolai Napot, több mint ezer szakiskolás részvételével. A legújabb innovációk megismertetése mellett a Szakiskolai Nap célja a fiatalok megnyerése az agrárium számára. A már gazdálkodó fiatalok számára a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozata idén is konferenciát tart, melynek témája a generációváltás jelenlegi jogszabályainak módosítása. Az agrártárca a NAK-kal közös szakmai kerekasztal-beszélgetésén pedig az új KAP és a hozzá fűződő finanszírozási formák mellett téma lesz a gabonapiaci helyzet és az öntözés is. Az Agrármarketing Centrum (AMC) hazai produktumokat népszerűsítő termékpálya-kampányával vesz részt a rendezvényen.

A tavalyi aszály által ellehetetlenített kukorica- és cirok-fajtakísérleti bemutatót idén meg tudják tartani, de lesz mozgó gépbemutató, és felmérő- illetve permeteződrón-bemutató is. 

A KÁN idén többszörösen is az állattenyésztők ünnepe lesz

Szeptember 29-e és október 1-je között rendezik a KÁN Egyetemi Napokat, szokás szerint a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén. Ez a kiállítás hagyományosan az állattenyésztési szakma képviselőit szólítja meg, és persze várják a nagyközönséget és a kisgyermekes családokat is, és itt is cél, hogy a középiskolások számára vonzóvá tegyék az agrár-felsőoktatást és az agrárszakmát.

A kiállítás keretein belül több szakmai konferenciát is rendeznek. Már a nyitás előtt, a nulladik napon megrendezik a Nyúltenyésztési Tudományos Napot – Kaposváron immár 34. alkalommal. A szakmai programok között lesz a halászati kerekasztal-beszélgetés is, de idén is nagy hangsúlyt kap a húsmarha-tenyésztés, több interaktív előadással és marhahúskóstolóval.

Újdonság, hogy idén – hagyományteremtő szándékkal – megrendezik a Precíziós Állattenyésztési Napot. A Bábolnai Gazdanapokhoz hasonlóan Kaposváron is lesz Szakiskolai Nap, és a tavalyi évhez hasonlóan kiemelt szerepet kap az Agrár-felsőoktatási Intézmények Gazdászversenye. A Somogy Vármegyei Vadásznapot is a kiállítás keretein belül tartják meg. Külön rangot ad az idei KÁN-nak, hogy a kiállítás nyitónapja egyben a magyar állattenyésztők ünnepe, utóbbi az Országgyűlés döntése alapján szeptember 29-e.

Együtt a szakmai és a családbarát programok az OMÉK-on

Az agrárszakma mellett hagyományosan a nagyközönségre is számítanak az október 20-a és 22-e között idén immár 81. alkalommal megrendezésre kerülő, de több mint 130 éves múltra visszatekintő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szervezői. Magyarország legnagyobb agrár és élelmiszer témájú kiállításának családbarát jellegét külön is kiemelik azzal, hogy mindössze ezer forintba kerül a belépő. A fő szervezők, vagyis az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum (AMC) a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ területére várják az érdeklődőket. 

Az OMÉK-ot kétévente rendezik, azzal a céllal, hogy egy színes, családi program keretében ismerkedhessen meg mindenki a hazai agrárium és élelmiszer-gazdaság teljes spektrumával. A nagy hagyományokkal rendelkező kiállítás az élelmiszer-gazdaságban dolgozó látogatók számára is kiemelt fontosságú, hiszen a szakmai programok kínálta tudásbővítés mellett kitűnő alkalom arra is, hogy kapcsolatot építsenek hazai és külföldi beszerzőkkel, illetve üzleti lehetőségeket találjanak.

Az OMÉK programjai sem hagyták figyelmen kívül a generációváltást: az esemény beharangozásakor az agrártárca külön is hangsúlyozta, hogy szükség van a modern felsőoktatásra és szakképzésre is, és ezeknek az intézményeknek a népszerűsítésében is sokat várnak az idei OMÉK-tól.
Az OMÉK-on több száz négyzetméteren mutatják be az Agrármarketing Centrum exportfejlesztési projektjét, a Hungarian Food Business Programot.  A kiállítás ideje alatt több tucat szakmai konferenciát és üzletember-találkozót is szerveznek, a generációváltás jegyében pedig nyolc-kilencezer agrár szakiskolába járó fiatalt is várnak az eseményre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza