Precíziós lehetőségek a juhtenyésztésben

Kategória: Állattenyésztés | 2023/09/19

A preciziós mezőgazdaság egyik feltörekvő és minden állat esetén gyorsan fejlődő technológiai rendszere a PLN (Precision Livestock Farming). A juhtartásban elsőként a fejőházakban, a tejelő juhok takarmányozás technológiájában jelent meg, ezt követte az intenzív húshasznosítású tartástechnológia hodályon belüli, majd a hodályon kívüli (legeltetési technológia) technológiájának digitális adatgyűjtése, feldolgozása és döntéselőkészítése. Ma már a digitális adatgyűjtés és információ feldolgozásán keresztül vezérelt technológiai megoldások kiterjednek a legismertebb takarmányozás és tejtermelési megoldásokon túl az állategészségügyi, etológiai, szaporodásbiológiai digitális adatgyűjtésre és döntéselőkészítésre a juhtartásban. Ezek a technológiai megoldások megfizethetőek, könnyen fejleszthetőek, hiszen a legtöbb megoldás a hagyományos technológiába is beilleszthető. 

Egy példát követve tekintsünk át jelenleg hol tart a PLN a juhtartásban. Nézzünk egy 500 anyajuhos gazdaságot 2 hodállyal, egy szociális épülettel, 100 ha ősgyep legelővel. A két hodály 500-500 nm-es alapterületű hagyományos szerkezetű (szerfás, belső oszlopokkal megtört technológát jelent) épület. A legelő a telep közelében, 15 ha-os területekre van felosztva, a legelőből csak 60 ha közelíthető meg a juhok számára telepről.
A jelenlegi időjárási viszonyok miatt egy intenzív, sűrített elletésre alkalmas nyáj takarmányigényét csak rövid technológiai időszakban tudja a gyeptakarmány teljesen biztosítani. Ezért szükséges a juhok szálastakarmány igényének pótlása a nyári időszakban is. Erre célszerű kialakítani külső etetőkarámokat (nem szükségszerűen fedetteket), ahol a juhok önállóan pótolhatják a szükséges táplálóanyag igényüket.  

A takarmány kiegészítés történhet a karámban, vagy nagyobb beruházás esetén a szalagos etetőrendszerrel. A karámban történő etetés olcsó, a juhokat nem zavarjuk, átnézésük, vizuális vizsgálatuk nem okoz stresszt az állatoknak, könnyen kiszűrhetjük az eltérő viselkedésű egyedeket (beteg, elleni készül). Ennél a megoldásnál a belső etetési technológiára nincs szükség, mindent hodályon kívül végzünk, a belső hodálykihasználást maximalizálni lehet, akár 250-300 állat is elfér a hodályban.

A belső szalagos etetőrendszer esetében takarmánykiosztó kocsik segítségével történhet az abrak-szálas takarmánykeverék kiadagolása, ahol az aktuálisan optimális összetételű szálas takarmány és abrakkeveréket tudunk kiosztani. Technológiailag csak arra van lehetőségünk, hogy a hodály két szélén kialakított futószalagos etetőrendszert építsünk ki, ahol minimum 0,4 m/egyed vályúférőhellyel kell kalkulálni, ami 10 m x 50 m-es hodályban maximum 220 egyed férőhely igényét tudja kielégíteni. A belső technológiához célszerű beszerezni egy térfigyelő kamera rendszert, ahol etetéskor úgy tudjuk az állományt átnézni, hogy nem kell feleslegesen közé menni az állománynak. Az ellő, beteg állatok kiszűrése néhány perc. Az etetőszalagon lévő juhokat a nyakbefogó rendszerrel tudjuk mozgásukban korlátozni, ha egészségügyi kezeléskor, termékenyítésnél szükség van arra. Ezzel a mechanikai sérülések esélyét szinte nullára csökkentjük, az élőmunka hatékonysága jelentősen nő, míg az állatok ellátása javul.

Ma a PLN rendszer egyik legfontosabb eleme a juhok egyedi elektronikus jelzésének olvasása és az egyed különböző, egyedi adatainak változásának felismerése alapján (számítógépes program végzi) a szükséges beavatkozásának elvégzése. A legegyszerűbb és legrégebbi precíziós eljárás a napi testtömeg változás követése az áthajtókapukon, ahol a rendszer jelzi a normálistól eltérő testtömeg változást és egy automata válogatóval magától ki tudja választani a kezelésre szoruló állatot. A gondozó csak a kiválasztott állattal találkozik. Ez minden korosztályban használható. Ez a technológiai elem mind a hodályon belül, mind a hodályon kívül egyaránt használható. (Folytatás Jávor András Juhtenyésztés haladóknak című könyvében)

Hazánkban a juhtenyésztés termelés-szerkezete, színvonala átlagos, vagy gyengébb annál. Az istállók műszaki-technológiai hatékonysága alacsony, az épületek vagy korszerűtlenek vagy drágák, a munkaerő költsége az árbevételhez képest magas. Jávor András professzor és szerzőtársai a Juhtenyésztés haladókak – Az intenzívtől a precíziósig című kötetben részletesen leírják a jövedelmező juhászat szakmai feltételeit, fejlesztésének lehetőségeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban