2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Precíziós lehetőségek a juhtenyésztésben

Kategória: Állattenyésztés | 2023/09/19

A precíziós mezőgazdasági technológia az adatgyűjtésen és -feldolgozáson, a technológia vezérlésén túl döntést elősegítő információval látja el a gazdálkodót. Hatékonyabbá teszi a gazdálkodást úgy, hogy a környezeti fenntarthatóságot és az állatjóléti feltételeket biztosítja.

A preciziós mezőgazdaság egyik feltörekvő és minden állat esetén gyorsan fejlődő technológiai rendszere a PLN (Precision Livestock Farming). A juhtartásban elsőként a fejőházakban, a tejelő juhok takarmányozás technológiájában jelent meg, ezt követte az intenzív húshasznosítású tartástechnológia hodályon belüli, majd a hodályon kívüli (legeltetési technológia) technológiájának digitális adatgyűjtése, feldolgozása és döntéselőkészítése. Ma már a digitális adatgyűjtés és információ feldolgozásán keresztül vezérelt technológiai megoldások kiterjednek a legismertebb takarmányozás és tejtermelési megoldásokon túl az állategészségügyi, etológiai, szaporodásbiológiai digitális adatgyűjtésre és döntéselőkészítésre a juhtartásban. Ezek a technológiai megoldások megfizethetőek, könnyen fejleszthetőek, hiszen a legtöbb megoldás a hagyományos technológiába is beilleszthető. 

Egy példát követve tekintsünk át jelenleg hol tart a PLN a juhtartásban. Nézzünk egy 500 anyajuhos gazdaságot 2 hodállyal, egy szociális épülettel, 100 ha ősgyep legelővel. A két hodály 500-500 nm-es alapterületű hagyományos szerkezetű (szerfás, belső oszlopokkal megtört technológát jelent) épület. A legelő a telep közelében, 15 ha-os területekre van felosztva, a legelőből csak 60 ha közelíthető meg a juhok számára telepről.
A jelenlegi időjárási viszonyok miatt egy intenzív, sűrített elletésre alkalmas nyáj takarmányigényét csak rövid technológiai időszakban tudja a gyeptakarmány teljesen biztosítani. Ezért szükséges a juhok szálastakarmány igényének pótlása a nyári időszakban is. Erre célszerű kialakítani külső etetőkarámokat (nem szükségszerűen fedetteket), ahol a juhok önállóan pótolhatják a szükséges táplálóanyag igényüket.  

A takarmány kiegészítés történhet a karámban, vagy nagyobb beruházás esetén a szalagos etetőrendszerrel. A karámban történő etetés olcsó, a juhokat nem zavarjuk, átnézésük, vizuális vizsgálatuk nem okoz stresszt az állatoknak, könnyen kiszűrhetjük az eltérő viselkedésű egyedeket (beteg, elleni készül). Ennél a megoldásnál a belső etetési technológiára nincs szükség, mindent hodályon kívül végzünk, a belső hodálykihasználást maximalizálni lehet, akár 250-300 állat is elfér a hodályban.

A belső szalagos etetőrendszer esetében takarmánykiosztó kocsik segítségével történhet az abrak-szálas takarmánykeverék kiadagolása, ahol az aktuálisan optimális összetételű szálas takarmány és abrakkeveréket tudunk kiosztani. Technológiailag csak arra van lehetőségünk, hogy a hodály két szélén kialakított futószalagos etetőrendszert építsünk ki, ahol minimum 0,4 m/egyed vályúférőhellyel kell kalkulálni, ami 10 m x 50 m-es hodályban maximum 220 egyed férőhely igényét tudja kielégíteni. A belső technológiához célszerű beszerezni egy térfigyelő kamera rendszert, ahol etetéskor úgy tudjuk az állományt átnézni, hogy nem kell feleslegesen közé menni az állománynak. Az ellő, beteg állatok kiszűrése néhány perc. Az etetőszalagon lévő juhokat a nyakbefogó rendszerrel tudjuk mozgásukban korlátozni, ha egészségügyi kezeléskor, termékenyítésnél szükség van arra. Ezzel a mechanikai sérülések esélyét szinte nullára csökkentjük, az élőmunka hatékonysága jelentősen nő, míg az állatok ellátása javul.

Ma a PLN rendszer egyik legfontosabb eleme a juhok egyedi elektronikus jelzésének olvasása és az egyed különböző, egyedi adatainak változásának felismerése alapján (számítógépes program végzi) a szükséges beavatkozásának elvégzése. A legegyszerűbb és legrégebbi precíziós eljárás a napi testtömeg változás követése az áthajtókapukon, ahol a rendszer jelzi a normálistól eltérő testtömeg változást és egy automata válogatóval magától ki tudja választani a kezelésre szoruló állatot. A gondozó csak a kiválasztott állattal találkozik. Ez minden korosztályban használható. Ez a technológiai elem mind a hodályon belül, mind a hodályon kívül egyaránt használható. (Folytatás Jávor András Juhtenyésztés haladóknak című könyvében)

Hazánkban a juhtenyésztés termelés-szerkezete, színvonala átlagos, vagy gyengébb annál. Az istállók műszaki-technológiai hatékonysága alacsony, az épületek vagy korszerűtlenek vagy drágák, a munkaerő költsége az árbevételhez képest magas. Jávor András professzor és szerzőtársai a Juhtenyésztés haladókak – Az intenzívtől a precíziósig című kötetben részletesen leírják a jövedelmező juhászat szakmai feltételeit, fejlesztésének lehetőségeit.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza