Az oktatást és a kutatást kart karban végzik

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (Hajtungy), 2023/09/20

A MATE-AKI központja a régi Halgazdálkodási Tanszék épületében helyezkedik el, itt van Müller tanár úr irodája is, aki valójában, hivatalosan a – mivel három halas tanszéke és egy kutatóközpontja van az intézetnek – Természetes-vízi Halökológiai Tanszéken dolgozik, és Dr. Ferincz Árpád a tanszékvezető. Rákérdezve a tanszéken tapasztalható pezsgő életre, Müller Tamás azt válaszolta, hogy a halakkal minden nap foglalkozni kell. Nincs hétköznap, hétvége, a rendszerek működésére mindig ügyelni kell. Így folyamatos felügyeletet tartanak. Ezen túlmenően vannak olyan határidős munkák is, amelyeket nem lehet munkaidőben befejezni. A tanszék egyébként is inkább vállalati, és nem klasszikus egyetemi szinten működik, mivel a működéshez szükséges források egy részét maguknak kell előteremteniük. Ebből adódóan minden uniós és hazai pályázati lehetőségeket megpróbálnak elérni, sokat el is nyernek, így a pályázati munkák teljesítése is igen sok munkát igényel. S ha ezek a munkák belenyúlnak a hétvégébe, az éjszakába, akkor azt is el kell fogadni. A halak diktálnak, mert így lehet csak eredményt elérni.

Van utánpótlás

Tanár úr elsősorban doktori (PhD) képzés keretén belül oktat, így a halszaporodás biológiáját, részletes halgazdaságtant, de más szakokon és szakirányú továbbképzésben is tantárgyfelelős és óraadó, mint például halanatómia és rendszertan, vagy a gyakorlati hal természetvédelem. Az utolsó tantárgyat tavaly vették fel az oktatási palettájukra, és kimondottan természet- és környezetvédelmi szempontból foglalkoznak a halakkal. Az egyik legfontosabb feladat ugyanis az őshonos és a védett halak in situ ex situ konzervációbiológiai kutatások irányítása. Ebből adódóan, a tantárgy keretében sok halfajjal foglalkoznak, és megismertetik a hallgatókat a gyakorlati- és kutatási eredményekkel, de a kudarcokat sem hallgatják el. Tanár úr a teljesség igénye nélkül sorolja is halfajokat: angolna, rakovicai kele, réticsík, széles kárász, lápi póc, kősüllő, dunai galóca, botos kölönte. A tanszék kutatói konzorciumban, több intézménnyel karöltve végzik ezeket a kutatásokat.

Prof. Dr. Müller Tamás munka közben

Meglepő volt a válasz arra a kérdésre, hogy van-e kellő számú utánpótlás a hallgatók körében? Az egyértelmű igen azt sugallja, hogy a halászati ágazatnak nem kell attól tartania, hogy a felsőfokú végzettséggel bíró szakemberek elfogynak, és a haltermelő cégeknél ne volna generációváltásra mód, lehetőség. Dr. Bokor Zoltán irányítja azt a szakkollégiumot, ahol az érdeklődő hallgatókat összegyűjtik, így célzottan lehet ezeket a hallgatókat megkeresni, hogy mely halas terület iránt érdeklődnek. Már ezek a hallgatók is részt vesznek pályázati munkák végrehajtásában és kidolgozásában, szakmai kirándulásokat tesznek, vagyis őket már „megfertőzte” a szakma, a hal szeretete. A magyar tógazdasági haltenyésztés igen nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvend, mert számos kiváló szakember vitte el a bolygó más földrészeire is azt a tudást, amely a mai innovációnak az alapját biztosítja. A többi között a harcsa szaporítása, tápon történő ragadozó halnevelés kifejezetten magyar innováció, miként a jelenleg folyó afrikai harcsa genetikai alapon történő szelektált tenyésztői munkája is.

Kutatás: kettőn áll a vásár

Sok vád éri a kutatókat abból a szempontból, hogy kevés az olyan projekt, amely közvetlenül a haltermelés fejlesztését szolgálja. Tanár úr hangsúlyozta, hogy semmi nem fehér és fekete, minden kritikai megjegyzésben van igazság, kettőn áll a vásár az innováció létrehozatalában. Ha a termelők nem kopogtatnak a kutatók ajtaján, hogy milyen problémára keressenek választ, és a kutató nem vevő ezekre az innovatív ötletekre, akkor egyik fél sem jut semmire. A termelők általában úgy szeretnék az adott problémát megoldani – tisztelet a kivételeknek! -, hogy az egyetem nyerjen el egy kutatási projektet az adott témakörben, mert saját tőkét nem tudnak vagy nem akarnak fordítani a kutatás elvégzésére. Így viszont nem mindig valósul meg a közös munkavégzés.

Az intézet az elmúlt évtizedekben jelentősen megerősödött a nemzetközi színtéren is, mondhatni beágyazódtak a nemzetközi halas tudományos életbe, így ma már e nélkül a kapcsolati rendszer (inkább nevezzük tőkének) nélkül nem tudnának a nemzetközi projektekben sem jól szerepelni. Ezt a folyamatot a Erasmus+ ügyében folyó uniós kormányzati vita nagyban megnehezíti, s többek között emiatt is, olyan nemzeti és nemzetközi természetvédelmi, halas kutatási programokat is keresnek, amelyek nem kapcsolódnak uniós pályázatokhoz, és amelyekben a MATE-AKI kutatói is aktívan részt tudnak venni. A MATE-AKI kutatóit egyébként rendszeresen meghívják a nemzetközi halas konferenciákra előadóknak, ahol a hazai tógazdasági és intenzív haltermelés eredményeit, multifunkcionális szerepét mutatják be. S ezeken a konferenciákon a magyar szakemberek is sok új információval gazdagodnak, amit idehaza több szálon igyekeznek eljuttatni a szakma képviselőihez. Tanár úr azt is hozzáteszi, hogy az egyetemi elvárásoknak is meg kell felelniük, ami a tudományos publikációk számában mérhető. Sajnálatos viszont, hogy a publikációk angol nyelven jelennek meg, így az idegen nyelvet nem beszélő haltermelő nem tudja a publikált eredményeket elérni. A szakmai konferenciákon persze, a kutatók rendre beszámolnak egyes, már publikált kutatási eredményekről.

Digitalizáció minden szinten

A kutatási tevékenység mellett az oktatás is központi helyen áll. A tantárgyi követelményrendszerben megadott témaköröket az oktató - a hazai és a nemzetközi kutatások legfrissebb eredményeinek a felhasználásával - a legjobb tudása szerint dolgozza fel, és adja tovább a hallgatóknak, vagyis a téma feldolgozásában szabad kezet kap az előadó. Az oktatásban ma már a digitális eszközök alkalmazása olyan természetessé vált, hogy elkerülhetetlen a laptop, az okos telefon, az internet és a többi digitális eszköz, fórum használata. Az már más kérdés, hogy a digitális világ nem csak pozitívumokat, hanem sok negatívumot is rejt magában. 

Az információk tekintetében fontos az internet, ahonnan az adatbázisok lekérhetők, de a felhasználók nem csak erre használják. A felgyorsult világban a fiatal generáció értékrendje, emberi, családi kapcsolatok megítélése megváltozott, csak a rövid információkat hajlandó elolvasni, és a telefonos kommunikáció hatására a magyar nyelv is „erodálódik”. Tanár úr viszont azt tette hozzá, hogy a hagyományos értékeket mindenképpen „belecsempészi” a tananyagba, mert a múltat semmiképpen sem szabad elfelejteni, kitörölni az emlékezetből. Az elődök tisztelete, akik sokat tettek azért, hogy a magyar halászati ágazat fejlődjön, ma is nélkülözhetetlen.

Új technológiákat kell alkalmazni

Végezetül arról is szót ejtünk, hogy a klímaváltozás, az aszály, az árvíz, a nagy hőmérséklet ingadozás miatt milyen jövő képet rajzolhatunk fel a magyar halászati ágazat számára. A hazai tógazdasági haltermelési kutatás és termelés több, mint évszázados történelemmel bír. A változtatás kényszere azonban itt kopogtat az ajtón, így új termelési technológiákat is széles körben kell majd alkalmazni. Az intenzív, recirkulációs rendszerekben ugyanis nem lehet minden halfajt előállítani, így maradnak a tógazdaságok is, s ahol a körülmények megengedik, előtérbe kell helyezni a „tó a tóban”, a ketreces haltermelés technológiákat. Folyamatosan alkalmazkodni kell az időjárás körülményeihez, ezért csak két út vezet a talpon maradáshoz: az egyik az intenzifikáció, az intenzív rendszerek bővítése, a másik a tógazdasági technológiák fejlesztése, mondta végezetül Müller Tamás.

Életút röviden

Prof. Dr. Müller Tamás 1974. április 22-én született Pécsett. Itt kezdte meg általános iskolai tanulmányait, érettségi bizonyítványát a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola szerezte meg 1993-ban. A következő évben inszeminátor, valamint állattenyésztő és állategészségügyi technikus képesítő bizonyítványra tett szert. 1994-ben felvételt nyert a keszthelyi Georgikon Agrártudományi Egyetemre, ahol az agrármérnöki diplomáját 2000-ben vehette kézbe. Doktori értekezését 2005-ben védte meg a Kaposvári Egyetemen a „Possible ways of the artificial induction of sexual maturation and reproduction of the European eel (Anguilla anguilla L.)” címmel, témavezetője Prof. Dr. Bercsényi Miklós volt. 2019-ben szerzett halászati szakértői képesítést, 2016 óta habilitált doktor, 2022. szeptember 1. óta pedig egyetemi tanár. 

Prof. Dr. Müller Tamás
egyetemi tanár

Kutatási területe elsősorban gazdaságilag és természetvédelmileg jelentős halfajok szaporítás és nevelés technológia fejlesztésére, valamint ex situ és in situ konzervációbiológiai célú vizsgálatokra terjed ki. Alkalomszerűen más taxonómiai csoportokon is végez kutatásokat (egyenesszárnyúak, rákok, puhatestűek). A MATE (jogelőd Szent István Egyetem) Halgazdálkodási Tanszékének 2007 óta tagja. A lápi póc Müller tanár úrnak lassan másfél évtizede a szívügye, 2010 óta folynak kutatások e kis őshonos halfaj megmentéséért, mivel a póc a jelenleg folyó környezeti változásoknak a legnagyobb vesztese (eltűntek lápvidékek, lecsapolták a nagy folyókat, lebetonozták a földeket, invazív halfajok szorítják ki élőhelyükről stb.).

Müller Tamás a közelmúltban sikeresen védte meg a Magyar Tudományos Akadémián a doktori címét. A halas szakmában kevesen büszkélkedhetnek akadémiai doktori címmel, így nagyon nagy megtiszteltetésként élte meg a laudációt. Az akadémiai doktori címmel tulajdonképpen hátra is dőlhet az ember, de Müller Tamás nem az az ember, aki ezt megtenné, sőt, felszabadultnak érzi magát abból a szempontból, hogy a cím megszerzését követően nagyobb odafigyeléssel végzi kutatásait. Müller Tamás itt mondott köszönetet Prof. Dr. Urbányi Béla, Prof. Dr. Horváth László és Prof. Dr. Mézes Miklós professzor uraknak, aki egyengették az útját, és segítették a doktori disszertáció megírásában. Urbányi professzor abban is segítette, hogy pályázati támogatás nélkül végezhesse el egy új halszaporítás technológia kifejlesztését. A kísérleti munkákban számosan segítették, de közülük szeretné kiemelni a következő munkatársakat nagy tisztelettel és köszönettel; Prof. Horváth László, Dr. Kucska Balázs, Dr. Szabó Tamás és Dr. Ittzés István.

Müller Tamás három fiúgyermek édesapja. A fiúk hobbi szinten horgásznak az édesapával. A végére hagytuk a névvel való játékot. Müller Tamást mindenki Müncinek szólítja az egyetemen. A három fiú: Mór, Mátyás, Márton, míg a feleség Magdolna, így a Müller családot röviden csak 5M-családnak is hívhatjuk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban