Emelkedik-e a kukorica ára?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Molnár Zsuzsa – Elek Réka, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014/12/17

z USA agrárminisztériuma (USDA) legfrissebb, novemberben megjelent gabonapiaci kitekintésében a 2013/2014. gazdasági évi, mindenkori rekordot is felülmúló, 990 millió tonna kukorica kibocsátását valószínűsíti világszerte (1. táblázat), amelynek 80–90 százaléka már a tárolókban van. A végső adatok csak 2015 nyarán állnak majd rendelkezésre, amikor Brazíliában, Argentínában és a Dél-afrikai Köztársaságban is beérik a kukorica, és ugyan az igen biztató globális kilátások addig még módosulhatnak, az kétségtelen, hogy ismét kimagasló lesz a termés. A nagy átmenő készletek és a nemzetközi forgalom lanyhulása (–14 millió tonna) miatt a 2014/2015. gazdasági évi kukoricakínálat úgy tűnik, bőségesen fedezi a 972 millió tonnára emelkedő (+18 millió tonna) globális keresletet, sőt, további tartalékok felhalmozását is lehetővé teszi, nyomást gyakorolva ezzel a termény világpiaci árára.

Piaci tendenciák a főbb exportőröknél

A világ elsőszámú kukoricatermelőjénél, az USA-ban a korábbi csapadékos időjárás akadályozta a szántóföldi munkákat, a termelők azonban a nehézségek ellenére behozták a lemaradást, és a 33,6 millió hektárra előirányzott termőterület 94 százalékáról már betakarították a termést az USDA november 24-i jelentése szerint. Jóllehet, az idén a tavalyihoz képest 5 százalékkal zsugorodott a terület, a hozamok javulása révén 3,5 százalékkal több, csaknem 366 millió tonna tengeri kerülhet a tárolókba, amelyből 44,5 millió tonnát szánnak kivitelre. Az észak-amerikai ország ezzel a mennyiséggel a 2014/2015. gazdasági évben is biztosítja elsőbbségét a nemzetközi piacon.

Míg az amerikai kontinens északi részén a sok eső a betakarítást, addig a déli országokban az októberi szárazság a vetést késleltette. Az argentin és brazil gazdák azonban kihasználva az elmúlt hetek kedvezőbb időjárását már jól haladtak a munkával, igaz a csúszás következtében az előző évinél kisebb területen termeszthetik a növényt. Az argentínai agrártárca tájékoztatása szerint a 3,3 millió hektárra tervezett terület 42 százalékán (tavaly 44 százalékán) került a földbe a vetőmag november utolsó hetében, és az USDA 23 millió tonna (–2 millió tonna) tengeri betakarításával számol 2015 tavaszán. Brazíliában a prognózisok 15 millió hektáron 75 millió tonna kukoricatermést jeleznek. A két ország együttesen 34,5 millió tonna terményt exportálhat a 2014/2015. gazdasági évben, az egy évvel korábbinál 1 millió tonnával kevesebbet. Ez meg sem közelíti a 2012/2013. évi szezonban kiszállított csaknem 49 millió tonnát, amikor az USA – gyenge kibocsátása miatt – a szokásos 40–50 millió tonna helyett csupán 18 millió tonna tengerit értékesített a világpiacon, és a nemzetközi forgalomból kieső mennyiséget többek között a két latin-amerikai ország pótolta.

Az elmúlt öt év dinamikus fejlődésének eredményeként Ukrajna és Oroszország mára a régió és a világ meghatározó kukoricatermelőjévé és -exportőrévé vált. A két fekete-tengeri ország a 2014/2015. gazdasági évben együttesen 39 millió tonna tengerit takaríthat be, amelyből az USDA előrejelzése szerint 19,5 millió tonnát exportálhat. Jóllehet, a kisebb termésük (–3,5 millió tonna) miatt ez a mennyiség az egy évvel korábbi kiviteltől 4,6 millió tonnával elmaradhat, a globális kereskedelemből így is 17 százalékkal részesedhetnek.

1. táblázat.
A világ kukoricatermelése (millió tonna)
Forrás: USDA, Tallage

…az Európai Unióban

A francia Tallage piacelemző vállalat az Európai Unió kukoricatermelését – köszönhetően a kiemelkedő 7,7 tonna hektáronkénti hozamnak – 73,5 millió tonnára teszi a 2014/2015. gazdasági évben. Ez az egy évvel korábbi kibocsátást 14,7 százalékkal múlja felül annak dacára, hogy a növényt a 2013. évinél 2 százalékkal kisebb területen, 9,6 millió hektáron termesztették. A csapadékos időjárás nemcsak a betakarítást hátráltatta Unió-szerte, hanem kedvező feltételeket biztosított a gombás megbetegedések terjedéséhez, fokozva ezzel a mikotoxinok előfordulásának lehetőségét. Ennek ellenére a gazdák nem számítanak jelentősebb kárra. A legnagyobb uniós termelő, Franciaország termése 2,4 millió tonnával 17,3 millió tonnára nőtt 2014-ben az előző évihez képest. Romániában évek óta 2,5 millió hektáron termesztik a növényt, a hektáronkénti hozam 80 százalékos javulása következtében ugyanakkor már 2013-ban a második legnagyobb termelővé lépett elő a 10,4 millió tonna kibocsátással, ami 2014-ben 10,8 millió tonnára emelkedett. Az idén Magyarország állhat a dobogó harmadik fokán: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 25-i jelentése szerint az előirányzott 1,2 millió hektár terület 89 százalékáról 7,8 tonna/hektár hozam mellett 8,5 millió tonna tengerit már betároltak. Az összes termés meghaladhatja a 9 millió tonnát, ami megközelítőleg 25 százalékkal múlná felül a tavalyit. Olaszországban 8,2 (+8,9 százalék) és Németországban 5,3 (+19,6 százalék) millió tonna tengerit takaríthatnak be.

várható importkilátások

A bőséges kibocsátás a 2013/2014. gazdasági évinél csaknem 10 millió tonnával kevesebb, mindössze 6,4 millió tonna kukorica behozatalát teszi szükségessé a belpiaci igények fedezéséhez az Európai Unióban, a 2014/2015. évi szezonban. A hagyományosan kukoricát importáló EU-tagországokban – mint Spanyolország, Portugália vagy a Benelux államok – várhatóan a behozatali vám eliminálása (december) ellenére sem lesz képes versenyezni a harmadik országokból származó tengeri az unióssal szemben. Kevesebb kukorica érkezhet a folyó évi szezonban Ukrajnából (–6,8 millió tonna), Kanadából (–millió tonna), Oroszországból (–0,9 millió tonna) és Brazíliából (–0,4 millió tonna), míg Szerbiából félmillió tonnával több kerülhet a Közösségbe. Dél-Európában a Franciaországban megtermelt kukorica a legolcsóbb, amit 5–10 euró/tonna felárral a romániai/bulgáriai és az ukrajnai követ. Északon szintén a franciaországi termény a legversenyképesebb, amelynél – szállítási határidőtől függően – 5–10 euró/tonnával drágább a magyarországi, 20 euró/tonnával az ukrajnai, és 15–30 euró/tonnával az USA-ból származó áru.

1. ábra.
A kukorica fronthavi jegyzése a chicagói és a párizsi árutőzsdén (2014)
Forrás: CME/CBOT, Euronext

Ártendenciák

Az Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) 2014 májusában tette közzé először a 2014/2015. gazdasági évi kukoricapiaci prognózisát. A hivatal már a tavaszi előrejelzésében a 2013/2014. gazdasági évi rekordhoz hasonló kibocsátásra számított világszerte, aminek hatására a kukorica fronthavi jegyzése zuhanni kezdett a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) (1. ábra). A május eleji 200 USD/tonna körüli szintről október elejéig 70 USD/tonnával esett a jegyzés, és noha novemberig a főbb termelő országok elhúzódó betakarítása, valamint a búza és a szójabab jegyzésének emelkedése miatt 140–150 USD/tonna sávba kúszott, a rekordközeli termés nyomás alatt tartja a kukoricapiacot. A világpiaci ár változása a párizsi árutőzsdére (MATIF) is begyűrűzött, és a tengeri fronthavi jegyzése a márciusi-áprilisi 180 euró/tonna feletti szintről 130 euró/tonnáig csökkent szeptember végén, majd november végéig 15 százalékkal drágult.

2. ábra.
A takarmány­kukorica fronthavi jegyzése és heti termelői ára Magyarországon (2014)
Forrás: BÉT, AKI PÁIR

Hazai piac

Magyarországon a chicagói és a párizsi trendhez igazodott a kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában (2. ábra). Május és október között 34 százalékkal 35 ezer forint/tonnára gyengült a jegyzés, majd a csapadékos időjárás okozta akadozó betakarítás és a nemzetközi hatások következtében november utolsó hetében már megközelítette a 40 ezer forint/tonnát. A fizikai piacon szeptember elején még az ótermésű (2013. évi betakarítás) kukorica forgott, a tőzsdei jegyzésnél 25 százalékkal magasabb, 46 ezer forint/tonna körüli termelői áron. Az idei termény áfa és szállítási költség nélküli belpiaci ára az ősz folyamán 34–38 ezer forint/tonna sávban mozgott. Az év hátralevő részében – kiindulva a nemzetközi trendből és a tőzsdei várakozásokból – a termelői ár mérsékelt emelkedése sem kizárt, azonban a bőséges világpiaci, európai és hazai kínálat, a magas szemnedvesség miatt növekvő szárítási költségek, valamint a mikotoxinok körüli aggodalmak korlátozzák az ár jelentősebb változását.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai