2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fiatal gazdák - Friss pénz a kisebb vállalkozásoknak. Feltétel a mezőgazdasági szakismeret

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2023/09/08

Öregszik a magyar gazdatársadalom. A gazdálkodók átlagos életkora 59.7 év a legutolsó felmérések szerint. A fiatalítás már szinte feltétele a mezőgazdaság túlélésének. Ezt felismerték a döntéshozók is, jogszabályokkal, pályázatokkal igyekeznek támogatni a fiatalon gyakorlati agrár munkát vállalókat. A fiatal gazda pályázaton azok a 18-40 év közötti vállalkozók lehetnek sikeresek, akik mezőgazdasági szakismerettel rendelkeznek, legalább 5 éve alapított, 10-50 ezer standard termelési értékű gazdaságot vezetnek.

A fiatal gazda pályázaton azok a 18-40 év közötti vállalkozók lehetnek sikeresek, akik mezőgazdasági szakismerettel rendelkeznek, legalább 5 éve alapított, 10-50 ezer standard termelési értékű gazdaságot vezetnek. A nyertesek 16 millió forint szabadon felhasználható pályázati pénzre számíthatnak, s ezen túl még 12-24 millió forint kötelezően beruházásra fordítandó támogatást kaphatnak.

A gyarapodás másik lehetősége, hogy a fiatal gazdák az első 10 hektár földjüket úgy vehetik meg, hogy másoknak velük szemben nincs elővásárlási joguk. Nem nagy korlát, hogy a vásárolt földtől 20 kilométeren belül kell lakniuk, vagy ezen belül van az üzemi központjuk. Az már inkább korlátozza a gyarapodást, hogy a korábban tulajdonukba került föld területe is beleszámít a 10 hektárba.

Több évig készült, az idei év januárjában életbe is lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény. Eszerint átadhatja gazdaságát az öregségi nyugdíj korhatárt elérő őstermelő vagy egyéni vállalkozó, aki legalább 10 évig a saját nevében és a saját kockázatára folytatott mezőgazdálkodást. A gazdaság átvevője lehet az a vállalkozó, aki az átadónál tíz évvel fiatalabb, de még nem érte el az 50 éves kort, és közeli hozzátartozói viszonyban vannak egymással, vagy legalább 7 évig munkaviszonyban voltak.

A fiatal gazdák előtt álló lehetőségek vonzónak tűnnek, mert a gazdaságok átadásának szabályozása és az elővásárlási jog eltörlése csökkentik a bürokráciát; a maximum 40 millió forint pályázati összeg pedig friss pénzhez, fejlesztési forráshoz juttatja őket. Az viszont szemmel látható, hogy ezek a lehetőségek csak a kicsi gazdaságok számára vannak nyitva, amelyektől nem várható a nemzetközi tendenciáktól lemaradó mezőgazdasági teljesítmények megváltozása.

A pályázati pénzhez kötött mezőgazdasági szakismeret viszont enyhítheti a tudás hiányát. A statisztikák szerint ugyanis 150 ezer olyan gazdaság van itthon, amelyet mezőgazdasági végzettség nélkül irányítanak. Ezek mérete vélhetően kicsi, s az átadásról szóló törvény szerint hozzájuk kerülhetnek utódként a fiatal gazdálkodók. A közepes vagy az annál nagyobb gazdaságok már cégként működnek, azok más jogi formában is képesek megoldani a vagyonok átadását.

A fiatalítást indokolja az is, hogy a gazdaságok vezetőinek kevesebb mint 10 százaléka nem töltötte be a 40 évet. Közöttük már több a diplomás, mint az idősebb korosztályokban, de a vezetőknek még mindig csak 9 százaléka a felsőfokú végzettségű. A kisebb gazdaságokban – a 4000 eurónál kisebb standard termelési értékűeknél – ez az arány csupán négy százalék.

Utánpótlás pedig lenne, hiszen az idén azzal büszkélkedtünk, hogy a nyolc felsőoktatási agrár intézményben 4082 diák kezd tanulni, és ez 28 százalékkal több a tavalyinál. Ez a növekedés kissé megtévesztő, ha az okoknak is utána nézünk. Az idén nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, eltörölték a jelentkezőknél a nyelvvizsgát, és a felvételhez szükséges pontszámok is lejjebb csúsztak. Rosszindulatú megjegyzések szerint, aki éppen az egyetem közelében járt, s a jelentkezési lapját is beadta, felvételt nyert.

Az utánpótlást inkább az jelentené, hogy a korábbi, szigorúbb években is 3500 első éves diák kezdte meg a tanulást az agrár főiskolákon, egyetemeken. Többségük végzett is, mert az intézmények finanszírozásához kötött fejkvóta miatt a tanárok a gyengébb teljesítményű diákokat is diplomához juttatták. Az már régóta kérdés, hogy milyen tudással hagyják el az intézményeket, és hol találnak maguknak munkát.

Így miközben túlképzés van az agrár felsőoktatásban, a gyakorlatból hiányoznak a jól felkészült, friss diplomás szakemberek. Az államvizsgákon szerzett tapasztalatok szerint az a reménysugár megvan, hogy a családi gazdaságokból az egyetemre kerülő fiatalok tudása megalapozott, ismerik a szakmájuk összefüggéseit, készek a gyakorlati munkára.

Mindannyiuk fölkészülését, a pályázatokon nyertes, az átvett családi gazdaságok vezetőit segítheti a szaktudas.hu oldalon elérhető több, mint 300 szakirodalom.   

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás
Takácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza