2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fiatal gazdák - Friss pénz a kisebb vállalkozásoknak. Feltétel a mezőgazdasági szakismeret

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2023/09/08

Öregszik a magyar gazdatársadalom. A gazdálkodók átlagos életkora 59.7 év a legutolsó felmérések szerint. A fiatalítás már szinte feltétele a mezőgazdaság túlélésének. Ezt felismerték a döntéshozók is, jogszabályokkal, pályázatokkal igyekeznek támogatni a fiatalon gyakorlati agrár munkát vállalókat. A fiatal gazda pályázaton azok a 18-40 év közötti vállalkozók lehetnek sikeresek, akik mezőgazdasági szakismerettel rendelkeznek, legalább 5 éve alapított, 10-50 ezer standard termelési értékű gazdaságot vezetnek.

A fiatal gazda pályázaton azok a 18-40 év közötti vállalkozók lehetnek sikeresek, akik mezőgazdasági szakismerettel rendelkeznek, legalább 5 éve alapított, 10-50 ezer standard termelési értékű gazdaságot vezetnek. A nyertesek 16 millió forint szabadon felhasználható pályázati pénzre számíthatnak, s ezen túl még 12-24 millió forint kötelezően beruházásra fordítandó támogatást kaphatnak.

A gyarapodás másik lehetősége, hogy a fiatal gazdák az első 10 hektár földjüket úgy vehetik meg, hogy másoknak velük szemben nincs elővásárlási joguk. Nem nagy korlát, hogy a vásárolt földtől 20 kilométeren belül kell lakniuk, vagy ezen belül van az üzemi központjuk. Az már inkább korlátozza a gyarapodást, hogy a korábban tulajdonukba került föld területe is beleszámít a 10 hektárba.

Több évig készült, az idei év januárjában életbe is lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény. Eszerint átadhatja gazdaságát az öregségi nyugdíj korhatárt elérő őstermelő vagy egyéni vállalkozó, aki legalább 10 évig a saját nevében és a saját kockázatára folytatott mezőgazdálkodást. A gazdaság átvevője lehet az a vállalkozó, aki az átadónál tíz évvel fiatalabb, de még nem érte el az 50 éves kort, és közeli hozzátartozói viszonyban vannak egymással, vagy legalább 7 évig munkaviszonyban voltak.

A fiatal gazdák előtt álló lehetőségek vonzónak tűnnek, mert a gazdaságok átadásának szabályozása és az elővásárlási jog eltörlése csökkentik a bürokráciát; a maximum 40 millió forint pályázati összeg pedig friss pénzhez, fejlesztési forráshoz juttatja őket. Az viszont szemmel látható, hogy ezek a lehetőségek csak a kicsi gazdaságok számára vannak nyitva, amelyektől nem várható a nemzetközi tendenciáktól lemaradó mezőgazdasági teljesítmények megváltozása.

A pályázati pénzhez kötött mezőgazdasági szakismeret viszont enyhítheti a tudás hiányát. A statisztikák szerint ugyanis 150 ezer olyan gazdaság van itthon, amelyet mezőgazdasági végzettség nélkül irányítanak. Ezek mérete vélhetően kicsi, s az átadásról szóló törvény szerint hozzájuk kerülhetnek utódként a fiatal gazdálkodók. A közepes vagy az annál nagyobb gazdaságok már cégként működnek, azok más jogi formában is képesek megoldani a vagyonok átadását.

A fiatalítást indokolja az is, hogy a gazdaságok vezetőinek kevesebb mint 10 százaléka nem töltötte be a 40 évet. Közöttük már több a diplomás, mint az idősebb korosztályokban, de a vezetőknek még mindig csak 9 százaléka a felsőfokú végzettségű. A kisebb gazdaságokban – a 4000 eurónál kisebb standard termelési értékűeknél – ez az arány csupán négy százalék.

Utánpótlás pedig lenne, hiszen az idén azzal büszkélkedtünk, hogy a nyolc felsőoktatási agrár intézményben 4082 diák kezd tanulni, és ez 28 százalékkal több a tavalyinál. Ez a növekedés kissé megtévesztő, ha az okoknak is utána nézünk. Az idén nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, eltörölték a jelentkezőknél a nyelvvizsgát, és a felvételhez szükséges pontszámok is lejjebb csúsztak. Rosszindulatú megjegyzések szerint, aki éppen az egyetem közelében járt, s a jelentkezési lapját is beadta, felvételt nyert.

Az utánpótlást inkább az jelentené, hogy a korábbi, szigorúbb években is 3500 első éves diák kezdte meg a tanulást az agrár főiskolákon, egyetemeken. Többségük végzett is, mert az intézmények finanszírozásához kötött fejkvóta miatt a tanárok a gyengébb teljesítményű diákokat is diplomához juttatták. Az már régóta kérdés, hogy milyen tudással hagyják el az intézményeket, és hol találnak maguknak munkát.

Így miközben túlképzés van az agrár felsőoktatásban, a gyakorlatból hiányoznak a jól felkészült, friss diplomás szakemberek. Az államvizsgákon szerzett tapasztalatok szerint az a reménysugár megvan, hogy a családi gazdaságokból az egyetemre kerülő fiatalok tudása megalapozott, ismerik a szakmájuk összefüggéseit, készek a gyakorlati munkára.

Mindannyiuk fölkészülését, a pályázatokon nyertes, az átvett családi gazdaságok vezetőit segítheti a szaktudas.hu oldalon elérhető több, mint 300 szakirodalom.   

Ajánlott kiadványokTakácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza