2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Módosítani kell a Területi Monitoring Rendszert (TMR)

Kategória: Agrártámogatások, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2023/09/11

Javaslatcsomagot állított össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az egységes kérelmek műholdas ellenőrzéssel érintett Területi Monitoring Rendszer (TMR) működésével kapcsolatban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer számos esetben hibás eredményeket produkál, így a gazdálkodók indokolatlan esetben is meg nem felelésről szóló végzést kapnak a Magyar Államkincstártól. A NAK bízik abban, hogy a javasolt módosítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a műholdas ellenőrzés valós segítséget nyújtson a gazdálkodóknak a hibák szankciómentes javításában.

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbelépésével megváltozott a kérelmek ellenőrzési rendszere. Az idei évtől megszűnt az előzetes ellenőrzés (EKE) intézménye és az őszi adategyeztetők kiküldése. Ehelyett a Magyar Államkincstártól (MÁK) ún. egyeztető, illetve műholdas ellenőrzéssel érintett Területi Monitoring Rendszer (TMR) végzéseket kapnak a gazdák, illetve a gazdák által meghatalmazott falugazdászok. A TMR ellenőrzés során a termőföldeken alkalmazott mezőgazdasági tevékenységeket és gyakorlatokat jellemzően a Copernicus Sentinel műholdadatokkal vizsgálják. A mezőgazdaság szempontjából releváns műholdak 5-6 naponta készítenek felvételt egy adott területről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) eljuttatott gazdálkodói tapasztalatok alapján a műholdak gyakran nem a valóságnak megfelelő adatokat rögzítik, sok esetben előfordul például, hogy a parcellákon ténylegesen termesztett növénykultúra helyett más kultúrát azonosít, vagy, ha a sorközökben gyepesítés van, akkor gyep hasznosításként érzékeli a területet a rendszer. Problémaként jelentkezett a nyári betakarítású növény esetében az is, hogy a rendszer még az egységes kérelemben bejelentett főnövényt „keresi”, de már tarló vagy elvetett másodvetés van a táblán.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Államkincstár által kiküldött (TMR-el érintett) meg nem felelésről szóló végzések jelentős része hibás adatokon alapulnak. Azoknak a gazdálkodóknak, akik meg nem felelésről kaptak végzést a MÁK-tól, minél előbb javítaniuk kell azt az Egységes Kérelem adatváltozás felületen. Ha viszont a valóságnak megfelelően nyújtották be a kérelmet, akkor a Mobil Gazda alkalmazás segítségével fényképet kell készíteniük, mely igazolja, hogy helyesen nyújtották be az igénylést. A gyakorlati tapasztalatok alapján az alkalmazás megfelelő működése készülék-, időjárás-, és hálózati lefedettség függő. Általánosságban elmondható, hogy régebbi típusú készülékeken egyáltalán nem vagy nem megfelelően működik, míg felhős, esős időjárás esetén egy megfelelő készülékkel sem sikerül elfogadható fotót készíteni. A NAK falugazdászai minden esetben a termelők rendelkezésére állnak, segítenek a végzések értelmezésében, a változások bejelentésében és természetesen a Mobil Gazda applikáció használatával kapcsolatos tájékoztatásban is.

A nagy számú panaszra tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatcsomagot állított össze, amelynek célja a TMR rendszer hibáinak kiküszöbölése, a TMR-ellenőrzések hatékonyságának javítása. A NAK a javaslatcsomagot eljuttatta az Agrárminisztérium illetékeseihez. Ebben számos pontosítás szerepel, amely az eddig megjelent típushibák kiküszöbölését célozza, emellett fontos szempont lenne, hogy a rendszer a korábban beküldött fényképeket is figyelembe vegye egy adott kultúra ellenőrzése során, az állandó kultúrák – például a gyümölcsültetvények – esetében pedig az idén beküldött fotókat a következő években is elfogadják. Nagy segítség lenne az is, ha a sikertelen fénykép készítésnél a hiba leírásakor azt is jelezné a rendszer, hogy miért sikertelen a fotó elkészítése. A NAK által megfogalmazott javaslatok közt szerepel emellett a MÁK által kiküldött végzések szövegezésének megváltoztatása is.

A NAK bízik benne, hogy a javaslatcsomag segíti a rendszer fejlesztését. Ha ugyanis a rendszer jól működik, akkor valós segítséget nyújt a gazdálkodóknak a kérelmeik javításában, aminek köszönhetően szankciómentesen hozzájuthatnak az őket megillető támogatásokhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza