2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Módosítani kell a Területi Monitoring Rendszert (TMR)

Kategória: Agrártámogatások, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2023/09/11

Javaslatcsomagot állított össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az egységes kérelmek műholdas ellenőrzéssel érintett Területi Monitoring Rendszer (TMR) működésével kapcsolatban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer számos esetben hibás eredményeket produkál, így a gazdálkodók indokolatlan esetben is meg nem felelésről szóló végzést kapnak a Magyar Államkincstártól. A NAK bízik abban, hogy a javasolt módosítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a műholdas ellenőrzés valós segítséget nyújtson a gazdálkodóknak a hibák szankciómentes javításában.

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbelépésével megváltozott a kérelmek ellenőrzési rendszere. Az idei évtől megszűnt az előzetes ellenőrzés (EKE) intézménye és az őszi adategyeztetők kiküldése. Ehelyett a Magyar Államkincstártól (MÁK) ún. egyeztető, illetve műholdas ellenőrzéssel érintett Területi Monitoring Rendszer (TMR) végzéseket kapnak a gazdák, illetve a gazdák által meghatalmazott falugazdászok. A TMR ellenőrzés során a termőföldeken alkalmazott mezőgazdasági tevékenységeket és gyakorlatokat jellemzően a Copernicus Sentinel műholdadatokkal vizsgálják. A mezőgazdaság szempontjából releváns műholdak 5-6 naponta készítenek felvételt egy adott területről.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) eljuttatott gazdálkodói tapasztalatok alapján a műholdak gyakran nem a valóságnak megfelelő adatokat rögzítik, sok esetben előfordul például, hogy a parcellákon ténylegesen termesztett növénykultúra helyett más kultúrát azonosít, vagy, ha a sorközökben gyepesítés van, akkor gyep hasznosításként érzékeli a területet a rendszer. Problémaként jelentkezett a nyári betakarítású növény esetében az is, hogy a rendszer még az egységes kérelemben bejelentett főnövényt „keresi”, de már tarló vagy elvetett másodvetés van a táblán.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Államkincstár által kiküldött (TMR-el érintett) meg nem felelésről szóló végzések jelentős része hibás adatokon alapulnak. Azoknak a gazdálkodóknak, akik meg nem felelésről kaptak végzést a MÁK-tól, minél előbb javítaniuk kell azt az Egységes Kérelem adatváltozás felületen. Ha viszont a valóságnak megfelelően nyújtották be a kérelmet, akkor a Mobil Gazda alkalmazás segítségével fényképet kell készíteniük, mely igazolja, hogy helyesen nyújtották be az igénylést. A gyakorlati tapasztalatok alapján az alkalmazás megfelelő működése készülék-, időjárás-, és hálózati lefedettség függő. Általánosságban elmondható, hogy régebbi típusú készülékeken egyáltalán nem vagy nem megfelelően működik, míg felhős, esős időjárás esetén egy megfelelő készülékkel sem sikerül elfogadható fotót készíteni. A NAK falugazdászai minden esetben a termelők rendelkezésére állnak, segítenek a végzések értelmezésében, a változások bejelentésében és természetesen a Mobil Gazda applikáció használatával kapcsolatos tájékoztatásban is.

A nagy számú panaszra tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatcsomagot állított össze, amelynek célja a TMR rendszer hibáinak kiküszöbölése, a TMR-ellenőrzések hatékonyságának javítása. A NAK a javaslatcsomagot eljuttatta az Agrárminisztérium illetékeseihez. Ebben számos pontosítás szerepel, amely az eddig megjelent típushibák kiküszöbölését célozza, emellett fontos szempont lenne, hogy a rendszer a korábban beküldött fényképeket is figyelembe vegye egy adott kultúra ellenőrzése során, az állandó kultúrák – például a gyümölcsültetvények – esetében pedig az idén beküldött fotókat a következő években is elfogadják. Nagy segítség lenne az is, ha a sikertelen fénykép készítésnél a hiba leírásakor azt is jelezné a rendszer, hogy miért sikertelen a fotó elkészítése. A NAK által megfogalmazott javaslatok közt szerepel emellett a MÁK által kiküldött végzések szövegezésének megváltoztatása is.

A NAK bízik benne, hogy a javaslatcsomag segíti a rendszer fejlesztését. Ha ugyanis a rendszer jól működik, akkor valós segítséget nyújt a gazdálkodóknak a kérelmeik javításában, aminek köszönhetően szankciómentesen hozzájuthatnak az őket megillető támogatásokhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza