2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tojás Kihívás: spanyol-magyar-francia tojásfogyasztást népszerűsítő kampány indult Uniós forrással

Kategória: Agrárgazdaság | 2023/10/12
Címkék: tojástermelés

A magyar Baromfi Termék Tanács (BTT) spanyol és francia testvérszervezeteivel (INPROVO és SNIPO) Európai Uniós támogatást nyert el a tojásfogyasztás promótálására 2023 és 2025 között. Ez a projekt lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelően kommunikálják a fogyasztók felé a tojásfogyasztás fontosságát a fenntartható és kiegyensúlyozott étrendben, valamint tovább javítsanak a tojás fogyasztói megítélésén.

Előadók balról jobbra (Dr. Csorbai Attila, Pákozd Gergely, Dr. Gál Tímea, Antal Emese, Dr. Sütő Zoltán, Dr. Soós Mihály)

Bár a kampány 2023. május 29-én indult el a nagyközönség számára, a kampány hivatalos megnyitójára 2023. október 11-én került sor, ahol Dr. Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója nyitóbeszédével köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a Baromfi Termék Tanács két védjeggyel rendelkezik: a Magyar Baromfi Védjeggyel és a Koronás Tojás védjegyével. Az elmúlt években mind az ágazati imázs, mind az ágazati termékek fogyasztói megítélését javították e védjegyek, és a hozzájuk kapcsolt klasszikus marketingprogramok. Véleménye szerint a világ azonban jelentősen megváltozott. E változást felismerve az elmúlt 5-6 évben a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők szövetsége az online-térben is igyekezett minél nagyobb népszerűséget szerezni a tojásnak a fogyasztók körében, és eloszlatni a fogyasztókban élő tévhiteket, amelyre példaként szolgál a saját Facebook oldal indítása is. E hagyományt követve 2021-ben nemzetközi összefogással, Európai Uniós támogatású program szervezésébe fogott a Szövetség, amely eredményes volt, és Tojás Kihívás elnevezéssel indult el idén a program, amelynek eddigi eredményei nagyon biztatóak.

Elsőként Dr. Sütő Zoltán, BTT-n belül működő Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) elnöke a tojásfogyasztás trendjeit mutatta be előadásában, kiemelte a tojásfogyasztás legfontosabb történelmi mérföldköveit, valamint hangsúlyozta a tojásfogyasztás egészségre gyakorolt hatását. Ezután világviszonylatban rámutatott arra, hogy az elmúlt 6 évtizedben meghétszereződött a világ tojástermelése, és jelenleg Kína a világ legnagyobb tojás előállítója. A világ tojásfogyasztásával kapcsolatban kiemelte, hogy míg Magyarország 1993-ban világelső volt tojásfogyasztásban (20,28 kg/fő/év), addig a mai napra már nincs a világ első 10 legtöbbet fogyasztó nemzete között. Európai szinten Hollandia, Ukrajna és Luxemburg áll az élvonalban. Ezért felhívta a figyelmet a tojásfogyasztás fontosságára, szerinte a cél, hogy a hazai fogyasztás egy főre vetítve elérje az évi 300 darabot megközelítő mennyiséget.

Pákozd Gergely, a BTT MTTSZ alelnöke, ismertette a magyar tojástermelő ágazat elmúlt éveinek eredményeit, tendenciáit számokban. Elmondta, hogy a Tojásszövetség 150 taggal rendelkezik, akik a hazai regisztrált termelés 90 százalékát adják volumenben. Majd bemutatta, hogy a férőhely kapacitásuk hogyan és milyen tényezők hatására változott az elmúlt években. Véleménye szerint az elmúlt években rengeteg kihívással nézett szembe az ágazat, mint pl. a Covid-19, a madárinfluenza, az orosz-ukrán háború negatív hatásai, a hatósági árazás vagy akár a szigorodó állatjóléti előírások. Ezért mindenképpen pozitívan ítéli meg a kampányt és reméli, hogy a népszerűsítés eléri a célját, és egyaránt kedvező hatással lesz a fogyasztói megítélésre és a vásárlásra.

Antal Emese, dietetikus, szociológus, a Tét Platform szakmai vezetője kiemelte a tojásfogyasztás pozitív élettani hatásait, valamint szerepét a mindennapi étkezésekben. Részletesen ismertette, hogy mi miatt tekinthető a tojás egy táplálkozás-élettani csodának, e mellett hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ajánlásoknak megfelelően az ajánlott napi mennyiség egy darab tojás elfogyasztása, de a 233 db/fő/év átlagos fogyasztási mennyiség lehetne több is. Mindenképpen üdvözli a Tojás Kihívás kezdeményezést, amely a játékokon keresztül még jobban megkedveltetheti ezt a mindennapi alapanyagot a fogyasztókkal.

A szakmai előadásokat követően Dr. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. (a kampányt lebonyolító marketing kommunikációs ügynökség) ügyvezetője, ismertette a kampány fő elemeit. A projektnek három célkitűzése van:

  1. Az Európai Termelési Modell jellemzőinek bemutatása, népszerűsítése a fogyasztók körében, többek között az élelmiszer-biztonság és nyomon-követhetőség, minőség, állategészségügy, állatjólét és a fenntarthatóság terén.
  2. A tojással kapcsolatos ismeretek bővítése.
  3. Növelni a tojás versenyképességét és fogyasztását Európában olyan módon, hogy tájékoztassa és aktivizálja a fogyasztókat, hogy több tojást fogyasszanak a táplálkozási ajánlásoknak megfelelően.

A kampány célcsoportjába tartoznak elsősorban a gyermekes családok, a gyermek nélküli fiatal háztartások, valamint a Z- és az Y-generáció tagjai. A célcsoporthoz igazodva olyan stratégia került kialakításra, amely játékokon, kihívásokon keresztül ösztönzi a fogyasztókat, hogy minél többet tudjanak meg a tojásról. A kampány nagyon erős az online kommunikációban, így került kialakításra a honlap (www.tojaskihivas.eu), a közösségi oldalak (Facebook és Instagram), valamint a kampány Youtube-csatornája is.

A kampány fő szlogenje: „Csatlakozz a legnagyobb kihíváshoz, amely táplálja a testet és az elmét!”

Végül Dr. Gál Tímea, az InnoFood Marketing Kft. nemzetközi projektmenedzsere ismertette a kampány elemeinek mérőszámait és az eddig elért eredményeket, tapasztalatokat. Örömmel számolt be arról, hogy bár a kampány a nagyközönség számára csak május végén indult, már számos indikátort teljesítettek és túl is szárnyaltak. A honlapot eddig több, mint 108 ezren látogatták meg, a Tojás Kihívás Facebook oldalán már közel 8.500 követővel rendelkeznek és az első 8 kihívással (tojással kapcsolatos feladattal) már több, mint 173 ezer embert értek el.

Egyes kihívások népszerűsítéséhez influenszereket is felkérnek többnyire séfek, gasztrobloggerek, sportolók személyében, akik saját maguk is teljesítik a kihívást, így a teljes elérés közel 5,5 millióra tehető. Kiemelte, hogy emellett egy intenzív rádiókampányt is megvalósítottak, amelynek nagyon pozitív visszhangja van a követők körében. Jelenleg azon dolgoznak a BTT-vel, hogy a kötelező elemeken túl hogyan tehetnék újabb attrakciókkal vonzóbbá a tojást.

A projektről és a tojással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról meglátogatható a program folyamatosan frissülő többnyelvű honlapja is: www.tojaskihivas.eu.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Simon László (szerk.):
Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek
Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.

Ez is érdekelhetiMezőhéki a szennyezett tojásA magyar tojásszektor profitálhat a botránybólAz étkezési tojások árjelölése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza