„A fogyasztókért és az élelmiszerlánc szereplőiért dolgozunk”

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2023/11/01

DR. NEMES IMRE
a Nébih elnöke

 - Az elmúlt évek kihívásai – a koronavírus járvány, a szomszédban zajló háború – egyértelműen rámutattak az élelmiszerlánc-biztonság és az ellátásbiztonság megkerülhetetlen fontosságára. A magyar állat- és növényegészségügyi szervezetről az a kép él bennünk, hogy az EU-n belül is élenjáró. Megmaradt-e ez a pozíciója a hazai hatóságnak? 

 - Véleményem szerint a Nébih tartja a pozícióját, a magyar emberek ismerik és elismerik a munkáját. Ezt támasztják alá a legfrissebb felmérések is, amelyek eredményei szerint a lakosság mintegy 90 százaléka ismeri a Nébih-et és ami még fontosabb, 71 százalékuk meg is bízik a munkánkban. Ezzel a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után idehaza a harmadik legelfogadottabb hatósági szervezet, a klasszikus felügyeleti szervek közül pedig az első. 

 - Milyen állapotban lévő szervezetet vesz át? Mire fókuszál leginkább, van-e olyan terület, amelyik kiemeltebb figyelmet kap?

 - Négy és fél év után tértem vissza a Nébih-hez, ami elég hosszú idő, így felelőtlenség lenne néhány hét után értékítéletet mondani egy ekkora szervezetről. A legfontosabb célom, hogy „felvegyem a fonalat”, megismerjem a 2020-as évek hivatalát. Ennek a megismerésnek a része az időközben történt változások lekövetése, az új kollégákkal való megismerkedés, majd a közös célok meghatározása. Az elmúlt években a hivatalban rengeteg új tudás halmozódott fel számos ágazatról és termékkörről, amit széles körben szeretnénk megosztani. A legfontosabb azonban az, hogy ne tévesszük szem elől: a fogyasztók és az élelmiszerlánc szereplők a partnereink, értük és velük dolgozunk. 

 - Ön a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatójaként is rengeteg tapasztalatot szerzett az állattartók küzdelmeiről. Az afrikai sertéspestist (ASP) eddig sikerült a házisertés-állománytól távol tartani, de mi a hatóság és a gazdálkodók teendője az ASP-veszély csökkentése érdekében? 

 - Az ASP-vel szembeni sikeres védekezéshez nem elég, ha a hatóság és a gazdák teszik a dolgukat, a vadászoktól, de még a lakosságtól is kiemelt figyelmet követel a betegség terjedésének megakadályozása. A Nébih legfőbb feladata az iránymutatás, hogy minden érintett tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy eredményes legyen az ASP elleni harcban. Több mint öt éve van velünk ez a betegség, szerencsére csak a vadállományban. Remélem, mostanra mindenki megértette, hogy milyen súlyos kárt jelentene a magyar gazdaság számára, ha akár csak egyetlen házisertés-állományban is felütné a fejét az ASP. A feladat tehát továbbra is adott: folyamatosan figyelni kell, és következetesen be kell tartani az előírásokat. 

 - Milyen most a hazai vaddisznó-állomány „ASP-állapota”, és milyen az együttműködésük a vadászokkal?

 - A tavaszi becslés szerint a hazai vaddisznóállomány nagysága körülbelül 52.700 egyed, az elmúlt évek szigorú állománycsökkentési előírásainak, valamint az ASP megjelenésének következtében folyamatos az egyedszámcsökkenés. Az átlagos sűrűség 0,56 vaddisznó/km², de a fertőzött területen ez jóval a 0,5 vaddisznó/km² alatti, míg a betegségtől mentes, főleg dunántúli területeken még ma is sok helyen igen nagy a vaddisznóállomány. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a vadászokkal folytatott közös munka eredményes, hiszen az elmúlt két évben a járvány terjedése lassult, majd meg is állt, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében pedig a fertőzött terület is csökkent.

 - S ha már a sertés: milyen tapasztalatokat szereztek a vágóhidak ellenőrzésekor? 

 - A Magyarországon sertésvágással foglalkozó 164 vágóhíd hatósági ellenőrzését elsősorban a vármegyei kormányhivatalok és a járási hivatalok végzik, a Nébih éves ellenőrzési terve alapján. Hivatalunk pedig az export-jogosultsággal rendelkező üzemeket vizsgálja országos hatáskörrel. Idén három sertésvágóhíd export-ellenőrzését végeztük el, mégpedig szerencsére kedvező tapasztalatokat szerezve.

 - Végrehajtották a PRRS-mentesítést. Ennek mi a jelentősége, milyen gyakorlati, gazdasági haszna van?

 - Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a világon elsőként érték el, hogy PRRS-mentessé váljanak, és az is nagy szó, hogy a mentesítésen keresztül a sertéságazat fajta- és technológia-váltásának folyamata is felgyorsult. A mentesség azért is rendkívüli jelentőségű, mert a PRRS-t a sertéstartás legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegségeként tartják számon. Az állománycsere eredményeként magas genetikai értékű és állategészségügyi státuszú tenyészállományok jöttek létre. Jelentősen nőtt az egy kocára eső hízókibocsátás, magyarul a termelés hatékonysága, így összességében javult a sertéságazat versenyképessége. Az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége is jelentősen növekedett, ami a jelenlegi „ASP-helyzetben” sokszorosan megtérül. Az antibiotikum felhasználásának csökkentése a sertéstartásban szintén nem valósulhatna meg a PRRS-mentes állomány nélkül. Egyre több helyen ugyanis nemcsak az antibiotikum-használat csökkentése merül fel célként, hanem az antibiotikum-mentes sertéshús előállítása is, mivel erre ma már kimondott piaci kereslet van Európában. 

 - A madárinfluenza viszont nagy károkat okozott a baromfiállományokban. Mennyire fegyelmezettek a hazai termelők? Lehet-e jövője a vakcinázásnak, illetve milyen kockázatai lehetnek ennek a módszerek?

 - Mivel az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy már nemcsak a vándorló, hanem az itt élő vadmadarakban is jelen van a vírus, ezért elsődleges célunk annak megakadályozása, hogy azt a vadmadarak behurcolják a baromfitartó telepekre. A védekezés legfontosabb eszköze ezért a baromfitartó telepek járványvédelmi rendszerének megerősítése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezen a téren még szükséges a fejlődés. Az állategészségügyi hatóság erre próbálja ösztönözni az állattartókat, és elmondható, hogy a többség alapvetően együttműködő. Rendre felmerül a vakcina kérdése, amit az unió engedélyezett, de annak alkalmazását az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthetik el. A védekezés sarokkövét a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása adja, a vakcinázás ennek hatékony kiegészítője lehet, de nem helyettesítheti azt! Figyelembe kell venni azt is, hogy számos, úgynevezett harmadik ország egy vakcinázásba kezdő országot azonnal kizár a kereskedelmi partnerei közül.

 - Jelenleg ugyan él a behozatali tilalom, de korábban nagy port kavart az ukrán agrártermékek importja. Milyen tapasztalataik voltak az ellenőrzések során?

 - Elsősorban a gabona igényelt odafigyelést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szakembereitől. A Magyarországon betárolt terményeknél 2015 ellenőrzést végeztünk. Összesen 703 tételnél volt mintavétel vagy önellenőrzési mintavétel. A gabonatárolókban összesen 36 ukrán tételből történt hatósági mintavétel, ezek összmennyisége mintegy 150 ezer tonna volt.

 - Egy sor növényvédőszer-hatóanyag használatát már megtiltotta az EU, és ez a kör tovább bővül. Ezen a téren mit érzékelnek az ellenőrzéseik során? 

 - Országos szinten viszonylag ritkán találkoznak a felügyelők olyan termékekkel, amelyek nem rendelkeznek magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel vagy paralel engedéllyel. Érdemes kiemelni, hogy a vízi/légi/szárazföldi határátkelő helyeket kiemelten ellenőrzik az érintett vármegyék. Az ellenőrzéseken tapasztaltak alapján elmondható, hogy a működési engedéllyel rendelkező növényvédő-szer kis- és nagykereskedőknél nem szokott előfordulni engedélyokirattal nem rendelkező növényvédő-szer forgalomba hozatala. A legnagyobb problémát a „zsebimportból” származó készítmények felhasználása jelenti, főként Ukrajnából. Tavaly országosan 15 esetben szabtak ki növényvédelmi bírságot engedéllyel vagy paralel engedéllyel nem rendelkező növényvédő-szer tételek raktározása, illetve felhasználása miatt. A növényvédő-szer hatóanyagok visszavonásainak száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 2020-ban 9; 2021-ben 8, 2022-ben 3 és 2023-ban eddig szintén 3.Idén 2 új kis kockázatú hatóanyag jelent meg és 13 hatóanyagot újítottak meg.

 - Az országos főállatorvos új határozata lehetővé teszi, illetve szabályozza a magyar élelmiszer-vállalkozások számára a helyettesítő összetevők felhasználását az élelmiszerekben a csomagoláson szereplő jelölés módosítása nélkül. Mennyire egészségesek a csomagoláson olvasható helyettesítő összetevők, bízhat-e a fogyasztó abban, hogy ezek az összetevők nem károsak az egészségre? 

 - A hazai élelmiszer ellátás zavartalan biztosítása érdekében még 2022 májusában jelent meg a kérdésben idézett országos főállatorvosi határozat. Végül a vártnál kevesebben választották ezt a megoldást, és többen a lejárati dátumnál jelölték is a helyettesítő összetevőt. Kizárólag a napraforgóolaj helyettesítését jelentették be néhány termék esetében, de egyes vállalkozások azóta már meg is szüntették a helyettesítést. Hangsúlyozom, hogy a napraforgóolaj pálma-, repce-, szójaolajjal való helyettesítése nem hordoz élelmiszer-biztonsági kockázatot. nagy segítség a fogyasztóknak a Nébih E-szám keresője, amit csak idén több mint 46 ezerszer kerestek fel. Nagy szükség van erre a felületre, ugyanis az interneten nagyon sok téves adat és tévhit kering az E-számokról, így minden olyan oldal hasznos, ami a tényszerű tájékoztatást szolgálja.

 - Sok ellenőrzést tartottak a nyári szezonális időszakban. Mik a tapasztalatok?

 - Az idei nyári szezonális ellenőrzés keretében június közepétől két hónapig egymást váltották a szezonhoz kiemelten köthető célterületek, valamint az időszakban legkeresettebb termékkörök vizsgálatai, amelyekről folyamatosan tájékoztattuk a lakosságot. Több mint 800 egységben fordultak meg a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei, és több mint 200 termékminta érkezett a Nébih laboratóriumába. Az összesített mérleg kedvező: akadtak ugyan hiányosságok, de igazán súlyos szabálytalanságot kevés esetben tapasztaltak az ellenőrök. 

 - A Gazdálkodási Naplót (GN) elektronikusan és papír alapon is vezethetik a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként. De sok a negatív tapasztalat az eGN-nel kapcsolatban. Kijavították a programhibákat?

 - Ahogy minden új, adatbázis szintű informatikai rendszer fejlesztése során, úgy az eGN esetében is adódtak kezdeti nehézségek. Induláskor a gazdálkodók a felület használatával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, míg ma már a szakmai kérdések a jellemzőek. Kollégáim folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre jobbá tegyék az eGN-t, megkönnyítsék a használatát. Az ezzel kapcsolatos útmutatókat, oktató videókat, és a gyakori kérdésekre adott válaszokat honlapunkon egy külön eGN aloldalon érik el a gazdák. Szeretném azonban hangsúlyozni: csak arra a problémára tudunk megoldást találni, amit ismerünk. Arra kérnék tehát mindenkit, ha bármilyen kérdése van, vagy nehézséget tapasztal, azt ossza meg velünk. Bár a Gazdálkodási naplót idén még lehet papír alapon is vezetni, azonban az adatokat a gazdáknak 2024. január végéig fel kell tölteniük az eGN rendszerbe. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy már most kezdje el használni az eGN-t.

 - Szóljunk a Nébih kampányokról, kiadványokról, oktatási tevékenységről is.

 - Büszkék vagyunk rá, hogy a Nébih nem csak egy ellenőrző hatóság. Az élelmiszerlánc legvégső láncszeme ugyanis maga a fogyasztó. Őt nem ellenőrizhetjük, de szemléletformálással, a tudás átadásával nagyon sokat tehetünk azért, hogy segítsük elkerülni a mindennapok veszélyeit. A kampányaink, kiadványaink és az oktatási tevékenységünk is ezt szolgálják. A biztonság mellett az élelmiszer minőség és a fenntarthatóság témakörei is előkerülnek. A Szupermenta programunk már 100 teszten van túl, és már nem csak termékeket hanem létesítmények is minősítünk. Szintén egyedülálló a Kiváló Minőségű Élelmiszer Védjegy, 2016 óta pedig mérjük a lakossági élelmiszer pazarlást is. Utóbbi a Maradék nélkül programnak köszönhetően mostanra több mint 25 százalékot csökkent. Építjük a jövőt is: óvodásokkal, általános iskolásokkal, középiskolásokkal ismertetjük meg az élelmiszerlánc-biztonság és a pazarlás-mentes életmód alapjait, de nem csak a gyerekekre koncentrálunk: 8000 egyetemistát és 1800 pedagógust is be tudtunk vonni az oktatási programjainkba.

 - Végezetül egy szokványos kérdés: egészséges-e a magyar élelmiszer? Miért érdemesebb a hazai élelmiszereket fogyasztani, mint az importból származó termékeket?

 - Az egészséges élelmiszer kifejezés tévút, hisz – kisarkítva kicsit a kérdését – a vízivásba is bele lehet halni. Az egészséges táplálkozást jobban támogató élelmiszerekről azonban beszélhetünk. A fő, hogy biztonságosak legyenek az üzletekben kapható élelmiszerek. A Nébih-ben és a területi hatóságoknál is nap mint nap ezért dolgozunk, és szerencsére azt mondhatom, Magyarországon magas szintű az élelmiszer-biztonság. Fontos persze, hogy az itthon termett zöldség-gyümölcs fogyasztását részesítsük előnyben, ezek érzékszervi tulajdonságai jóval kedvezőbbek az importénál, és a betakarítást, szüretet követően rövid idő alatt kerülhet a fogyasztókhoz. A hosszú szállítási idő egyes feldolgozott élelmiszerek esetében növeli a kockázatot, amely alatt a hűtési lánc folyamatosságát biztosítani kell. Ez a hazai élelmiszerek esetében nyilván kisebb kockázattal jár. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai