Kevesebb élelmiszert pazarolunk

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: Agrárium infó, 2023/11/02

A Nébih „Maradék nélkül” programja 2016 óta méri fel ‒ uniós módszertan alapján ‒ az élelmiszer-hulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első felmérések szerint fejenként 68 kg élelmiszer-hulladék „termelést” mutattak ki az országban, ami azóta 12 százalékkal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.

A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszer-hulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.

Tovább csökkenthető a pazarlás

A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszer-kategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60 százalékkal sikerült csökkenteni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.

A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év). Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján különösen jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) által kitűzött 12.3 fenntartható fejlődési célt: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszer-pazarlás Magyarországon.

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tovább tudná csökkenteni a kidobott élelmiszerek mennyiségét. Mindezt várhatóan az infláció is befolyásolni fogja.

A hazai háztartások összes élelmiszer-pazarlása azonban évente továbbra is 230.000 tonna. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszer-mennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih „Maradék nélkül” programjának felületei (weboldal, Facebook, Instagram) is segítenek.

További érdekességek

Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszer-veszteség 50-60 százalékáért felelősek (Eurostat, 2022). A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott. A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 25 százaléka került a komposztra. Az élelmiszer-hulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszer-hulladék fele komposztálható.

A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 forint értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 forint lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 forintot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék termelődik éves szinten, ennek nagyságrendileg a harmada keletkezik háztartásokban. Egy átlagos magyar fogyasztó évente csaknem 60 kilogramm élelmiszer hulladékot termel otthonában, amelyből 24 kilogramm még mindig elkerülhető lenne. 

A Nébih „Maradék nélkül” programjának a középpontjában a hazai élelmiszer-pazarlás csökkentése áll. E munkájuk fontos része a szemléletformálás, amelynek jegyében hirdették meg júniusban a „Nagyi Szerint” rajzpályázatot, amelyben általános és középiskolás fiataloktól vártak alkotásokat arról, hogy milyen házi és egyben pazarlást megelőző praktikákat tanultak a nagyszülőktől. A felhívásra 111 alkotás érkezett az ország 87 iskolájából, amelyek közül a legkiemelkedőbb, legelgondolkodtatóbb alkotásokat egy szabadtéri kiállításon mutatták be a nagyközönség számára.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai