A biogazdálkodás jövedelmezőbb lehet a hagyományos gazdálkodásnál

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2023/11/04

 - Mennyire terjedt el ma az ökogazdálkodás Magyarországon?

 - Magyarországon hozzávetőleg 330 ezer hektár bioterületet művelnek, ami a teljes mezőgazdasági terület kicsit több mint 6 százaléka. Ebben benne vannak a szántó, a kert és a gyep művelési ágba tartozó területek. Az elmúlt 3-4 évben nagy volt a fejlődés, gyakorlatilag megduplázódott a biogazdálkodásba vont terület, aminek elsősorban a jó támogatási rendszer volt az oka. Ezzel egyébként ebben az időszakban a magyarországi növekedés volt az egyik legintenzívebb az uniós és a világstatisztikák szerint is. Olyan pályázatokat írt ki a kormány, és annyi forrás állt rendelkezésre, hogy minden pályázat nyerni tudott. Egyébként összesen körülbelül hatezer szereplőről beszélünk, amiben már az alapanyag-termelő növénytermesztők és állattenyésztők mellett a feldolgozók és a kereskedők is benne vannak.   

Dr. Roszik Péter
ügyvezető, c. egyetemi docens

 - Ezzel hol állunk európai összehasonlításban, és mik a trendek?

 - Ausztriában az összes mezőgazdasági terület körülbelül 26 százaléka áll bioművelés alatt. Ettől mi még messze vagyunk, de a reális összehasonlításhoz azt is érdemes tudni, hogy az Európai Unión belül az osztrákoknál a legmagasabb a bioterület aránya. Magyarországon azt tervezzük, hogy 2030-ra a jelenlegihez képest megduplázzuk az ökológiai területeket, és így meghaladjuk 10 százalékos arányt.

 - Milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy valaki megszerezze a biominősítést?

 - Az EU-ban már évtizedek óta jogszabályok határozzák meg, hogy mit várnak el az ökológiai, vagy biogazdálkodótól, legyen szó akár növénytermesztőről, vagy állattenyésztőről. A legfontosabb, hogy olyan gazdálkodási rendszert kell felépíteni, amelyik megelőzi a problémákat. Például a szántóföldi gazdálkodásban kötelező a vetésváltás, a növényvédelemnél a megelőzésen van a hangsúly, és az ehhez használatos szereket egészítik ki olyan hatóanyagokkal, amelyeket szabad használni a biogazdálkodásban is. Lényeges az is, hogy tilos a műtrágyák alkalmazása. Utóbbit sokan félreértik, mert természetes forrásból a foszfor és a kálium pótlása megengedett, a nitrogént viszont vetésforgóval, a pillangós virágú előveteményekkel lehet a talajba juttatni, illetve mikrobiológiai trágyák használata is lehetséges. Az állattartásban pedig például az ellenálló fajták választása fontos szempont, csakúgy, mint az állatok elhelyezése, amelyet úgy kell megoldani, hogy legyen megfelelő területük a szabad mozgáshoz. Ha ezeket betartják, akkor lényegesen kevesebb állatorvosi beavatkozásra van szükség, mint a hagyományos telepeken. A biogazdálkodásra történő átállás ideje szintén jogszabályban meghatározott, jellemzően 2 év néhány hónap és három év közötti a növénytermesztésben. 

 - Az állattenyésztést is említette. Ott mennyire terjedt el a biogazdálkodás Magyarországon?

 - Sajnos a magyar biogazdálkodás egyik gyengéje, hogy nagyon alacsony az állatsűrűség  az ökológiai gazdálkodásban. Az európai szabályozás azt teszi lehetővé, hogy hektáronként két állategység legyen a biotermelésben, ez nálunk 0,2. Több tagállamban egyébként csökkenteni kellett az állatsűrűséget, hogy ebbe beleférjenek, nálunk viszont sajnos gyökeresen más a helyzet: ahhoz képest, amennyit lehetne, csak tizedannyi állatot tartunk a biogazdálkodásnak megfelelő körülmények között. Ez nem csak az állati termékek hiánya miatt probléma, hanem hiányzik a trágya is, ami a körforgásos gazdálkodáshoz kellene. Az európai jog lehetővé teszi azt, hogy a nem iparszerűen tartott állatok trágyáját a biogazdák felhasználják, ami nagy lehetőség arra, hogy a gazdálkodó biotermelők ki tudják elégíteni a növények tápanyagigényét.

 - A végterméknél talán nem kell magyarázni, hogy mi az előnye a biotermékeknek, de mi az, ami a termelőket a biogazdálkodásra sarkallhatja? 

 - Kezdjük a fogyasztóknál, ugyanis nekik jellemzően több indokuk is van a biotermékek mellett. Így például az, hogy az így termelt élelmiszerek nem tartalmaznak növényvédőszer-maradékokat, jobb a beltartalmuk, valamint GMO-mentesek. A környezettudatos fogyasztó pedig azt is tudja, hogy vásárlásával a fenntartható gazdálkodást támogatja. A növénytermesztők részéről azt látom, hogy ha valaki jól felépíti gazdálkodási rendszerét, betartja a biogazdálkodásra vonatkozó szabályokat, akkor jobb jövedelmi pozícióba kerül, vagy kerülhet ezzel, mintha szokványosan gazdálkodna. Ha nem ez a célja, hanem csak támogatásra jelentkezik be, akkor az nyilván nem szolgálja a valódi biogazdálkodás céljait. Ilyenek is vannak, de a jövő útja - véleményem szerint - a modern biogazdálkodás, ahol majdnem annyit termelnek, mint a vegyszereket használó gazdaságokban. Ugyanakkor a kemikáliák okozta kockázatok nélkül, és ami a lényeg: egészséges élelmiszert állítanak elő. 

 - Mindezeket figyelembe véve, hogy sikerült az idei Öko Expo, és az ott látottak alapján milyen trendek látszanak az ökogazdálkodásban? 

 - A Hajdúnánási Öko Expón idén nagyon jó eszközöket és megoldásokat mutattak be a kiállítók. Nagy hangsúly volt például a precíziós gyomirtó eszközökön, amelyek jelentősége kiemelt, hiszen gyomirtó szerek használata a biogazdálkodásban nem megengedett. Mondhatom, szenzációs dolgokat láthattunk, például növényfelismerő, gyomláló eszközöket. Ez most még a jövő, bár azért Magyarországon is vannak ilyen eszközök, például kamerás sorközművelő kultivátorok. Azt is jól bemutatta a kiállítás, hogy milyen nagy ütemben történik a biogazdálkodásban felhasználható inputanyagok fejlesztése. Amikor én – nagyon régen – elkezdtem biogazdálkodni, akkor tíz készítményből választhattam tápanyagot, és ugyanennyi növényvédő-szert használhattam. Most pedig már több száz van, amelyik beilleszthető a biogazdálkodás rendszerébe. Ebből a fejlődésből is látszik, hogy előretör az ökológiai termelés, és a biogazdálkodók már komoly célpiacot jelentenek, így az EU-ban és nálunk is elkezdtek a fejlesztők ebbe az irányba mozdulni. A fejlődést csak felgyorsítja, hogy a precíziós eszközöknek, drónoknak is helye van a biogazdálkodásban. Az engedélyezett készítmények kijuttatásában nagyon jó példákat láttunk, de gyönyörűen bemutatták például azokat a keverék kultúrákat is, amelyek fenntartják a jó talajállapotot, a gyomokat pedig elnyomják. Vagyis az idei Öko Expo megmutatta annak a lehetőségét, hogy ha valaki komolyan biogazda akar lenni, akkor ahhoz megvannak az eszközök. 

 - Az anyagi eszközök, vagyis a támogatások is? Mennyire támogató az új KAP az ökológiai gazdálkodás elterjedésében?

 - Jó híreket hallottunk a támogatásokról is, bár nem eleget. A biogazdálkodók a jövőben nem csak plusz pontokat fognak kapni a Vidékfejlesztési programban, hanem 10 százalék többlettámogatást is. Ez nagyon jó dolog általában, de a gyomirtó gépeknél szeretnénk magasabb támogatásintenzitást elérni. Arról is hallottunk, hogy az öko-gazdálkodók egy évvel meghosszabbíthatják a 2018-ban meghirdetett „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” elnevezésű felhívás keretében az idei év végén lejáró kötelezettségvállalási időszakukat. Ezután várhatóan 2025 január 1-től fog újra indulni a pályázat, és azok is újra indulhatnak, akik most benne vannak a támogatási rendszerben, de újaknak is meg fogják nyitni a lehetőséget. Úgy látom, zöld útja van a biogazdálkodásnak Magyarországon is, és az európai támogatáspolitikában is kiemelt helyen van. Az EU tervei szerint 2030-ra 25 százalékra nő a bioterületek aránya a közösségben. 

 - Az előző ciklushoz képest többletforrás is jut? 

 - Igen, és azt gondolom, hogy Magyarország azt a gyakorlatot fogja folytatni, mint amit az utolsó 3 pályázatnál csinált, vagyis, ha nagyobb összegre pályáztak, mint a rendelkezésre álló keret, akkor nem visszaosztottak a pályázók között, hanem a keretet bővítették addig, hogy minden pályázónak jusson elegendő forrás. A Magyar Biokultúra Szövetség alelnökeként folytatott tárgyalásaink alapján azt látom, hogy ez a fajta kormányzati hozzáállás a jövőben is biztosítja a biogazdálkodás fejlődését. Mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben a gazdák át akarnak állni. 

 - Mi a Magyar Biokultúra Szövetség, illetve a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerepe a biogazdálkodás rendszerének fenntartásában? 

 - A Biokontroll egy tanúsító szervezet. Az uniós jogszabály előírja azt, hogy jelölt bioterméket, ökológiai terméket csak a jogszabálynak megfelelően lehet előállítani. Hogy ez valóban így történt, hogy a termék előállításakor betartották-e az előírásokat, azt egy független harmadik félnek kell igazolnia a fogyasztók felé, illetve a kifizető ügynökség felé. Profi szervezetként ezt végzi a Biokontroll, amely munkáját két illetékes hatóság is felügyeli: a Nébih, amelyik évenként felülvizsgálja a munkánkat, és a Pest Vármegyei Kormányhivatal, mint országos hatáskörű szerv, amelyik engedélyezhet bizonyos előírásoktól való eltéréseket. A Magyar Biokultúra Szövetség egy érdekvédelmi szervezet, amelyik a Biokontrollt létrehozta, vagyis ennek tulajdonosa. A szövetség működteti Európa egyik legszebb biopiacát Budapesten, a MOM Parkban, ezenkívül pedig van egy jelentős gazdasági érdekképviseleti munkája. Ennek keretében folyamatosan észrevételeket teszünk a kormányzat felé, amelyeket tapasztalataim szerint elég gyakran meghallgatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél