A regeneratív ökológiai gazdálkodás lehetőségei

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: ÖMKI, 2023/11/08

Dr. Knut Schmidtke a rendezvény terepi helyszínén, a Verestenger Tanyán tartott talajszelvény bemutatót, amelynek részeként beszélt a lucerna kedvező elővetemény szerepéről, különösen a mélyre törő gyökérzete által kialakított járatok jelentőségéről az utóvetemény gyors legyökerezésében és ezáltal az aszály elleni védekezésben. Érintette az eketalp jelenség felismerését a gyökerek 30 cm-es mélységben megfigyelhető elágazódásaiból, továbbá ismertette a pillangós takarónövények sekélyműveléssel történő terminálásának technológiáját és gépigényét (teljes átvágási felületet lefedő lúdtalpkapás kultivátor).

A professzor később szántóföldi szeminárium keretében konkrét gyakorlati példákat és átfogó kutatási eredményeket mutatott be arról, hogy a regeneratív mezőgazdaság alapelveit hogyan lehet megvalósítani ökológiai gazdálkodásban. Szó esett az optimális vetéssűrűségről és sortávolságról őszi búza esetén. Meglepő, de fontos eredmény, hogy az őszi búza termésmennyisége az ökológiai gazdálkodásban jóval alacsonyabb vetésnorma alkalmazásakor sem csökken, sőt, emelkedik! Hasonlóképpen, dupla gabonasortáv alkalmazásával a szemek nyersfehérje tartalma is jelentősen javul.

Szintén nagyon tanulságos volt a Cooper és szerzőtársai (2016) által végzett kutatás eredményeinek bemutatása, mely több ezer talajművelési kísérletet foglal össze. A kutatásból kiderült, hogy ökológiai gazdálkodásban a mélyszántáshoz képest minden csökkentett művelési stratégia több-kevesebb terméskieséssel jár, elsősorban a gyomnyomás növekedése miatt. A művelés elhagyása (no-till) ebből a szempontból a legkedvezőtlenebb stratégia, amely akár 80-90%-os termésveszteséggel is járhat. A 10 cm mélységet nem meghaladó forgatás nélküli sekélyművelés ugyanakkor a kombájnnal betakarítható növények esetén csak átlagosan mintegy 5%-os hozamcsökkenéssel jár, míg a nem kombájnolható növényeknél nem jár termésveszteséggel. Takarónövények és takarmány pillangósok termesztésekor pedig a forgatás nélküli sekélyművelés (<10 cm) átlagosan 15-18% terméstöbbletet eredményezett.

Az érdeklődők megismerhették a nem-pillangós takarónövények alkalmazásának kritikus technológiai elemeit is, kifejezetten maghüvelyesek előveteményeként. Itt a gyomosodást a korai (július közepe előtti) takarónövény vetéssel, valamint a takarónövényfaj helyes megválasztásával érhetjük el (legjobb eredményt a kísérletben a négermag és a köles adta).  A maghüvelyesek (pl. borsó, szója) termesztése lehetőséget ad a talajművelés intenzitásának csökkentésére vagy akár a talajművelés nélküli gazdálkodásra. 

A regeneratív mezőgazdaság lehetőségei ökológiai gazdálkodásban ÖMKi – Szántóföldi szeminárium az Európai Bizottság által finanszírozott, az EIT Food által támogatott, a Regeneratív mezőgazdaság forradalma program keretében valósult meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai