20 éves az Origo-Agro

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: F.I., 2014/12/17

ártudományi Egyetemen 1977-ben növényvédő üzemmérnökként egyszerre végzett Petróczki Imre és neje Petróczkiné Margit 1994. december 1-jén alapította. Az egyetem elvégzése után mindketten mezőgazdasági nagyüzemekben dolgoztak. Imre 1993-ig két termelőszövetkezetben és egy állami gazdaságban volt növényvédelmi szakirányító, majd 2001-ig egy holland vetőmag-termeltető magyarországi vállalatánál dolgozott termeltetési agronómusként. Margit pedig termelőszövetkezetben és állami gazdaságban szerzett szakmai tapasztalatok után a Sopronhorpácsi Répatermesztési Kutató Intézet Martfűi Állomásának kutatója, majd késobb az állomás privatizációjáig, 1994-ig vezetője volt. Időközben agrármérnöki diplomát szereztek szintén Keszthelyen.

Saját cégük 20 évvel ezelőtti megalapítását ekkor határozták el.

A közös termelői tevékenységüket az 1970-es évek végén gyártott két „ősrégi” traktorral, néhány egyszerűbb munkagéppel egy kis tanyán, a „Papp-tanyán” kezdték, 80–100 ha területen. Az utóbbi falaiból ma már szinte semmi sem látszik, helyükön azóta a gazdaságuk méretéhez megfelelő nagyságú, 150 négyzetméteres, jól felszerelt műhelyt, valamint gépszínt, zöldségtárolót, kisebb irodát, szociális helyiségeket építettek. A martfűi telephely mellett a kft. másik bázisán Bagimajorban (Kengyel) építés alatt van egy már meglévő 500 négyzetméteres gabonatároló mellett egy új, 500 négyzetméteres, zöldségfélék elsődleges feldolgozására is alkalmassá tehető tároló-feldolgozó épület, amelybe a következő időszakban hűtőházi berendezések telepítését is tervezik.

Origo-Agro elnevezésű vállalkozásuk szántóterületének hozzávetőleg 40 százaléka saját föld, a többi pedig hosszabb távra bérelt terület. Földjeik átlagosan 30 aranykoronásak és 90%-ban öntözhetők.

Természetesen Petróczkiék is úgy indultak neki a kizárólag növénytermesztési tevékenység felvállalásának, hogy másokkal együtt számtalan sikertelenségbe is belefutottak. Az első évek a partneri kapcsolatok kialakításával, a piacképes növények keresésével és a tőke megteremtésével teltek el. A mai napig alapelv a nyereség visszaforgatása.

Az évek alatt sikerült olyan banki, vevői és szállítói kapcsolatrendszert kialakítaniuk, akikkel hatékonyan és rugalmasan tudnak együtt dolgozni.

Ám volt még egy fontos döntésük: a későbbi, sikeresnek mondható próbálkozások után véglegesen elkötelezték magukat a nagyobb értékű, hektáronként az átlagosnál magasabb jövedelmet hozó növények termelésére. Egészen pontosan: szántóföldi növények vetőmagtermelése – őszi árpa, őszi búza, repce, napraforgó és a legnagyobb területen hibridkukorica. Tény, hogy ezeknél magasabbak a termelés költségei, de többnyire biztosabb a piac, magasabb az értékesítési ár. Nagyobb szakmai hozzáértést, precízebb és szigorúbb termesztéstechnológiát és odafigyelést igényelnek.

A szántóföldi növénytermesztésük, vagyis a vetőmag-szaporító területeik megoszlása az utóbbi években úgy alakult, hogy 150–170 hektáron volt hibridkukorica, 80–100 hektár a búza és őszi árpa, 20–25 hektár a napraforgó és 20 hektár a hibridrepce terület. Legnagyobb megrendelőik a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt., az Isterra Kft., az Agromag Kft. és a Monsanto Kft.

Másik ágazatukban – a szántóföldi zöldség­termelésben – az elmúlt két évtizedben szintén találtak „sikernövényeket”. Kertészeti termelést fővetésben hozzávetőleg 60–70 hektáron folytatnak. A két jelentősebb növénnyel – a vöröshagymával és a fűszerpaprikával – éveken át sok bajuk volt: hol a természeti csapás (például három éven át jégverés, belvíz), hol a piac átmeneti leépülése miatt voltak számottevő veszteségeik. Az utóbbi 10 évben kialakult az a növényösszetétel, amely összességében nyereséget tud produkálni.

Az idén 20 hektáron termeltek vöröshagymát. Emellett az évek során egyre jelentősebb lett a levélzöldségfélék vagy például a gabonalevél-zöldek termelése – mondta némi meglepetésünkre Petróczki Imréné ügyvezető igazgató. A térségben régebben működő zöldségszárítók jó hagyományt teremtettek, sőt ösztönözték a termelőket, hogy újabb területeket vonjanak be a szárításra, tartósításra alkalmas növények termelésébe. Az Origo-Agro Kft. is alkalmazkodott ehhez, például a metélőpetrezselymet idén 30 hektáron termelték, a takarmánykáposztát 10 hektárról és a tönköly búzát, őszi árpát levelükért(!) együttvéve 20 hektáron takarították be.

Ezeknek a növényeknek a biztos piacra jutásához megbízható külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező partnerekkel érdemes szerződni. Ilyen az a cég (HFI), aki a szigorú minőségi feltételeket támasztó japán piacra is eljuttatja az Origo-Agro által is termelt martfűi szárított petrezselymet.

– A „Kísérleti” szó az elnevezésben a mai napig aktuális. Az első öt évben, amikor Imre még nem a kft.-ben dolgozott, 3–5 ha-os területen kisparcellás cukorrépa-kísérletek voltak. Fajtahonosítások, termesztéstechnológiai és növényvédelmi kísérletek – mondja Margit. A cukoripar helyzete később ezt nem igényelte.

– Ma pedig valamennyi termesztett növényünk esetében örömmel vállaljuk az igényt fajta-, termesztéstechnológiai, tápanyag- és növényvédelmi kísérletek beállítására és természetesen ezek bemutatására is.

Az Alföld időjárási körülményei, a gyakori aszályos évek ezen növények termelését kizárólag öntözött körülmények között teszik lehetővé. Az elmúlt évek beruházásai, az EU-s pályázati lehetőségeket kihasználva, többek között az öntözésfejlesztésre koncentrálódtak a kertészet, telephely, gép- és infrastruktúra fejlesztése mellett.

Az öntözésnek köszönhetően több kertészeti növény másodtermesztése is megvalósítható (pl. kapor, takarmánykáposzta).

A 20 éves cég piaci sikereit bizonyítja, hogy a gazdálkodás számos területén jól megfelelnek a minőségi, biztonságos termelés követelményeinek. Amennyiben az ésszerű, természetesen egyetértenek az EU-s elvárásokkal, viszont több tekintetben gondot okoznak a szabályozások. Ilyen a hibridkukorica kötelező vetésváltásának ügye. Mint tapasztalt növényvédős, Petróczki Imre állítja, hogy esetenként szigorúbbak az uniós szabályozások, mint a korábbi jó magyar gyakorlat. Ugyanakkor több területen, pl. a termények unión belüli szabad, sokszor kontroll nélküli mozgása olyan növényegészségügyi és – mellette nem elhanyagolható szempont – piaci nehézségeket okoz, ami sokszor ellehetetleníti a magyar termékek piaci megjelenését.

Az üzleti kapcsolatok, szakmai hozzáértés, gyakorlat és tapasztalat mellett nagyon fontosnak tartják mindketten a velük dolgozók hozzáértését, munkáját. Fontos a jó jogász, pályázatíró-szaktanácsadó, munkavédelmi, környezetvédelmi stb. szakemberek segítsége. A könyvelő szakértő munkája, pénzügyi tanácsai teremtik meg a nyugodt hátteret.

Állandó alkalmazottaink sokszor áldozatkész hozzáállása, szakértő munkája is a sikerek része – mondják. Évek óta egy viszonylag állandó alkalmi munkásokból álló csapat végzi a munkaigényes növények ápolását, betakarítását. Az ő munkájuk és rátermett, hozzáértő vezetőjük nélkül több növény termesztése kérdéses volna.

Arra a kérdésre, hogy miként látják más környékbeli hasonló agrárvállalkozások helyzetét, elmondták: A tájegység adottságai nemcsak nekik kedveztek. Több, nagyon jól gazdálkodó és szépen fejlődő cég alakult ki a körzetben, akik egymással is jó kapcsolatot tartanak. Nagyon nehéz, áldozatkész, sok lemondással járó út volt ez. A jubiláló Petróczkiéknak egyébként az a véleményük, hogy napjainkban, a növénytermesztő agrárvállalkozások tekintetében két fontos kategória lehet életképes. A kisebb területű, valóban családi méretű gazdaság arra jó, hogy eltartsa a családot, és létbiztonságot nyújtson nekik. A nagyobb gazdaságok mellett a 450–500 hektár területen gazdálkodó vállalkozás az, amelyekre a tulajdonosoknak, a tucatnyi, jól megfizethető alkalmazottnak és a nemzetgazdaságnak is szüksége lehet. Ők ennek a sikerében gondolkodnak továbbra is.

– Az utódlás kérdése is megoldott. Két fiunk Gödöllőn végzett, agrárpályán dolgoznak. Az alapelvünk az volt, hogy mindkét fiú máshol szerezze meg szakmai tapasztalatát, saját kapcsolatrendszerét maguk alakítsák ki – mondja Imre.

Egyikük már jelezte, hogy hamarosan bekapcsolódik a kft. munkájába. Így bízni lehet abban, hogy a még egyébként sokra képes, továbbra is tettre kész szülők alapította vállalkozás újabb sikeres 20 évet tudjon maga mögött!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai