2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Organikus burgonya termesztés – a nemesítő ajánlásával

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2023/11/10

A burgonya az alap élelmiszerek közé sorolható világszerte, a kukorica, a búza, a és a rizs mellett a legnagyobb mennyiségben termesztett alapvető élelmiszer növény.


Sárvári István
kutató, nemesítő

Szerepe az élelmezésben a terméshozama és komplex beltartalmi tulajdonságai miatt nő, nélkülözhetetlen növény az élelmiszer biztonság szempontjából, amelynek jelentése, hogy bárki számára bármikor hozzáférhető legyen az elegendő, biztonságos, tápláló élelmiszer az egészséges és aktív élet fenntartásához.

A burgonya kiemelt szerepét az is jelzi, hogy 85 %-ban ehető, összehasonlítva a gabonafélékkel, ahol ez az érték csak 50 %. A burgonya emellett fontos szénhidrát-, minőségi fehérje-, C- és B6 vitamin-, valamint kálium forrás.

Termesztése során a legnagyobb probléma a betegségek elleni védekezés magas költsége és viszonylag alacsony hatékonysága. Hazánkban az éghajlati és ökológiai viszonyok kedveznek a vírusbetegségeket terjesztő levéltetvek tömegszaporodásának, és a bekövetkező vírusfertőzéseket a fogékony fajták nem képesek több éven keresztül elviselni, aminek következménye súlyos minőségi romlás és mennyiségi veszteség. 

A vírusos megbetegedéseket terjesztő vektorok (levéltetvek, kabócák, stb.) ellen a fogékony fajtáknál alkalmazott rovarölő szerek hatóanyag maradványai bekerülhetnek az emberi táplálék láncba is, emellett környezeti terhelést jelentenek. A világban elterjedt vírusbetegségek közül a PLRV, PVY, PVA, PVX vírusfajok és fertőzési komplexeik felelősek az összes vírusbetegség által okozott terméskiesés 80 %-áért.

A termesztett burgonya fajták termés stabilitásában döntő jelentőségű a vírusos leromlással szembeni rezisztencia. A burgonyát támadó gombabetegségek közül a legismertebb és legnagyobb kártételt okozó a fitoftóra (Phytophtora infestans, burgonyavész), amelynél a gomba számára kedvező időjárási feltételek mellett a fogékony fajták állományában a termésveszteség elérheti a 80-100 %-t, egyes esetekben napokon belül közel teljes állomány megsemmisülést okozva.

A kórokozó ún. heterotallikus szervezet, azaz ivartalan és ivaros szaporodásra is képes, ez utóbbihoz A1 és A2 párosodási típusának együttes jelenléte szükséges. Az ivaros szaporodás eredménye az ún. oospóra, amely a talajban éveken át is túlélhet, emellett megnő a kórokozó varianciája az ivaros rekombináció által. 

Az A2 szaporodási típus az 1980-as években jelent meg Európában, az 1990-es évektől pedig Magyarországon is jelen van. A fitoftóra mexikói származási helyéről kiinduló migráció hatására olyan törzsek populációja terjedt el a világon, amely agresszivitásának köszönhetően kiszorította a régi populációt.

Nagyfokú genetikai variabilitása, a rezisztenciát áttörő rasszok és a szántóföldön is áttelelő formák megjelenése a burgonya nemesítését és a rezisztens fajták előállítását jelentősen megnehezíti. 

A vegyszeres védekezés okozta szelekciós nyomás következtében a gombaölő szerekkel szemben egyre ellenállóbb rasszok jelennek meg. Ehhez kényszerűen hozzájárul a burgonya öntözéses termesztésének elterjedése is, mivel a létrejött párás, nedves mikroklíma a fitoftóra elterjedéséhez kedvező feltételeket biztosít. 

A fitoftórával szembeni rezisztencia nemesítésben a Phytophtora infestans populációiban lezajlott, jelenleg is tartó változások hatására az utóbbi évtizedekben stratégiaváltás következett be a nem rassz specifikus (horizontális) rezisztencia típusok előnyben részesítésével. A fitoftóra rezisztens fajták használatával elkerülhető a termesztési év során szükséges 15- vagy többszöri permetezés, amely jelentősen csökkenti a karbon lábnyomot.

A burgonyatermesztésben a legnagyobb kártételt okozó betegségekkel szemben a legolcsóbb és legbiztonságosabb termesztési lehetőséget a megfelelően széleskörű rezisztenciával rendelkező fajták kinemesítése és termesztése jelenti. 

A Sárvári burgonyanemesítés több évtizede foglalkozik olyan burgonyafajták nemesítésével, amelyek a leromlást okozó vírusbetegségekkel (PLRV, PVY, PVA, PVX) szembeni rezisztenciával valamint a fitoftóra (Phytophthora infestans) gombabetegséggel szembeni horizontális rezisztenciával bírnak – multirezisztensek. 

A keszthelyi burgonyanemesítés megalapozásában a 60’-as évektől jelentős szerepet vállaló Sárvári István a 90’-es évektől családjával magánúton folytatta a rezisztencia-nemesítést, amelyet halála után fia, István vitt tovább, jelenleg unokája és dédunokája folytatja a megkezdett egyedülálló nemesítői munkát.

Több évtized szisztematikus nemesítői munkával, vad burgonyafajok rezisztencia- génjeinek egyesítésével jött létre az a folyamatosan továbbfejlesztett rezisztenciagén-bázis, amely a multirezisztens Sárvári fajták előállításának alapja

Az első ún. Sárpo (Sárvári + potato) fajta, a Sárpo Mira 2002-ben került föl az Egyesült Királyság nemzeti fajtalistájára és számos vizsgálati eredmény alapján a világ egyik legellenállóbb fajtájaként tartják számon a burgonyavésszel szemben.

A Sárvári burgonya-nemesítés legutóbbi eredményei a Magyarországon nemesített és állami elismerésben részesült Sárvári Rózsa, Sárvári Piroska, Sárvári Rubinka (2014), Sárvári Borostyán (2015) és Sárvári Fannika (2021) fajták.

Közös jellemzőjük a leromlásban vezető szerepet játszó vírusbetegségekkel szembeni komplex vírus-rezisztencia – PLRV, PVY, PVX, PVA – amely lehetővé teszi a vetőgumócsere nélküli többéves termesztésüket, valamint a horizontális fitoftóra rezisztencia. A fajtákat komplex rezisztenciájuk alkalmassá teszi ökológiai termesztésre is, csökkentve a környezet vegyszer terhelését, amely az emberi egészség megőrzése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Burgonyáink gazdaságosan és környezetkímélő módon termeszthetőek, emellett magas beltartalmi értékkel (átlagot meghaladó keményítő- és fehérje tartalommal) és kiváló ’burgonya ízzel’ bírnak.

A komplex rezisztenciák következtében a leromlást okozó vírusbetegségek, valamint a fitoftóra gombabetegség okozta terméskiesés elkerülhető, illetve az ezzel kapcsolatos vegyszeres növényvédelem elhanyagolhatóvá válik, így lecsökken a gépi munka ráfordítás is.

A nemesítői paletta folyamatosan bővül, kitűzött céljaink között szerepel a klímaváltozás okozta kihívásoknak való megfelelés, további jó alkalmazkodó képességű, szárazságtűrő fajták nemesítésével.

DR. SÁRVÁRI AGRÓ KFT.
Kovács Ágnes ügyvezető
Fajtáinkról bővebb információ, kapcsolat:
+36 70 421 7369, +36 70 362 4711
www.sarvariburgonya.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legfontosabb földügyi változások 2023-ban
Jól ismert, hogy a magyar birtokpolitika gerincét a Földforgalmi szabályozás és a Termőföldvédelmi törvény adja. Ezeknek a változását mindig kiemelt figyelem övezi, hiszen a termőföldek tulajdonjogát és használatát egy ország mindig stratégiai kérdésnek tekinti.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
Elhúzták a mézesmadzagot
Ismerje meg a napraforgó ezer titkát egy csepp mézben – ezzel a szlogennel hirdetett kampányt a napraforgóméz népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A közép-ázsiai piacra törne be Magyarország
Közép-Ázsia legjelentősebb élelmiszer- és ital szakkiállításán, a kazahsztáni FoodExpo Qazaqstan-on képviseltetik magukat a magyar élelmiszergyártók az Agrármarketing Centrum közösségi standján.
Bolygó-szerte viszik a magyar agrártermékek jó hírét
Mozgalmas évet zár 2023-ban az Agrár Marketing Centrum (AMC). Az immár megszokott programokon kívül sikeresen zárták a kétévente megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt, az OMÉK-ot, amely az idén már a 81. agrár seregszemlét jelentette. Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével értékeltük az idei évet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza