2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tejüzemek lokális ökorendszerbe illeszthető szennyvízfeldolgozása

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: agrometal.info, 2023/11/11

A projekt fő célja egy komplex szennyvízfeldolgozó berendezés (rendszer) kifejlesztése, amely új szintre emeli a szennyvíztisztítás hatékonyságát és gazdaságosságát, és alkalmassá teszi mind lakossági, mind ipari környezetben történő használatra. Az automatizált rendszer gazdaságosan üzemeltethető és a tisztítási hatásfoka mindig megfelel a közcsatorna-határértékekkel szabályozott szürkeszennyvíz kibocsátás feltételeinek

Ez a K+F projekten belül kifejlesztett prototípus rendszer a tejipari szennyvízben található különböző szennyező anyagokat - mint például zsírok, fehérjék, laktóz, mosószerek, felületaktív anyagok - képes eltávolítani, és a tisztítás során kinyert anyagokat hasznosíthatóvá teszi a gazdaság számára. Ezen szennyező anyagok kiválasztásával a szennyvíz KOI értéke az előírt határértékek alá csökken, csökkentve ezzel a tejüzem városi csatorna-rendszerre gyakorolt terhelését, miközben jelentős csatornadíj megtakarítás érhető el. 

A berendezés nem a hagyományos biológiai vagy vegyszeres módszerekkel dolgozik, hanem a tejiparban még ismeretlen elektrokémiai emulzióbontási és kolloidkiválasztási technológiával. Ez a nagy hatásfokú berendezés folyamatos működéssel, online felügyeleti rendszerrel működtethető, megfelelve a mai kor követelményeinek, nagyban hozzájárul a fenntartható tejtermelés előmozdításához.

Az innovatív megoldásainknak köszönhetően a berendezés helyszíni beépítése nem jelent problémát, a szennyvízkezelés pedig szagtalanul történik, így a szennyvíz elszállítása és a városi kezelőművekben történő feldolgozása feleslegessé válik. Az új technológia segítségével előállított szennyvíz lényegesen tisztább, mint a hagyományos technológiákkal tisztított szennyvíz, ami lehetővé teszi annak újrafelhasználását a tejüzem működése során, így jelentős mértékben csökkentve a tejipar vízvásárlási költségeit. 

Az Agrometál-Food-Tech Élelmiszer és Gépészeti Kft. munkatársai a berendezés tervezése és gyártása során kiemelt figyelmet fordítottak a magas automatizációs szint elérésére, a korszerű technológia alkalmazására és a környezetbarát működésre. A berendezés teljes mértékben beépíthető a szennyvíz keletkezésének helyén, a hagyományos szennyvízkezelési eljárásokkal összehasonlítva pedig jelentősen hatékonyabb és környezetkímélőbb módon működik.

„Az új berendezés és technológia alkalmazása az iparban nem csak a gazdaságosságot és a hatékonyságot javítja, hanem jelentős mértékben hozzájárul a környezetvédelemhez is. Ezért bízunk benne, hogy a berendezés széles körben elterjed és hozzájárul a fenntartható és környezetbarát szennyvízkezeléshez a jövőben.” - mondta Fülöp Géza, az Agrometál-Food-Tech Kft. ügyvezetője.

A beruházás helyszíne: Ráckeresztúr
Várható befejezése: 2025. nyara
Feltételesen visszatérítendő támogatás összege: 361,48 millió forint

A projekt VÁLLALATI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSZTÖNZÉSE GINOP Plusz-2.1.1. felhívás keretében nyert támogatást. A projekten megítélt európai uniós támogatás: 361,48 Millió Ft, mely vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A pályázat keretében fejleszteni kívánt tevékenység egy kutatás/ fejlesztési projekt, amely tejipari szennyvízkezelő technológiára irányul.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza