A Götz Pincészet Tokaj egyik igazgyöngye

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2023/11/13

A Götz Pincészet tradicionális családi pincészete a magas minőségű borok létrehozását tűzte ki célul, amelyek elkészítésének folyamatát különös gondosság jellemez a szőlőműveléstől kezdve, a bor érlelésén át egészen a palackozásig, olvasható a pincészet honlapján. Ha a sorok mögé tekintünk, akkor kiderül, hogy az édesapa és az édesanya, id. Götz István és felesége, Ildikó borásznak nevelte a két gyermekét, Istvánt és Ildikót. Az ifjabb István édesapa nyomdokaiba lépve kertészmérnöki diplomát szerzett, míg az édesanya az adminisztrációt, a könyvelést, a vendéglátást felügyeli. Ildikó pedig üzleti kommunikációs szakon diplomázott, de előtte egy évet töltött el Kaliforniában, az Egyesült Államok leghíresebb borvidékén. Így egy erős családi vállalkozást tudtak létrehozni, hiszen a család mindegyik tagja aktívan veszi ki a részét a munkából. Márpedig szorgos és fáradhatatlan kezekre van szükség mind a szőlészeti-borászati tevékenység elvégzése, mind a bor hazai és export értékesítése, kereskedelme, mind pedig a vendéglátás területén. S ebben a családi légkörben nevelkedik már a négy unoka is, akik minden bizonnyal – ha évtizedek múlva, de – megoldják a generációváltást, és átveszik a stafétabotot a nagyszülőktől, szülőktől, és nem szakad meg a családi hagyomány.

A Tokaji Borvidék 87 kilométer hosszúságban 3-4 kilométer szélességben 27 település határában terül el, mintegy 5478 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben. A Götz Pincészet egy kis sváb településen, a festői környezetben elhelyezkedő Hercegkúton, Sárospataktól mintegy 3 kilométer távolságra fekszik. A településen két pincesor található, a Kőporosi és a Gombos-hegyi, amelyek 2002 óta a világörökség részét képezik. A Götz család ősei már a 18. században foglalkoztak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, de csak 2000-ben jutottak el oda, hogy megalakítsák a családi pincészetet, és az első saját palackozású boraikkal „lepjék meg” a vendégeket. A szőlőtermesztés 18 hektáron zajlik, a családi birtok kitűnő fekvésű, első osztályú szőlőterületei összesen hat dűlőben, Tolcsván a Kincsem és a Bartalos, Sárazsadány határában a Zsadányi, és Sárospatak közelében a Csécsi, a Darnő és a Szegfű dűlőkben helyezkednek el. A Szegfű dűlő már az 1500-as években feltűnt a térképen, s minden bizonnyal ez a dűlő is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén megkapták a Magyarország Legszebb Borbirtoka címet.

Götz Ildikó
értékesítési, kereskedelmi vezető

A megtermelt szőlőt és aszúszemeket a családi gazdaság dolgozza fel, ötvözve a tradíciókat és a modern technológiát. A borkülönlegességeket Hercegkúton, a világörökség részét képező négyszintes Gombos-hegyi pincesoron található pincében érlelik, míg a ropogós száraz, és a lágyabb félédes borok reduktív eljárással készülnek. A szakértelem, a gondosság és az őszinte vendégszeretet lehet a záloga annak, hogy a pincészet 200 főt is befogadni képes borkóstoló helyiségébe betérő vendég valóban a felsőfokú minőséggel találkozhat. Tokaj-Hegyalja évszázadok alatt kialakult szellemisége, a szőlő és a bor szeretete, csodálata, és a munka tisztelete a Götz Pincészet életében családi örökségként meghatározó szerepet játszik. Ildikó hangsúlyozta, hogy a szőlőterületek és adottságok kiváló lehetőséget adnak arra, hogy az összes típusú tokaji bort elkészítsék. A déli, délnyugati fekvésű, régebbi és újabb telepítésű dűlőkben a hagyományos tokaji szőlőfajták mindegyike megtalálható, úgy mint a furmint, a hárslevelű, és a sárga muskotály, de terem zéta, kövérszőlő és kabar is a tőkéiken. Friss, reduktív borkínálatuk között szerepel a tokaji furmint és sárga muskotály száraz és félédes ízvilágban, valamint a késői szüretelésű borok, míg hagyományos, fahordós érlelést kap a tokaji aszú, a tokaji szamorodni és a világhírű tokaji esszencia. Ne hagyjuk figyelmen kívül a Götz Cuvéet sem, amely három fajta, furmint, hárslevelű és sárga muskotály szőlőfajták házasításából készül, és gazdag illatjegyében megtalálhatóak a mézes-ananászos és szőlővirág aromák is.

A minőség elengedhetetlen eleme a jó pince. „Pincészetünk a Gombos-hegyi pincesoron riolittufába vájt pincében érleli a borokat, ahol télen-nyáron 9 °C fokos állandó hőmérsékletben érlelődnek, fejlődnek a borok. A zempléni tölgyfahordókban borkülönlegességeket érlelünk, tárolunk. Borászatunkat folyamatosan fejlesztjük, a tradíciót ötvözzük a modern technológiával. Szüretelés minden esetben kézzel történik, idén elsőként a korai érésű sárga muskotályt gyűjtöttük be a tőkékről. A szüret után a szőlőt bogyózzuk, amit a pneumatikus préselés követi. Több száz hektoliteres hűthető tartály kapacitás segíti az erjedést, majd a palackozó és a címkéző gépsorok teszik teljessé a fegyvertárunkat. Több évtizedes szakmai tapasztalat alapján nagy gondot fordítunk a szőlőművelésre, így terméskorlátozással, és kíméletes feldolgozással garantáljuk a boraink állandó kiváló minőségét. Száraz reduktív boraink tavalyelőtt, félédes borainkat az elmúlt évben emelték a nemzeti borkiválóságok közé. A 6 puttonyos Tokaji Aszú borunk Grúziában nagy aranyérmet kapott, míg a tavalyi Országos Borversenyen aranyérmet nyertünk a félédes sárga muskotállyal. Borászati fejlesztéseink folyamatosak, a legmodernebb berendezésekkel, technológiával készülnek a boraink, a tradíciókat megtartva. Nagy elismerésnek tartjuk, hogy idén mi kaptuk meg Magyarország Legszebb Borbirtoka címét”, fogalmazott Ildikó.

Nem könnyű manapság a borpiacon értékesíteni. Nem véletlen, hogy Ildikó – akinek nagy tapasztalata van a külpiac tekintetében is, és angol nyelven végezte el a bor üzleti-menedzseri képzést – nagyon nagy hangsúlyt helyez az export tevékenységre. A Götz Pincészetben évente nyolcvan-százezer palack bort készítenek, de nem az egész termést dolgozzák fel, hanem szőlőként is értékesítenek a termésből, mert a piac egyelőre nem vesz fel többet a jelenlegi mennyiségnél.

A külföldi piacra jutás nagy ismeretséget, és nem utolsósorban forgótőkét igényel, de Ildikó már jó hírnevet szerzett az ázsiai és az európai piacokon (Kínáról, Japánról, Dél-Koreáról van szó, amelyek mellett az orosz, a lengyel és a szlovák piacokra is fókuszálnak). Mivel rendszeresen kap nemzetközi meghívást a tokaji bor bemutatására, egy-egy előadás, prezentáció megtartására, így bolygó-szerte terjesztheti a Tokaj-hegyaljai borvidék, a tokaji bor jó hírét. Ma már sok helyen tudják Ildikó eladásaiból is, hogy a tokaji a „borok királya, és a királyok bora”. De azt is, hogy ma már a művészetek bora is a tokaji, hiszen az irodalom, a szakirodalom, a festészet és költészet megszámlálhatatlan ihletet adott a borvidék kultúrtörténelméből.

A borvidék legtöbb helyén vulkanikus az alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, lágyabb karakterű borok születnek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba ugyan más borvidéken is előfordul, de Tokajnál, a Tisza és a Bodrog folyó találkozásában, az egyedi mikroklíma, és a megfelelő szőlőfajták teszik lehetővé a tokaji szőlők aszúsodását. A borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes penész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a botrytis gombával ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, szabályozza a pincék levegőjének páratartalmát. A tokaji bor egészségre gyakorolt varázslatos hatásait már a 16. században Paracelsus is igazolta, mivel alaposan megvizsgálta, mondhatni ízekre szedte, elemeire bontotta a tokaji bort.
 
A kései szüretelésű aszúszemekből készülnek a természetes édes borok, s nem véletlen, hogy Tokaj-hegyaljai borvidéken teremnek a világ legédesebb borai. A félédes borok kategóriája a köztudatban tömegbornak számít, viszont a Tokaj-hegyaljai borvidéken nem adnak cukrot a bor ízesítéséhez, hanem a szüret időpontját megválasztva dől el, hogy édes, félédes bor készül-e a szőlőből. A tokaji borkultúra évszázadok óta hirdeti, hogy a borvidék borai a természet ajándéka. A sárga muskotályról, ami behízelgő, kedves fajta, például azt tartják, hogy ez az a bor, amely borral - ha valaki nem borfogyasztó, vagy borszerető ember - rá lehet vezetni a kulturált borfogyasztásra. A Götz Pincészetnél ebből a szőlőből jól állnak, mivel a 18 hektár felét ez foglalja el, így a száraz és a félédes sárga muskotály boruk igen népszerű a pincelátogatók körében. Ildikó azért említi külön is a kövér szőlőfajtát, mert régi magyar szőlőfajta, és kiváló aszú szemeket képez. Egy friss hír, hogy idén, szeptember 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum borának két Götz bort választottak, a zöld címkés 2022-es évjáratú száraz furmintot, és a 2019-es évjáratú 6 puttonyos aszú bort.

A Götz Pincészet „földalatti mennyországában” egészen más élményt nyújt a borok kóstolása, mert nem csak a helyszínt, a szőlőterülettől a pincelátogatáson keresztül a borászatig lehet megtekinteni, hanem a borok mellé ízletes meleg és hideg ételekkel várják a borkedvelő társaságokat. Aki egyszer itt járt, az elkötelezett borfogyasztóvá válhat, hiszen a Götz Pincészet az ezerarcú Tokaj-Hegyalja egyik igazgyöngy borászata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai