2024. 06. 13., csütörtök
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Götz Pincészet Tokaj egyik igazgyöngye

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2023/11/13

Az idei évben a Götz Pincészetet a borászati kategóriában választották meg Magyarország Legszebb Borbirtokának. A Götz Pincészet a borvidékre jellemző igazi családi vállalkozás, a Götz család az ezredforduló évében indította el a vállalkozását, ekkortól datálódik, hogy hivatalosan értékesítik a palackozott boraikat. Götz Ildikóval, a családi birtok értékesítési, kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk.

A Götz Pincészet tradicionális családi pincészete a magas minőségű borok létrehozását tűzte ki célul, amelyek elkészítésének folyamatát különös gondosság jellemez a szőlőműveléstől kezdve, a bor érlelésén át egészen a palackozásig, olvasható a pincészet honlapján. Ha a sorok mögé tekintünk, akkor kiderül, hogy az édesapa és az édesanya, id. Götz István és felesége, Ildikó borásznak nevelte a két gyermekét, Istvánt és Ildikót. Az ifjabb István édesapa nyomdokaiba lépve kertészmérnöki diplomát szerzett, míg az édesanya az adminisztrációt, a könyvelést, a vendéglátást felügyeli. Ildikó pedig üzleti kommunikációs szakon diplomázott, de előtte egy évet töltött el Kaliforniában, az Egyesült Államok leghíresebb borvidékén. Így egy erős családi vállalkozást tudtak létrehozni, hiszen a család mindegyik tagja aktívan veszi ki a részét a munkából. Márpedig szorgos és fáradhatatlan kezekre van szükség mind a szőlészeti-borászati tevékenység elvégzése, mind a bor hazai és export értékesítése, kereskedelme, mind pedig a vendéglátás területén. S ebben a családi légkörben nevelkedik már a négy unoka is, akik minden bizonnyal – ha évtizedek múlva, de – megoldják a generációváltást, és átveszik a stafétabotot a nagyszülőktől, szülőktől, és nem szakad meg a családi hagyomány.

A Tokaji Borvidék 87 kilométer hosszúságban 3-4 kilométer szélességben 27 település határában terül el, mintegy 5478 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben. A Götz Pincészet egy kis sváb településen, a festői környezetben elhelyezkedő Hercegkúton, Sárospataktól mintegy 3 kilométer távolságra fekszik. A településen két pincesor található, a Kőporosi és a Gombos-hegyi, amelyek 2002 óta a világörökség részét képezik. A Götz család ősei már a 18. században foglalkoztak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, de csak 2000-ben jutottak el oda, hogy megalakítsák a családi pincészetet, és az első saját palackozású boraikkal „lepjék meg” a vendégeket. A szőlőtermesztés 18 hektáron zajlik, a családi birtok kitűnő fekvésű, első osztályú szőlőterületei összesen hat dűlőben, Tolcsván a Kincsem és a Bartalos, Sárazsadány határában a Zsadányi, és Sárospatak közelében a Csécsi, a Darnő és a Szegfű dűlőkben helyezkednek el. A Szegfű dűlő már az 1500-as években feltűnt a térképen, s minden bizonnyal ez a dűlő is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén megkapták a Magyarország Legszebb Borbirtoka címet.


Götz Ildikó
értékesítési, kereskedelmi vezető

A megtermelt szőlőt és aszúszemeket a családi gazdaság dolgozza fel, ötvözve a tradíciókat és a modern technológiát. A borkülönlegességeket Hercegkúton, a világörökség részét képező négyszintes Gombos-hegyi pincesoron található pincében érlelik, míg a ropogós száraz, és a lágyabb félédes borok reduktív eljárással készülnek. A szakértelem, a gondosság és az őszinte vendégszeretet lehet a záloga annak, hogy a pincészet 200 főt is befogadni képes borkóstoló helyiségébe betérő vendég valóban a felsőfokú minőséggel találkozhat. Tokaj-Hegyalja évszázadok alatt kialakult szellemisége, a szőlő és a bor szeretete, csodálata, és a munka tisztelete a Götz Pincészet életében családi örökségként meghatározó szerepet játszik. Ildikó hangsúlyozta, hogy a szőlőterületek és adottságok kiváló lehetőséget adnak arra, hogy az összes típusú tokaji bort elkészítsék. A déli, délnyugati fekvésű, régebbi és újabb telepítésű dűlőkben a hagyományos tokaji szőlőfajták mindegyike megtalálható, úgy mint a furmint, a hárslevelű, és a sárga muskotály, de terem zéta, kövérszőlő és kabar is a tőkéiken. Friss, reduktív borkínálatuk között szerepel a tokaji furmint és sárga muskotály száraz és félédes ízvilágban, valamint a késői szüretelésű borok, míg hagyományos, fahordós érlelést kap a tokaji aszú, a tokaji szamorodni és a világhírű tokaji esszencia. Ne hagyjuk figyelmen kívül a Götz Cuvéet sem, amely három fajta, furmint, hárslevelű és sárga muskotály szőlőfajták házasításából készül, és gazdag illatjegyében megtalálhatóak a mézes-ananászos és szőlővirág aromák is.

A minőség elengedhetetlen eleme a jó pince. „Pincészetünk a Gombos-hegyi pincesoron riolittufába vájt pincében érleli a borokat, ahol télen-nyáron 9 °C fokos állandó hőmérsékletben érlelődnek, fejlődnek a borok. A zempléni tölgyfahordókban borkülönlegességeket érlelünk, tárolunk. Borászatunkat folyamatosan fejlesztjük, a tradíciót ötvözzük a modern technológiával. Szüretelés minden esetben kézzel történik, idén elsőként a korai érésű sárga muskotályt gyűjtöttük be a tőkékről. A szüret után a szőlőt bogyózzuk, amit a pneumatikus préselés követi. Több száz hektoliteres hűthető tartály kapacitás segíti az erjedést, majd a palackozó és a címkéző gépsorok teszik teljessé a fegyvertárunkat. Több évtizedes szakmai tapasztalat alapján nagy gondot fordítunk a szőlőművelésre, így terméskorlátozással, és kíméletes feldolgozással garantáljuk a boraink állandó kiváló minőségét. Száraz reduktív boraink tavalyelőtt, félédes borainkat az elmúlt évben emelték a nemzeti borkiválóságok közé. A 6 puttonyos Tokaji Aszú borunk Grúziában nagy aranyérmet kapott, míg a tavalyi Országos Borversenyen aranyérmet nyertünk a félédes sárga muskotállyal. Borászati fejlesztéseink folyamatosak, a legmodernebb berendezésekkel, technológiával készülnek a boraink, a tradíciókat megtartva. Nagy elismerésnek tartjuk, hogy idén mi kaptuk meg Magyarország Legszebb Borbirtoka címét”, fogalmazott Ildikó.

Nem könnyű manapság a borpiacon értékesíteni. Nem véletlen, hogy Ildikó – akinek nagy tapasztalata van a külpiac tekintetében is, és angol nyelven végezte el a bor üzleti-menedzseri képzést – nagyon nagy hangsúlyt helyez az export tevékenységre. A Götz Pincészetben évente nyolcvan-százezer palack bort készítenek, de nem az egész termést dolgozzák fel, hanem szőlőként is értékesítenek a termésből, mert a piac egyelőre nem vesz fel többet a jelenlegi mennyiségnél.

A külföldi piacra jutás nagy ismeretséget, és nem utolsósorban forgótőkét igényel, de Ildikó már jó hírnevet szerzett az ázsiai és az európai piacokon (Kínáról, Japánról, Dél-Koreáról van szó, amelyek mellett az orosz, a lengyel és a szlovák piacokra is fókuszálnak). Mivel rendszeresen kap nemzetközi meghívást a tokaji bor bemutatására, egy-egy előadás, prezentáció megtartására, így bolygó-szerte terjesztheti a Tokaj-hegyaljai borvidék, a tokaji bor jó hírét. Ma már sok helyen tudják Ildikó eladásaiból is, hogy a tokaji a „borok királya, és a királyok bora”. De azt is, hogy ma már a művészetek bora is a tokaji, hiszen az irodalom, a szakirodalom, a festészet és költészet megszámlálhatatlan ihletet adott a borvidék kultúrtörténelméből.

A borvidék legtöbb helyén vulkanikus az alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, lágyabb karakterű borok születnek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba ugyan más borvidéken is előfordul, de Tokajnál, a Tisza és a Bodrog folyó találkozásában, az egyedi mikroklíma, és a megfelelő szőlőfajták teszik lehetővé a tokaji szőlők aszúsodását. A borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes penész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a botrytis gombával ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, szabályozza a pincék levegőjének páratartalmát. A tokaji bor egészségre gyakorolt varázslatos hatásait már a 16. században Paracelsus is igazolta, mivel alaposan megvizsgálta, mondhatni ízekre szedte, elemeire bontotta a tokaji bort.
 
A kései szüretelésű aszúszemekből készülnek a természetes édes borok, s nem véletlen, hogy Tokaj-hegyaljai borvidéken teremnek a világ legédesebb borai. A félédes borok kategóriája a köztudatban tömegbornak számít, viszont a Tokaj-hegyaljai borvidéken nem adnak cukrot a bor ízesítéséhez, hanem a szüret időpontját megválasztva dől el, hogy édes, félédes bor készül-e a szőlőből. A tokaji borkultúra évszázadok óta hirdeti, hogy a borvidék borai a természet ajándéka. A sárga muskotályról, ami behízelgő, kedves fajta, például azt tartják, hogy ez az a bor, amely borral - ha valaki nem borfogyasztó, vagy borszerető ember - rá lehet vezetni a kulturált borfogyasztásra. A Götz Pincészetnél ebből a szőlőből jól állnak, mivel a 18 hektár felét ez foglalja el, így a száraz és a félédes sárga muskotály boruk igen népszerű a pincelátogatók körében. Ildikó azért említi külön is a kövér szőlőfajtát, mert régi magyar szőlőfajta, és kiváló aszú szemeket képez. Egy friss hír, hogy idén, szeptember 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum borának két Götz bort választottak, a zöld címkés 2022-es évjáratú száraz furmintot, és a 2019-es évjáratú 6 puttonyos aszú bort.

A Götz Pincészet „földalatti mennyországában” egészen más élményt nyújt a borok kóstolása, mert nem csak a helyszínt, a szőlőterülettől a pincelátogatáson keresztül a borászatig lehet megtekinteni, hanem a borok mellé ízletes meleg és hideg ételekkel várják a borkedvelő társaságokat. Aki egyszer itt járt, az elkötelezett borfogyasztóvá válhat, hiszen a Götz Pincészet az ezerarcú Tokaj-Hegyalja egyik igazgyöngy borászata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokbanSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztés

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Gépjárműadó és cégautóadó, amit a gépjárművek után fizetni kell
Új határidőt kell megismerniük és megszokniuk annak a hozzávetőleg 3,5 millió magyarnak, akik gépjárműve rendelkeznek, ugyanis 2024-től április 15-e a gépjárműadó befizetési határideje. Az új határidő a korábbi 2 befizetési határidőt (március és szeptember 15-ét) váltja fel. Ez azt is jelenti, hogy az idei évtől, a fő szabály szerint, egy összegben kell megfizetni az adót. Ennek indikátora az az adózói gyakorlat volt, hogy sokan már az első márciusi határidővel a teljes éves adót megfizették, biztos, ami biztos alapon, de ilyenkor ez az összeg a második fizetési határidőig túlfizetésként jelent meg az adószámlán.
Debrecenben piacképes agrárdiplomát adnak kézbe
Folyamatosan frissítik a Debreceni Egyetem agrárképzéseit, hogy a hallgatók olyan sokrétű tudást és kompetenciákat szerezhessenek meg, amelyek megfelelnek az egyre inkább specializálódó, modern mezőgazdaság követelményeinek – hangsúlyozta Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszer-tudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Jó hír a gazdáknak!
Folyamatosan nyílnak meg a pályázatok az új KAP stratégiai tervéhez kapcsolódva. Azt már sokan fölhánytorgatják, hogy a források elérése jelentős adminisztrációval jár, és ezt a kisebb gazdaságok hozzáértő munkatárs hiányában egyre nehezebben teljesítik.
Elindult az új agrártámogatási honlap
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
Megjelentek az állattartó telepek fejlesztését támogató pályázatok tervezetei
Megjelent társadalmi egyeztetésre az Állattartó telepek megújításának támogatása és az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felhívások tervezete. A kisebb pályázat keretében akár 200 millió foriont, a komplex pályázat esetén pedig akár 5 milliárd forint 50-80 %-os támogatás lesz igényelhető június/júliustól az állattartó telepek fejlesztésére.
Bevallás az eÁFA korában
Az év első napján aktiválta az adóhatóság az eÁFA felületét. Az aktiválást követően bejelentkezve a webes felületre látható váltak az adott adózóra vonatkozó alapadatok, valamint lekérdezhetővé váltak a 2023. decemberi és folyamatosan a 2024. januári forrásadatok is. Ezen adatok a számlaadat-szolgáltatásból és online pénztárgépekből származó számlák adatai, az online pénztárgépekből származó nyugtaadatok, illetve a vámhatározatok adatai, vagyis a termékimportnál a határozattal megállapított áfát, illetve az importot terhelő áfát tájékoztató jelleggel közlő dokumentumok adatai.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza