Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András főtitkár, MAGOSZ, 2023/11/15
A termőföld egy speciális jószág, hiszen amellett, hogy a legfontosabb termelőeszköz a gazdálkodó kezében, komoly támogatási jogosultság is kapcsolódik hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a megszerzésére is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek sokszor talán túl bonyolultnak tűnnek, de kellő garanciát biztosítanak a visszaélések kiszűrésére. Mostani cikkemben azt járom körül, hogy ezen garanciák mellett mire érdemes figyelni a haszonbérleti szerződés megkötése során, hogy még véletlenül se érjenek minket meglepetések a kifüggesztés után.
Kezdjük az alapoktól: a haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell többek között a felek adatait, a haszonbérlő NAK tagsági azonosítóját [ezekről lásd a Fétv. 13. § (1) és (2) bekezdését] illetve a Földforgalmi tv. 42. §-ban foglalt vállalásokat is meg kell tenni.
Természetesen tartalmaznia kell a haszonbérleti díjat is, mely szerepelhet pénzben kifejezve, terményben meghatározva vagy ezek kombinációjaként is. Fontos, hogy az adómentesség mind a pénzbeni, mind a természetbeni haszonbér esetén biztosított, feltéve, hogy a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri. Ugyanígy alkalmazható a haszonbérfizetési kedvezmény is mindkét esetben (erre vis maior káresemény miatt kerülhet sor – lásd a tavalyi aszályos időszakot).
Viszonylag friss szabály, hogy a pénzbeni haszonbérleti díjat fő szabály szerint csak átutalással vagy postai kézbesítéssel lehet teljesíteni, de jó tudni, hogy ezt csak a 2022. január 1. után kötött szerződéseknél kell csak alkalmazni.
Alapvető szabály, hogy a haszonbérlet lejártakor a feleknek el kell egymással számolniuk, ezt a jog „mezei leltárnak” nevezi. Előfordult azonban, hogy a szerződésben a felek azt kötötték ki, hogy a mezei leltárt a föld következő haszonbérlője köteles rendezni a bérbeadóval, természetesen készülve egy elő-haszonbérletre jogosult esetleges belépésére is. Ez a folyamat azonban visszájára fordult és sokszor olyan fiktív összegeket határoztak meg mezei leltárként, amely már távol tartó erővel bírt a többi gazdálkodó számára. Pont ezért került be a törvénybe, hogy a mezei leltár átterhelésére nincs lehetőség, az ilyen szerződést pedig semmisnek kell tekinteni.
Lényeges kérdés az is, hogy milyen formában tüntetjük fel a szerződésben az előhaszonbérleti jogosultságunkat. Ha például nem egyezik a pontos jogszabályhely és a szöveges megnevezés, akkor automatikusan elutasítják a szerződés jóváhagyását, de fontos, hogy ezt abban a fázisban, amikor még kifüggesztésre sem került sor.
Emellett hibás az olyan szerződés is, amelyben speciális felmondási jogokat biztosítana bármelyik félnek is, a szerződés megszűnésére ugyanis csak a Fétv. 57-62. § szerinti esetekben kerülhet sor.
Gyakran előfordul, hogy egy adott földrészletnek több tíz, akár több száz tulajdonosa is van. Sajnos az sem kivételes, hogy a tulajdonosok némelyike már régen elhunyt (nem ritka a papíron 110-120 éves tulajdonostárs sem), akik a tulajdoni lapokon viszont továbbra is élő, jogképes személyként vannak feltüntetve. Nos, ez a helyzet sem mentesít az alól, hogy a föld használatba adásához főszabály szerint az összes tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges [Ptk. 5:78. § (2) bek. b) pont].
Amennyiben viszont van használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonosok között, úgy már az egyes részek is külön-külön használatba adhatók.
Jól tudjuk, hogy a haszonbérlet esetében is érvényesülnek az előhaszonbérleti jogosultságok. Röviden áttekintve a sorrend a következő:
1) volt haszonbérlő – vele azonos ranghelyen állnak azok a helyben lakó földművesek illetve helybeli illetőségű cégek, amelyek állattartás, ökogazdálkodás vagy vetőmagtermesztés céljából bérelnék a területet
2) a tulajdonostárs
3) a helyben lakó szomszéd földműves
4) a helyben lakó földműves
5) a 20 km-en belül élő földműves
6) az a cég, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül
7) az a cég, amely helybeli illetőségűnek minősül
8) az a cég, amely üzemközpontja 20 km-en belül van.
Rangsoregyenlőség esetén az dönt, hogy melyikük ŐCSG vagy CSMT tagja (de ez csak a magánszemélyek rangsorazonossága esetén alkalmazandó). Ha ez alapján sem dől el a sorrend, akkor automatikusan a szerződés szerinti bérlővel hagyják jóvá a szerződést, ha pedig olyan személyek állnak az első helyen, akik mindketten elfogadó nyilatkozatot tettek, akkor közülük a haszonbérbeadó választ.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazat
A paradicsom kórokozói - A paradicsomvész
Drónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza