2026. 05. 28., csütörtök
Emil, Csanád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mire figyeljünk a haszonbérleti szerződés megkötésekor?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András főtitkár, MAGOSZ, 2023/11/15

A termőföld egy speciális jószág, hiszen amellett, hogy a legfontosabb termelőeszköz a gazdálkodó kezében, komoly támogatási jogosultság is kapcsolódik hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a megszerzésére is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek sokszor talán túl bonyolultnak tűnnek, de kellő garanciát biztosítanak a visszaélések kiszűrésére. Mostani cikkemben azt járom körül, hogy ezen garanciák mellett mire érdemes figyelni a haszonbérleti szerződés megkötése során, hogy még véletlenül se érjenek minket meglepetések a kifüggesztés után.

Mit kell tartalmaznia a szerződésnek?

Kezdjük az alapoktól: a haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell többek között a felek adatait, a haszonbérlő NAK tagsági azonosítóját [ezekről lásd a Fétv. 13. § (1) és (2) bekezdését] illetve a Földforgalmi tv. 42. §-ban foglalt vállalásokat is meg kell tenni. 

Természetesen tartalmaznia kell a haszonbérleti díjat is, mely szerepelhet pénzben kifejezve, terményben meghatározva vagy ezek kombinációjaként is. Fontos, hogy az adómentesség mind a pénzbeni, mind a természetbeni haszonbér esetén biztosított, feltéve, hogy a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri. Ugyanígy alkalmazható a haszonbérfizetési kedvezmény is mindkét esetben (erre vis maior káresemény miatt kerülhet sor – lásd a tavalyi aszályos időszakot). 

Viszonylag friss szabály, hogy a pénzbeni haszonbérleti díjat fő szabály szerint csak átutalással vagy postai kézbesítéssel lehet teljesíteni, de jó tudni, hogy ezt csak a 2022. január 1. után kötött szerződéseknél kell csak alkalmazni.

Mit nem szabad tartalmaznia a szerződésnek?

Alapvető szabály, hogy a haszonbérlet lejártakor a feleknek el kell egymással számolniuk, ezt a jog „mezei leltárnak” nevezi. Előfordult azonban, hogy a szerződésben a felek azt kötötték ki, hogy a mezei leltárt a föld következő haszonbérlője köteles rendezni a bérbeadóval, természetesen készülve egy elő-haszonbérletre jogosult esetleges belépésére is. Ez a folyamat azonban visszájára fordult és sokszor olyan fiktív összegeket határoztak meg mezei leltárként, amely már távol tartó erővel bírt a többi gazdálkodó számára. Pont ezért került be a törvénybe, hogy a mezei leltár átterhelésére nincs lehetőség, az ilyen szerződést pedig semmisnek kell tekinteni. 

Lényeges kérdés az is, hogy milyen formában tüntetjük fel a szerződésben az előhaszonbérleti jogosultságunkat. Ha például nem egyezik a pontos jogszabályhely és a szöveges megnevezés, akkor automatikusan elutasítják a szerződés jóváhagyását, de fontos, hogy ezt abban a fázisban, amikor még kifüggesztésre sem került sor. 

Emellett hibás az olyan szerződés is, amelyben speciális felmondási jogokat biztosítana bármelyik félnek is, a szerződés megszűnésére ugyanis csak a Fétv. 57-62. § szerinti esetekben kerülhet sor.

Hogyan lehet bérbe venni egy osztatlan közös tulajdonban álló földet?

Gyakran előfordul, hogy egy adott földrészletnek több tíz, akár több száz tulajdonosa is van. Sajnos az sem kivételes, hogy a tulajdonosok némelyike már régen elhunyt (nem ritka a papíron 110-120 éves tulajdonostárs sem), akik a tulajdoni lapokon viszont továbbra is élő, jogképes személyként vannak feltüntetve. Nos, ez a helyzet sem mentesít az alól, hogy a föld használatba adásához főszabály szerint az összes tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges [Ptk. 5:78. § (2) bek. b) pont].

Amennyiben viszont van használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonosok között, úgy már az egyes részek is külön-külön használatba adhatók.

Érdemes már előre átgondolni az elő-haszonbérleti sorrendet

Jól tudjuk, hogy a haszonbérlet esetében is érvényesülnek az előhaszonbérleti jogosultságok. Röviden áttekintve a sorrend a következő:
1) volt haszonbérlő – vele azonos ranghelyen állnak azok a helyben lakó földművesek illetve helybeli illetőségű cégek, amelyek állattartás, ökogazdálkodás vagy vetőmagtermesztés céljából bérelnék a területet
2) a tulajdonostárs
3) a helyben lakó szomszéd földműves
4) a helyben lakó földműves
5) a 20 km-en belül élő földműves
6) az a cég, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül
7) az a cég, amely helybeli illetőségűnek minősül
8) az a cég, amely üzemközpontja 20 km-en belül van.

Rangsoregyenlőség esetén az dönt, hogy melyikük ŐCSG vagy CSMT tagja (de ez csak a magánszemélyek rangsorazonossága esetén alkalmazandó). Ha ez alapján sem dől el a sorrend, akkor automatikusan a szerződés szerinti bérlővel hagyják jóvá a szerződést, ha pedig olyan személyek állnak az első helyen, akik mindketten elfogadó nyilatkozatot tettek, akkor közülük a haszonbérbeadó választ.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza