Modern sertéstelepek szellőztetési rendszere

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2023/11/17

A szellőzés alapvető céljai a sertésistállóban:

• Minimális légcserével az állatok által belélegzett veszélyes gázok (C02, NH3, H2S túl magas koncentrációjának kiküszöbölése.
• A relatív páratartalom (RH-szint) optimális határértékek között tartása.
• A szellőzési rendszer lehetőségeihez képest, felhasználva valamennyi eszközt (ventilátor, légbeejtő, hűtési rendszer...) optimális szinten tartani a terem hőmérsékletét minden évszakban. Télen a levegőminőség figyelembevételével minimális szellőzési szint fenntartásával a lehető leghatékonyabb és leg költséghatékonyabb szellőzést biztosítva. Nyáron pedig a ventilátorok és hűtés segítségével a lehető legtöbb hő elszívásával, a zavaró légsebesség huzat elkerülésével.
• A szükséges légmozgás megteremtése a párologtatási hűtés érdekében.

Maximális szellőzési kapacitás

Egy 105 kg testsúlyú hízó kb. 270 Watt összes hőt termel. Ha a külső és belső hőmérsékletet 3 °C-ra akarjuk korlátozni, kb. 100 m3/h légcsere kapacitásra van szükség állatonként. Ezek alapján a standard maximális szellőzési igény 1 m3/h per élősúly kilogramm. Az 1 m3/h/kg légszállító kapacitásnál nagyobb értéket csak meleg éghajlati zónákban használnak, mivel a nagy légsebesség csökkenti az állatok komfortérzetét.

Minimális szellőztetési kapacitás

Gazdasági szempontból talán a minimál-szellőzés az egyik legfontosabb témakör. Minimálszellőzésről akkor beszélünk, amikor az istállóban egy olyan egyensúlyra törekszünk, mely során az állatok megfelelő mennyiségű friss levegőhöz jutnak, kicserélődnek a káros gázok, de a lehető legkevesebb hő távozik a szellőztetés során az épületből. A fűtési költségek és a megfelelő légminőség fordított arányosságban állnak, így mindenképpen kompromisszumra kell törekednünk az ökonómiai és élettani szükségletek között. Ahhoz, hogy a C02 2000ppm, NH3 lOppm és a relatív páratartalom 80% alatt maradjon a szellőztetési kapacitást elméletileg mintegy 20m3/h kell, hogy legyen egy 100kg-os hízóra számítva. Gyakorlatban azonban a bejövő friss levegő egyetlenül oszlik el az állatok között (épületszerkezet, kutricák, etetők módosító hatásai) ezért ezt az értéket magasabbra kell állítanunk, így 25-30 m3/h légmennyiség elegendő friss levegőt biztosít. 

A modern klímaszámítógépek már képesek a hizlalás kezdetétől az értékesítésig meghatározott görbe alapján folyamatosan az állatok korához, méretéhez és a betelepített egyedszámnak megfelelően alakítani a terem klímáját. Természetesen a frissen betelepített állatok mérete, testfelülete így hőtermelése is jóval kisebb, mint a hizlalás végén járó társaiké, így a teremben magasabb hőmérséklet és alacsonyabb szellőzési szint az ideális kezdetben. Ahogyan az állatok növekednek, egyre több hőt termelnek egyre több friss levegőre lesz szükségük, a hőmérsékleti optimumuk is folyamatosan csökken, amit a klímaszámítógép a hizlalás során (előre beállított értékeknek megfelelően) kompenzál, optimalizál.

A sertéseknek tehát van egy a koruknak megfelelő hőmérsékleti optimum-görbéjük, melyet a lehetőségekhez mérten 2-3 °C tűrési tartományban érdemes tartani ahhoz, hogy tömeggyarapodásuk potenciálját a leghatékonyabban ki tudjuk használni. (1. ábra) Az ábra szemlélteti, miként működik a hízósertés biológiai igényeihez igazított vezérlési görbe.

1. ábra A hízósertés biológiai igényeihez igazított vezérlési görbe

A 21-28 °C fokos komfortzóna ezt az értéket szeretnénk elérni a teremben, ehhez fűtés, szellőzés és hűtés áll rendelkezésünkre, melyet a klímakomputer szabályoz. Mivel légcserére mindenképpen szükségünk van ezért a magasabb szintű szellőztetés bekapcsolásáig (25 °C) alapszellőzés biztosítja a légcserét. Ahhoz, hogy a terem hőmérséklete ne menjen 21 °C alá a fűtés csak 22 °C felett kapcsol ki a fűtés. Ezt meg is fordíthatjuk, 22 °C be kell kapcsolnia fűtésnek ahhoz, hogy ne menjen a teremhőmérséklet 21 °C alá, mert ez alatt az állatok takarmányból állítják elő a szükséges hőt (animális hő) komfortérzetük kialakításához.

Ökonómiai szempontból a legoptimálisabb és az állatok számára is a legmegfelelőbb a 22-25 °C közötti hőmérsékleti és ehhez kapcsolódó szellőzési tartomány. 25 °C és 28 °C között a szellőzési szint folyamatosan emelkedve éri el a 100%-ot. A hűtés mégsem 28 °C-nál kapcsol be, ugyanis a mai modern hűtési rendszerek legyen az hűtőpanel vagy evaporációs nagynyomású párásító a teremhőmérsékletét 6-7 °C képes csökkenteni, ami 30 °C-ról éppen az optimális 23-24 °C-ra hűti a termet biztosítva az állatok maximális hőmérsékleti komfortérzetét. 

Természetes és mesterséges szellőztetés összehasonlítása

A természetes szellőzés bár nem igényel speciális eszközöket, jóval olcsóbb a kivitelezése épületszerkezeti szempontból is, de jelentős hátrányai vannak a mesterségesen klímaszabályozással szemben. A természetes szellőzést, sem a fűtés, sem a szellőzés nem megoldott így a fűtést többlet takarmány etetésével (animális hő) és alomanyagfelhasználásával tudjuk szinten tartani, a légcserét pedig a külső és a teremben/épületben lévő belső hőmérsékletkülönbség kihasználásával tudjuk bizonyos mértékig szabályozni. Sok esetben találkozhatunk olyan hagyományos épületekkel, amelyek egészen jó klimatikus viszonyokkal rendelkeznek a téli és a nyári időszakokban egyaránt. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy ezekben az épületekben csak nagyobb testű állatokat és megfelelő létszámban érdemes elhelyezni, így kocaszállónak megfelelnek, de más korcsoportok elhelyezésére, nem igazán alkalmasak. Azért sem, mivel a kisebb testű állatoknak más a hőigénye és a hőleadó képessége, télen fáznának, nyáron pedig a betelepítés sűrűsége miatt a túlhevülés következne be. A mesterséges szellőzés hátrányai leginkább a nyári hőségnapokon jelentkezne, amikor nem alakul ki hőmérsékletkülönbség a külső és belső tér között, nem mozog a levegő.

A mai modern klimatizáció maximálisan arra törekszik, hogy minél jobban kiküszöbölje, minél kevésbé függjön a külső klimatikus viszonyoktól. Az épületek szigetelése, szellőzése, fűtése, hűtése páratartalma mára már mind mesterségesen a különböző korcsoportok biológiai igényeihez igazított, folyamatában kíséri végig azok növekedését, változását. A mesterséges klímaszabályozás eszközei azonban jelentős bekerülési költséget és energiafogyasztást jelentenek, ezt a költséget kell szembeállítani a magasabb szintű termelésből származó többletbevétellel.

Talán az egyetlen, amit nem vagy kevéssé tudunk szabályozni, az a légnyomás. Köztudott az a tény, hogy az őszi és tavaszi változékony időjárásból eredő légnyomás-változás különféle szélsőséges viselkedési és anatómiai rendellenességeket idézhet elő, mint a fül és farokrágás, végbél előreesés. Ezt a faktort még a technológia nem tudja megfelelően kiküszöbölni.

A hazai gyakorlati és tudományos életben ismert szakemberek segítségévet összeállított Versenyképes sertéshizlalás című átfogó kötet összefoglalja az elmúlt évtizedekben megjelent újabb kutatási eredmények ismeretanyagát a magyarországi tapasztalatokra alapozva. A szerzők véleménye szerint az ágazatban a hagyomány és a szaktudás megvan, de a mindennapi gyakorlatban hasznosítani is tudni kell ezeket. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, amely a hizlalási, tartástechnológiai ismeretek alapos részletezése mellett az ökonómiai elemzéseket is bemutatja.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán erre a linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalásDr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésHerdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítéseR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai