Gazdálkodók figyelem! Adóváltozások!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2023/11/19

Jövedéki törvény

Ennek egyik legfontosabb eleme a jövedéki törvény változása, mely több lépcsőben módosult. Idén augusztus elejétől lépett hatályba az a borászati ágazatot érintő változás, mely az alkoholtartalom csökkentésével van összefüggésben. A módosítás előzménye, hogy egyre gyakrabban találkozni csökkentett alkoholtartalmú, vagy akár alkoholmentesített termékekkel, miközben ezen borok termékbesorolása nem változott és nem is változik. 

Alkoholmentesített termék előállítása – mivel az eljárás során alkohol keletkezik – egyszerűsített adóraktári engedéllyel sem lehetséges, illetve a kisüzemi bortermelői szabályok sem teszik azt lehetővé, ezért az csak általános, termelő típusú adóraktárban engedélyezett.

Szintén augusztus 1-jétől változott a hivatalos zár alkalmazásának feltétele, mely lényegében a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodik elsejétől. Míg korábban a 2 litert meghaladó kiszerelésű csendes borok és egyéb csendes erjesztett italok szállítása, értékesítése esetén kellett alkalmazni a hivatalos zárat, addig augusztus 1-jétől kezdődően csak 60 litert meghaladó űrtartalom esetében szükséges az. Ennek oka, hogy a fő szabályokból adódóan 60 liter alatt egyéb jövedéki törvény szerinti mentesítések érvényesülnek, így lényegében nincs gyakorlati jelentősége a hivatalos zárnak ezen űrtartalom alatt.

A kisüzemi bortermelőkről

A kisüzemi bortermelőket érintő kedvező változás értelmében lehetőségük nyílik az egymással jogi, gazdasági függőségi viszonyban álló kisüzemi bortermelők közötti csendes bor szállítás. A kisüzemi bortermelők számára továbbra is szigorúan korlátozott a külföldről történő beszerzés lehetősége, gyakorlatilag a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény kivételével tilos a behozatal másik EU tagállamból, vagy harmadik országból.

Számukra a csendes bor átvétele is korlátozott, csak a törvényben nevesített forrásból, illetve mennyiségben vehetnek át ilyen terméket. 

További változás, hogy a kisüzemi bortermelők számára is elérhető lesz a saját szőlő, a csendes bor vagy a palackos erjesztésű habzóbor bérmunkában történő előállítása céljából történő átadás, valamint a bérmunkában legyártott termékek átvétele. Ezek a módosítások azonban nem érintik a kedvezményes párlat előállíttatására, átvételére, tárolására és a fogyasztók részére történő közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok 2023. augusztus 1-vel való hatálybalépését. Ahogy előbb is rögzítettük a kisüzemi bortermelők csendes bor átvételi lehetőségei erősen korlátozottak, ami működési nehézséget idézhet elő, ezért az új szabály azt is kimondja, hogy a kisüzemi bortermelő az utolsó három, lezárt borpiaci évben átlagosan előállított csendes bor mennyiség 10%-át meg nem haladó mértékű új beszerzést végezhet.

Változás érinti az adóhatóság által foganatosított elkobzás intézményét is. Eddig a 0,- Ft/hl adómértékes csendes bor elkobzását biztosította a jövedéki törvény, azonban a módosító szabály lehetővé tette, hogy már valamennyi 0,- adómértékes jövedéki termék vonatkozásában lehetővé válik az elkobzás, amennyiben jogsértéssel összefüggő jövedéki bírság megállapítására is sor kerül.

Bejelentési kötelezettség

Változással érintett a kötelező érvényű KN-kód szerinti besorolás, melyről szintén azt kell látni, hogy a gyakorlati élet indukálta a módosítást. Eddig, ha egy termék korábban megkapta a besorolást, majd azt követően a terméket érintő változás történt, ami adójogi besorolás változást is követett, azt a KN-kód szerinti besorolás nem követte. Ezt felülírandó az új szabályok értelmében a kötelező érvényű KN-kód besorolás tárgyában hozott határozat címzettje, jogosultja bejelentési kötelezettséget köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé, ha a határozattal érintett termék vonatkozásában a megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást. Ilyen változás lehet például, ha megváltozik a termék összetétele, alkoholtartalma, gyártástechnológiája, illetve megváltozik az alkoholtartalom eredete, mivel több termék esetén ennek is kiemelkedő jelentősége van. 

A bejelentési kötelezettséget a változásról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul kell teljesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a változást a tudomására jutástól számítottan a lehető legrövidebb időn belül kell jelezni a hatóság felé. Ez fordítottan is igaz, tehát ha az adóhatóság tudomást szerez egy korábbi KN-kód besorolással érintett termék összetételének vagy a termékkel kapcsolatos jogi környezet megváltozásáról, illetve bírósági ítélet született egy termékkel kapcsolatban, s ezek kihatással vannak az adott termék KN-kód vagy adójogi besorolására, úgy a hatóság a kötelező érvényű KN-kód besorolás tárgyában hozott korábbi határozatát visszavonja, mely döntés a közlés napjával véglegessé válik és egyben végrehajtható.

Ezen új szabályokat a régi KÉV határozatok és vámtarifaszámok vonatkozásában is alkalmazni kell. Értelemszerűen a visszavont határozattal érintett termék vonatkozásában lehetőség van új kötelező érvényű KN-kód besorolást kérni a vonatkozó szabályok szerint.

Kormányrendelet

Egy másik, de fontos elem, hogy hatályát vesztette az az Európai Bizottság végrehajtási rendelete, mely az Ukrajnából származó egyes termékek esetében megtiltotta, hogy azokat szabad forgalomba bocsájtsák, illetve vámraktározási, vámszabad területi vagy aktív feldolgozási eljárás alá vonják Magyarország mellett Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában vagy éppen Szlovákiában. Ennek helyébe nemzeti szintű szabályozás lépett, mely továbbra is korlátok közé szorítja az Ukrajnából származó termékeket.

A nemzeti szabályozás 2023. szeptember 16-ától bővítette azon termékek körét, amelyre a korlátozás vonatkozik. Ez alapján 2023. szeptember 16-ától behozatali tilalom alá esnek az alábbi termékek.

• Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
• Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
• Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen,hűtve vagy fagyasztva
• Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
• Természetes méz
• Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
• Közönséges búza
• Rozs
• Árpa
• Kukorica
• Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle
• Búzaliszt vagy kétszeres liszt
• Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
• Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve a 1006 vtsz alá tartozó rizs kivételével
• Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével)
• Napraforgómag, törve is
• Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban
• Ropogós kenyér
• Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva
• Bor friss szőlőből beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz alá tartozó borecetet.

Behozatali tilalom

A behozatali tilalom továbbra is a szabad forgalomba bocsátásra, vámraktározási, vámszabad területi vagy aktív feldolgozási eljárásra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy tranzit célból vagyis átszállítás okán ezt követően is lehetséges Ukrajnából ezen termékek behozatala. Ennek azonban feltétele, hogy a termék a behozatal időpontjától számított 15. nap végéig elhagyja az országot. Fontos azonban, hogy tilalmak nem zárják ki azt, hogy az Ukrajnából érkező, nem uniós státusú áruk átmeneti megőrzésbe kerüljenek, akár vámszabad területen is. A nem uniós státusú áru átszállítása csak árutovábbítási eljárásban lehetséges és ilyenkor is be kell tartani a 15 napos határidőt. A tilalommal érintett termékek átszállítása során az országba történő belépéskor a szállító eszközt a NAV hatósági zárral látja el. 

A fuvarozónak igazolnia kell a termék eredetét, mely során önmagában egy nyilatkozat nem elegendő. Ugyanakkor termékek származásának igazolására a termék értékesítéséről szóló számla és a fuvarlevél is alkalmas lehet, de általánosságban a termékek eredetére vonatkozó, hitelt érdemlő igazolásként elfogadott minden olyan dokumentum vagy igazolás, amelyet más uniós tagállami vagy harmadik országbeli hatóság állított ki vagy ellenjegyzett.

További szabály, hogy a közönséges búza, a kukorica, a Olajrepce- vagy repcemag (törve is) (a vetőmag kivételével), és a Napraforgómag (törve is) termékekre az eKÁER szerinti bejelentéseket is meg kell tenni.

Az eKÁER mellett, természetesen a biztosítéknyújtási kötelezettség is fennáll az érintett adózók esetében. Az általános szabályok erre nézve mentességet adhatnak, de fontos kiemelni, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint megbízható adózónak minősülő adózó nem mentesülhet a biztosíték fizetése alól, kivéve azt az adózót, aki legalább 2 éve működik, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. 

NÉZŐPONT KÉRDÉSE

Ajánlott kiadványokDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzéseR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél