2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

DélKerTÉSZ: az akciókra mozdulnak a vásárlók a boltokban

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2023/11/09

Bár a fogyasztás még nem esett vissza, a vásárlók egyértelműen az akciós zöldségeket keresik a boltokban, és kevesebbet vásárolnak normál áron – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A termelők szempontjából azonban eljön majd egy lélektanihatár, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött üvegházakban és fóliákban történik. A DélKerTÉSZ tagjai az év első kilenc hónapjában közel 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, a belföldi élelmiszerláncok felé pedig jelentősen nőtt az értékesítés. A DélKerTÉSZ saját bolt nyitását is tervezi, annak érdekében, hogy minél több háztartásba eljussanak a szentesi zöldségek, valamint utánpótlás mentorprogramot is indítanak a jövő kertészeti szakembereinek képzéséért.

A megnövekedett költségek ellenére is elfogadható szezont zár az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első kilenc hónapjában 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez éves szinten 13,3 ezer tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget. Ebből 25 ezer tonnát tettek ki a frisspiaci termékek, az ipari zöldségek és növények pedig 31 ezer tonnát jelentettek.

 Az akciókat keresik a vásárlók
„Pozitívum, hogy idén egyre több szentesi zöldséggel találkozhatnak a vásárlók a boltokban: a DélKerTÉSZ-nél az év első kilenc hónapban 7 százalékkal nőtt a beszállított mennyiség a belföldi áruházláncok felé. Egyes boltláncoknál a növekedés pedig elérte a 40 százalékot. Azonban egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Fogyasztáscsökkenés még nem történt, mivel az árral lehetett kompenzálni” - mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.


Nagypéter Sándor, a DélkerTÉSZ elnöke

Nagypéter Sándor hozzátette: „Az év első három negyedévben az inflációt el nem érő szinten tudtak csak növekedni a termelői árak éves szinten. Sőt van olyan frisspiaci zöldség, mint a fürtös paradicsom, ahol deflációs körülmény alakult ki. Jelenleg a paprikafélék őszi árai elmaradnak a tavalyi őszi áraktól. A termelők szempontjából azonban majd lesz egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik”.

 A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19 milliárd forintra rúgott az első háromnegyed évben, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent. Az év végére a várakozások szerint az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. Összességében pedig 3,5 milliárd forinttal többet fizettek az idei első háromnegyed évben a termelőknek, mint tavaly. A szakember hozzátette, hogy a külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Az export 2023 első 9 hónapjában 3,3 milliárd forintra rúgott, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával több, mint az előző évben.

 Csökkenő energiaárak, megugró EPR-díj

Az eredményeket befolyásolta az is, hogy az idei első háromnegyed évben a költségek viszont jelentősen megugrottak, mintegy 700 millió forinttal nőttek éves szinten. Ebben szerepe van többek között az anyagköltségeknek, mint az áram és gázköltségek, a magasabb fuvarköltségeknek, az EPR-díjnak, a megduplázódó kamatköltségeknek, az árfolyam okozta költségeknek, az emelkedő bérköltségeknek és az emelkedő csomagolóanyag-árnak is.

 A szakember hozzátette, hogy bár a 2021 elején tapasztalt energiaárak nem térnek vissza, a költségek azóta némileg csökkentek. Az inputanyagárak közül a műtrágya ára is mérséklődött, a növényvédőszerek esetében azonban jelentős növekedést tapasztaltak, ami nehezíti a termelők helyzetét. Hasonlóképpen a szállításhoz nélkülözhetetlen összecsukható rekeszek ára is megugrott.

 A termelők helyzetét tovább nehezíti, a nemrég életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR). Az EPR-díj többszörösen magasabb, mint az eddigi környezetvédelmi termékdíj, a DélKerTÉSZ-nél ez ebben a negyedévben a korábbi 8 millió forint helyett 60 millió forintos kiadást jelent, ez a teljes évre nagyjából 150 millió forint kiadást jelente – mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a friss piaci termékeknél -, szemben a 25 millió forintos termékdíjjal. A jelenlegi rendelet ráadásul túlzott adminisztrációval is jár a mikro,- kis,- és közepes vállalkozásoknak. Nagypéter Sándor szerint további problémát jelent még, hogy nem tesznek különbséget a gyűjtői csomagolás és a fogyasztói csomagolás között. A díj bevezetése összességében jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban is. A DélKerTÉSZ bízik abban, hogy hosszú távon egy olyan rendszer jön létre, amely segíti a körforgásos gazdálkodást érintő célok hatékony bevezetését a termelők munkájába.

 A magas kamatok nemcsak az eredményekre vannak negatív hatással, de a jövőbeni beruházásokat, fejlesztéseket is megnehezítik. A jelenleg elérhető beruházási hiteleket a nemzetközi és hazai gazdasági környezet okán lassan bírálják el, és kevés a 10 százalék alatti kamattal elérhető változat, 6-7 százalék feletti kamatköltségekkel pedig nehéz a beruházást kitermelni. Mindezek ellenére Nagypéter Sándor szerint azonban fontos, hogy a fejlesztések nem maradhatnak el, mert a magyar agrárium termelékenysége, hatékonysága még el van maradva az észak- és nyugat-európai országokétól.

 Saját üzletet kapnak a szentesi termelők, jönnek a fiatalok

A DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen, Nagypéter Sándor szerint ez a jövő év első negyedévének végére, húsvét körül indulhat el Budapesten, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek. A tervek szerint a friss piaci szezonra már nem csak a boltláncokban, de a saját üzletében is elérhetőek lennének a szentesi zöldségek.

 A DélKerTÉSZ célja, amellett, hogy még könnyebben elérhetőbbé tegye a magyar zöldségeket, a kertészeti szakma utánpótlásának biztosítása. Az utánpótlás-képzés célja, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek és aktív termelő kertészek. A termelői tagság fiatalítása érdekében egy hosszú távú mentorprogramot indítanak jövőre az ASZC Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Kertészeti Technikummal, és egy közös gyakorlati kutatókertet hoznak létre.

Nagypéter Sándor elmondta: „A célunk, hogy a végzős diákok a szakmában maradjanak és saját gazdaságukban végezzenek termelést. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha pedig elkezdenek dolgozni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is jelentős segítséget és biztos piacot biztosít a DélKerTÉSZ. Emellett a kísérleti kertben a termelési módszereket, jövedelmezőséget, hatékonyságot javító kísérleteket is végzünk majd”.

A DélKerTÉSZ-ről
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Dr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza