2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Prémium kukoricahibridek a hazai klimatikus viszonyokra nemesítve

Kategória: Növénytermesztés | 2023/11/28

A tavalyi történelmi aszály hatására az idén rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben. Szerencsére az országos termésátlag a tavalyinál lényegesen jobban alakul majd (a betakarított terület 86%-nál 8,03 t/ha), de ebben a szezonban is voltak olyan területek, ahol az aszály idén sem kímélte a kukorica állományokat. Az időjárás kiszámíthatatlansága, szélsőséges mivolta az elkövetkező években is jellemző lesz térségünkre. Cégünk évek óta kiemelt figyelmet fordít, a magas terméspotenciálon túl, a szárazsággal szembeni ellenállóságra a kukorica nemesítés során.

Európa szerte, 27 nemesítő állomásunkon és kutató laboratóriumainkban 500 kollégánk foglalkozik kutatással és fejlesztéssel, a legmodernebb technológiák alkalmazásával. Büszkén mondhatjuk, hogy a Limagrain közép-korai és közép-késői kukorica nemesítési programjait magyar nemesítő állomásunk (Zsombó) kollégái vezetik. Irányításukkal indult új kukorica nemesítési programunk a Danubia projekt.

A Danubia hibridek nemesítése, tesztelése a Duna menti országokban zajlik, célzottan a közép-kelet európai piacokra. A projekt sikerének záloga, hogy a Danubia hibridek beltenyésztett vonalainak szelekciója hazai klimatikus viszonyok között zajlik. Ennek köszönhetően a vonalak keresztezéséből születő Danubia hibridek magas terméspotenciállal, kiemelkedő aszály tűréssel és nagyon jó termésstabilitással rendelkeznek. Termésstabilitásukra jó példa a három különböző klimatikus környezetben nyújtott teljesítményük (1. ábra).

 
1. ábra: A Danubia hibridek átlaghoz viszonyított relatív terméselőnye

Az idei évben két új Danubia hibridet vezetünk be, egyet a közép-korai (LG 31.350) és egyet a középérésű (LG 31.380) szegmensbe.

LG 31.350 szemes FAO 350-360 

Az LG 31.350 az első generációs Danubia hibridek közül való, kiváló terméspotenciállal és egyedülálló szárazságtűréssel rendelkező kukorica hibrid. Helyi és a világon minden nemesítőház által használt genetikai források felhasználásával nemesítettük, ezáltal a helyi körülményekhez nagyon jól alkalmazkodó hibridet kaptunk. Vastag, közepesen hosszú csövei vannak, melyen a szemsorok száma elérheti a 18-20-at. A hibrid csőeredési pontja állomány szinten rendkívül homogén, csőmérete kiegyenlített, szemei hosszúkásak, mélyen ülők.

LG 31.380 szemes FAO 380-390

Az első generációs Danubia hibridek másik képviselője a portfolióban. A világon használt elit és helyi (közép-európai) genetikai források kombinációja. A szisztematikus nemesítői munka eredményeként egy nagyon jó terméspotenciállal, kiváló szárazságtűréssel és nagyfokú termésstabilitással rendelkező hibrid született. Generatív felépítésű, felesleges zöldtömeget nem nevelő, kompakt, tetszetős kukorica hibrid. Gyökérrendszere és szára erős, állományán belül a csövek tűzési pontja és a csövek mérete homogén. Szemein a kupanyomok rendkívül kifejezettek.


2. ábra: Danubia hibridek terméseredményei a kísérleti átlaghoz viszonyítva

Danubia hibridjeink mellett a 2021-ben, Magyarországon regisztrált, ebből kifolyólag a NÉBIH által 2 éven át hazánkban tesztelt, LG 31.325 (Limagold) kukorica hibridünket ajánljuk még, amely szintén kiválóan teljesít a hazai időjárási viszonyok között.

LG 31.325 (Limagold) szemes FAO 340-350

A hibrid kimagasló hozamának záloga a kiváló terméspotenciál (3. ábra), a termésstabilitás és a szárazságtűrés. Többek között azoknak a termelőknek ajánljuk, akik meg vannak elégedve a Limanova teljesítményével, de szeretnének egy újabb szintet lépni terméspotenciálban.


3.ábra: LG 31.325 (Limagold) terméseredményei mezoparcellás kísérletekben

Mindenkinek ajánljuk, aki

  • Viszonylag korán szeret betakarítani, de a magas hozam lehetőségét sem akarja elszalasztani.
  • A termésstabilitást és a szárazságtűrést részesíti előnyben a hibridválasztáskor.
  • Egy kompakt, betegségeknek ellenálló, dőlésre nem hajlamos kukorica hibridet keres a korai szegmensben.

Minden termelő, a saját termesztési körzetében, a legversenyképesebben termeszthető kukorica hibridet keresi. Bízunk benne, hogy az LG 31.325 (Limagold) és az új Danubia hibridek teljesítménye találkozik az Önök igényével.

Keressenek bennünket, segítünk választani!

Dr. Szűcs Péter
Limagrain Hungária Kft.
Kukorica és Napraforgó Fejlesztési Vezető

 
Limagrain Hungária Kft.
2040 Budaörs, Gyár u 2.,
Tel: 23-421-005, E-mail: iroda@limagrain.com
www.lgseeds.hu        

          

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Nagy János:
A kukorica szárítása, tárolása, minősége és a kukorica-bioetanol előállítása - Kukorica. A nemzet aranya VII.
Dr. Nagy János:
Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés - Kukorica. A nemzet aranya VI.
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Radócz László - Szilágyi Arnold:
A kukorica integrált növényvédelme

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja
A paradicsomtermelés jelene és jövője az egyik legfontosabb témaköre a bolygó kertészeti ágazatának. Az Európai Unió legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig stabil marad, évente csupán 0,4 százalékos termelési csökkenéssel számolnak. A magyar paradicsomtermelésről Prof. Helyes Lajossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójával, az MTA doktorával beszélgettünk.
Bioszén és termésnövelő tényezői
Ma már valós tényező, hogy a mezőgazdasági termelésben a hagyományosan alkalmazott segédanyagok: energia, növényvédő szerek és műtrágyát árai jelentősen növekednek. A földön élő lakosság száma egyre inkább növekszik, ezért is több élelmiszerrel van szükségünk. Az élelmiszer előállításnak a területigénye az éghajlatváltozással egyre inkább csökken, amihez hozzájárul a gyakori nem megfelelő földhasználat, ami például elsivatagosodást is eredményezi. Ezekkel párhuzamosan mind a növénytermesztés, mind pedig az egyéb élő szervezetek a vízzel szembeni igénye is növekszik. Ma ezek az emberiség előtt álló leginkább kritikus és megoldandó feladatok.
A biogazdálkodás jövedelmezőbb lehet a hagyományos gazdálkodásnál
Az eddigi tapasztalatok szerint azok a termelők, akik át akartak térni a biogazdálkodásra, megkapták az ehhez szükséges támogatást, ugyanis annyi dotációt biztosított erre a kormány, amennyire igény volt – mondta az Agráriumnak dr. Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint hozzátette: az új közös agrárpolitika keretei között is kiemelt szerep jut az ökogazdálkodásnak.
Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy egyelőre egy drónra engedélyezett szer van. az Agráriumnak nyilatkozó Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt is lát jövőt ebben a technológiában, egyben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza