2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Prémium kukoricahibridek a hazai klimatikus viszonyokra nemesítve

Kategória: Növénytermesztés | 2023/11/28

A tavalyi történelmi aszály hatására az idén rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben. Szerencsére az országos termésátlag a tavalyinál lényegesen jobban alakul majd (a betakarított terület 86%-nál 8,03 t/ha), de ebben a szezonban is voltak olyan területek, ahol az aszály idén sem kímélte a kukorica állományokat. Az időjárás kiszámíthatatlansága, szélsőséges mivolta az elkövetkező években is jellemző lesz térségünkre. Cégünk évek óta kiemelt figyelmet fordít, a magas terméspotenciálon túl, a szárazsággal szembeni ellenállóságra a kukorica nemesítés során.

Európa szerte, 27 nemesítő állomásunkon és kutató laboratóriumainkban 500 kollégánk foglalkozik kutatással és fejlesztéssel, a legmodernebb technológiák alkalmazásával. Büszkén mondhatjuk, hogy a Limagrain közép-korai és közép-késői kukorica nemesítési programjait magyar nemesítő állomásunk (Zsombó) kollégái vezetik. Irányításukkal indult új kukorica nemesítési programunk a Danubia projekt.

A Danubia hibridek nemesítése, tesztelése a Duna menti országokban zajlik, célzottan a közép-kelet európai piacokra. A projekt sikerének záloga, hogy a Danubia hibridek beltenyésztett vonalainak szelekciója hazai klimatikus viszonyok között zajlik. Ennek köszönhetően a vonalak keresztezéséből születő Danubia hibridek magas terméspotenciállal, kiemelkedő aszály tűréssel és nagyon jó termésstabilitással rendelkeznek. Termésstabilitásukra jó példa a három különböző klimatikus környezetben nyújtott teljesítményük (1. ábra).

 
1. ábra: A Danubia hibridek átlaghoz viszonyított relatív terméselőnye

Az idei évben két új Danubia hibridet vezetünk be, egyet a közép-korai (LG 31.350) és egyet a középérésű (LG 31.380) szegmensbe.

LG 31.350 szemes FAO 350-360 

Az LG 31.350 az első generációs Danubia hibridek közül való, kiváló terméspotenciállal és egyedülálló szárazságtűréssel rendelkező kukorica hibrid. Helyi és a világon minden nemesítőház által használt genetikai források felhasználásával nemesítettük, ezáltal a helyi körülményekhez nagyon jól alkalmazkodó hibridet kaptunk. Vastag, közepesen hosszú csövei vannak, melyen a szemsorok száma elérheti a 18-20-at. A hibrid csőeredési pontja állomány szinten rendkívül homogén, csőmérete kiegyenlített, szemei hosszúkásak, mélyen ülők.

LG 31.380 szemes FAO 380-390

Az első generációs Danubia hibridek másik képviselője a portfolióban. A világon használt elit és helyi (közép-európai) genetikai források kombinációja. A szisztematikus nemesítői munka eredményeként egy nagyon jó terméspotenciállal, kiváló szárazságtűréssel és nagyfokú termésstabilitással rendelkező hibrid született. Generatív felépítésű, felesleges zöldtömeget nem nevelő, kompakt, tetszetős kukorica hibrid. Gyökérrendszere és szára erős, állományán belül a csövek tűzési pontja és a csövek mérete homogén. Szemein a kupanyomok rendkívül kifejezettek.


2. ábra: Danubia hibridek terméseredményei a kísérleti átlaghoz viszonyítva

Danubia hibridjeink mellett a 2021-ben, Magyarországon regisztrált, ebből kifolyólag a NÉBIH által 2 éven át hazánkban tesztelt, LG 31.325 (Limagold) kukorica hibridünket ajánljuk még, amely szintén kiválóan teljesít a hazai időjárási viszonyok között.

LG 31.325 (Limagold) szemes FAO 340-350

A hibrid kimagasló hozamának záloga a kiváló terméspotenciál (3. ábra), a termésstabilitás és a szárazságtűrés. Többek között azoknak a termelőknek ajánljuk, akik meg vannak elégedve a Limanova teljesítményével, de szeretnének egy újabb szintet lépni terméspotenciálban.


3.ábra: LG 31.325 (Limagold) terméseredményei mezoparcellás kísérletekben

Mindenkinek ajánljuk, aki

  • Viszonylag korán szeret betakarítani, de a magas hozam lehetőségét sem akarja elszalasztani.
  • A termésstabilitást és a szárazságtűrést részesíti előnyben a hibridválasztáskor.
  • Egy kompakt, betegségeknek ellenálló, dőlésre nem hajlamos kukorica hibridet keres a korai szegmensben.

Minden termelő, a saját termesztési körzetében, a legversenyképesebben termeszthető kukorica hibridet keresi. Bízunk benne, hogy az LG 31.325 (Limagold) és az új Danubia hibridek teljesítménye találkozik az Önök igényével.

Keressenek bennünket, segítünk választani!

Dr. Szűcs Péter
Limagrain Hungária Kft.
Kukorica és Napraforgó Fejlesztési Vezető

 
Limagrain Hungária Kft.
2040 Budaörs, Gyár u 2.,
Tel: 23-421-005, E-mail: iroda@limagrain.com
www.lgseeds.hu        

          

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés - Kukorica. A nemzet aranya VI.
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Nagy János:
A kukorica szárítása, tárolása, minősége és a kukorica-bioetanol előállítása - Kukorica. A nemzet aranya VII.
Dr. Radócz László - Szilágyi Arnold:
A kukorica integrált növényvédelme
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza