2026. 10. 24., szombat
Salamon
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vadkár: az agrárkamara határozottan kiáll a gazdálkodók érdekeiért - Évente 21 milliárd forint vadkár keletkezik, ebből csak 3 milliárd forintot térítenek meg a mező- és erdőgazdálkodóknak

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara, Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2023/11/29
Címkék: vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár

A mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági károkat okoz a termelőknek, akik számára annak csak töredékét térítik meg a vadászatra jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megelégelte ezt, és a jövőben e téren is határozottan kiáll a gazdák érdekeiért.
A NAK ma bejelentette: céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.

Az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke, ugyanakkor régi probléma, hogy annak csak töredékét térítik meg a gazdálkodók számára. A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. Tudományos számítások szerint összesen mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodási egységek, a többit az erdőből és a szántóföldekről fogyasztja el a vad. Óvatos becslések szerint is,
a nagyvadállomány táplálékigényének fele, mintegy 700 ezer tonna vadkárként realizálódik. Ennek értéke körülbelül 21 milliárd forint, miközben évente alig több mint 3 milliárd forintot fizetnek ki vadkárként a gazdálkodóknak.

 Az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag a mezőgazdaság – a gazdálkodók – és az erdőgazdaságok tartják fenn. A gazdák pedig joggal várhatják el, hogy a nagyvad táplálkozásával okozott évi 21 milliárd forintnyi veszteséget megterítsék számukra.

 A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Az agrárgazdasági kamara ezért úgy döntött, hogy céget alapít, és peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.
A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében.

Ajánlott kiadványokDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek
Magyar Zoltán:
Vadászati turizmus
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve
Dr. Juhász Lajos:
Vadászható madarak Magyarországon

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
A fogyasztók egészségéért, biztonságáért dolgoznak
A Quality-Mentor Consulting Kft.-t Erdély Viktória élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök arra a tudásra, tapasztalatra építve alapította, amelyet az elmúlt két évtizedben szerzett a hazai élelmiszeriparban. A 2022-ben alapított cég tevékenysége teljes mértékben az élelmiszerbiztonságra és a minőségirányításra épül. A cég fő profilja, hogy segítséget nyújt az élelmiszereket és élelmiszer-csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak a HACCP rendszer vagy tanúsított élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS, BRC, FSSC) kialakításában, bevezetésében és hosszú távú fenntartásában.
Harminc éve a biztonságos és minőségi élelmiszertermelés szolgálatában - DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft.
A DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft. alapításának története 1996-ig nyúlik vissza, amikor 15 lelkes az innováció, a mezőgazdasági termelés modernizálása iránt elkötelezett alapító tulajdonos (önkormányzatok, gazdasági társaságok, kutatóintézetek és magánszemélyek) létrehozta a ma is működő társaság jogelődjét.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza