2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növénykondicionálás és lombtrágyázás felsőfokon almában

Kategória: Növénytermesztés | 2014/12/17

A Huminisz Kft. által gyártott és forgalmazott Kondisol növénykondicionálók és Solvitis lombtrágyák felhasználása nemcsak szántóföldön, hanem a szőlő-gyümölcs- és zöldségtermesztésben egyaránt folyamatosan növekedett az elmúlt 4 évben.

Gyümölcs- és szőlőtermesztő partnereinktől is folyamatosan pozitív visszajelzéseket kapunk készítményeink sokrétű hatásával kapcsolatban, pl. a mennyiségi és minőségi paraméterek javulásán túl a relatív és az abszolút tápanyaghiányok, az időjárás okozta stresszhelyzetek (jég- és szélverés, aszály, magas hőmérséklet, valamint a fagyhatás) gyors és hatékony kezelésében.

A Huminisz Kft. munkatársai a fulvosav tartalmú termékek gyártása, valamint az ezzel kapcsolatos termesztéstechnológia terén több mint 10 éves tapasztalattal rendelkeznek.

Ennek köszönhetően a különböző növénykultúrákban, így az almatermesztés technológiájában is a termékeink alkalmazásával elért eredmények nem ritkán a versenytárs készítmények hatását – ár/érték vonatkozásában is – lényegesen meghaladják.

A Huminisz-technológia lényege az, hogy adott fenofázisban a Kondisol termékcsalád megfelelő tagja mellé Solvitis lombtrágyáinkkal elengedhetetlenül fontos mikro- és mezoelemeket, illetve makroelemeket biztosítunk a növény számára jól felvehető formában.

A rendelkezésre álló üzemi eredmények és tesztek megerősítése céljából cégünk 2014. év elején megbízást adott a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának egy minőségi és mennyiségi paramétereket egyaránt magába foglaló kísérlet elvégzésére kisparcellás körülmények között.

A kísérlet helyszíne a Zalaagrár Kft. telephelye melletti almaültetvény (Pókaszepetk – Zala megye) volt. A növényvédelmi kezelések a cég kivitelezésében és eszközeivel történtek. A kísérletet végezte: Tüh Annamária növényvédelmi előrejelző, regulátor- és tápanyag-gazdálkodási szakelőadó. Az alábbiakban leírtak az összefoglalásig a jelentésből származnak:

Kísérlet beállításának körülményei

A kisparcellás (10 db fa/parcella) kísérletet fiatal (éppen termőre forduló) gyümölcsösben állítottuk be 6 ismétlésben, Idared fajtában. A készítményeket egyéb növény­védő szeres kezelésekkel egy menetben juttattuk ki (lásd a táblázatot).

Kísérlet értékelésének eredményei

A termés termőfánkénti darabszáma és a termésmennyiség (kg/ha) is statisztikailag igazolhatóan magasabb volt a Huminisz-technológiával kezelt parcellákon a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. A kezelt kontroll és a kezelt terület ugyanolyan mennyiségű szilárd műtrágyát kapott. A szignifikáns különbség F-próba: P 5%-os szinten alakult ki (lásd a grafikonokat).

A kísérlet során betakarított gyümölcsök átlagos átmérője kisebb volt a kezelt parcellákon (F-próba: P 10%-os szinten szignifikáns), amely a nagyobb termőfánkénti darabszámmal magyarázható (F-próba: P10 %-os szinten szignifikáns). A kezelések gyümölcskötődésre gyakorolt kedvező hatása valószínűsíthető (figyelembe véve a bórtartalmat is), de kísérletünk során az erre irányuló vizsgálatok technikai okok miatt elmaradtak.

A Kondisol és a Solvitis Ca készítmény hatására a gyümölcsök nagyobb mértékben színeződtek (29,17%), mint a kezeletlen kontroll parcellákon (22,75%), (F-próba: P5 %-os szinten szignifikáns), hatására az almák egészségesek maradtak, keserűfoltosság nem fordult elő. A fenti adatok figyelembevételével alacsonyabb tárolási veszteség valószínűsíthető a kezelt területről származó gyümölcsök esetében.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a gyümölcsök savtartalma – amely elsősorban az idei év rendkívül csapadékos időjárásával magyarázható – jelentősen csökkent. A kezeletlen kontroll átlagosan: 9,87 g borkősav/l, kezelt átlagosan: 6,96 g borkősav/l értéket mutatott (F-próba: P10 %-os szinten szignifikáns).

A kezelt területről származó gyümölcsöknek lényegesen kedvezőbb volt a cukor/sav aránya.

Összefoglalás:

Természetesen a termelők számára a készítmény hatása mellett nagyon fontos szempont – különösen a kialakult piaci helyzetben az alacsony felvásárlási árak mellett –, hogy a fent leírt technológia milyen hektárköltséget képvisel. A kísérletben szereplő Kondisol és Solvitis dózisokat és kezelési gyakoriságokat intenzív termesztéstechnológiában javasoljuk. Mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy a 31 ezer Ft/ha költség, tekintettel az eredményekre, igen kedvező, versenyképes ár.

Almatermésűeken kívül más gyümölcsök és szőlő esetében már 3 kezelés is elegendő, közel ½ hektárköltség mellett a kívánt hatás eléréséhez.

A terméseredményeken túl a Kondisol készítmények idős szőlő/gyümölcs ültetvényekben a növények kondíciójának fenntartásához, fiatal ültetvényekben pedig erőteljes kezdeti, valamint hosszútávon is stabil és kiegyensúlyozott fejlődéséhez nyújt támogatást.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza