2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

125 ezer gazdálkodóhoz már eljutott a támogatási előleg

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: Agrárminisztérium, 2023/11/28
Címkék: agrártámogatások

Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta el kedden a sárospataki gazdafórumon Feldman Zsolt, aki emellett a jövőre induló új vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tudnivalóiról és a megváltozott agrárpiaci helyzethez való szükségszerű alkalmazkodásról is beszélt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a mezőgazdasági termelés idei és jövő évi finanszírozási igényei miatt kiemelten fontosnak tartotta az október közepén megindult előlegfizetést. Mint fogalmazott, az elmúlt két év - előbb az aszály, majd az orosz-ukrán háború – gazdasági és piaci következményei, az emelkedő energiaárak és inputköltségek rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági termelők többségének helyzetét. A fórumon ezért adott részletes tájékoztatást a gazdák számára az elérhető és várható támogatási lehetőségekről, valamint a megváltozott piaci környezethez történő alkalmazkodás lehetséges stratégiáiról. Mint például a termelési szerkezet több lábra állításának lehetőségeiről, többek között a szója, a cirok, a köles vagy éppen a lucerna vetésszerkezetbe illesztésével. De szólt olyan gabonafélékről is, amelyeknek nem kell versenyezniük az európai piacokon az ukrán mezőgazdasági terményekkel. A kedvezőtlenebb adottságú területeken pedig sok gazdálkodónál az alacsonyabb inputfelhasználással járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásának alternatívái is számításba jöhetnek, érdemes az ezekkel kapcsolatos tudnivalóknak is utánanézni. A fentiek tudatos alkalmazása segíthet a talpon maradásban.

Feldman Zsolt szólt arról, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint forrás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési forrásokon keresztül, melyből beruházási pályázatokra 1500 milliárd fordítható.  A pályázatok kiírásával az agrártárca szeretné az alkalmazkodásban segíteni a gazdálkodókat, ehhez több alternatívát is tudnak biztosítani számukra. A pályázatokat a jövő évben folyamatosan írják majd ki, amelyek lehetőséget teremtenek a kis-és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára is, akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén, hogy többféle úton menjenek tovább. Az államtitkár szerint minden gazdálkodónak fontos átgondolnia, hogy szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a jövőre újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.

Mivel minden hazánkban működő, uniós forrást is tartalmazó agrártámogatási feltételrendszert a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben rögzítenek,  az államtitkár néhány jelentős változásra felhívta a figyelmet. Tájékoztatást adott arról, hogy az Agrár-ökológiai Programmal kapcsolatban sikerült elérni, hogy a vállalását részlegesen teljesítő termelők se essenek el a teljes támogatástól. Erre, a sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség lesz. Az elmúlt év tanulságaként említette továbbá, hogy ezentúl megszokásból nem lehet megfelelni sem a támogatásoknak, sem a változó természeti és piaci környezetnek.

Feldman Zsolt megosztotta azt a tapasztalatát a fórum résztvevőivel, hogy a különböző területalapú, zöld támogatási programokban való részvétel ezekben a piacilag nehezebb években egy-egy gazdaság talpon maradásában rendkívül sokat segíthet. Az a gazdálkodó, aki az előző években csatlakozott a különböző zöld területalapú támogatási programokhoz és többletvállalásokat tett, ezért cserébe jelentős többlettámogatáshoz jut, ami a finanszírozásban most nagyon fontos lehet. Akik sikeresen pályáztak, fejleszteni tudták gépparkjukat, technológiai hátterüket, hatékonyságukat, az energiamegtakarításukat, így azok jobb esélyekkel néznek a következő időszak elé - fogalmazott Feldman Zsolt.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Pupos Tibor:
Forgótőke-gazdálkodás
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza